A vita után most az EP-képviselők ebédszünetre mennek, legközelebb 13 órakor jönnek vissza a terembe, hogy titkos szavazáson döntsenek Ursula von der Leyen sorsáról.

A 720 fős testületben jelenleg 719 EP-képviselőnek van szavazati joga, így Ursula von der Leyennek legalább 360 szavazatot kell szereznie, hogy újabb öt évre az Európai Bizottság élére válasszák.

Eredmény nagyjából 14:45 körül jöhet, amiről természetesen majd egy külön cikkben beszámolunk.

Amennyiben Ursula von der Leyent megszavazzák, akkor a megválasztott EB-elnöknek fel kell kérnie a tagállamokat, hogy javasoljanak biztosokat az EU végrehajtó szervébe, majd pedig a biztosokat egyenként az Európai Parlamentben is meghallgatják, illetve szavaznak róluk. Legközelebb az EP a nyári szünet után ülésezik, így leghamarabb ősszel állhat fel az új Európai Bizottság.

Amennyiben az EB-elnökjelölt nem kap bizalmat az Európai Parlamenttől, akkor az őt javasló, tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak 30 napja lesz, hogy új jelöltet javasoljanak a parlamentnek – ugyanakkor jelenleg valószínűbb, hogy Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság élén a következő öt évre is.

A vita zárásaként ismét Ursula von der Leyen emelkedett szóra, aki reagálhatott a képviselőcsoportok vezérszónokai után a vitán felszólaló EP-képviselők által felvetettekre is. Először megköszönte a mostani vitát, illetve az elmúlt két hét párbeszédeit.

Mint fogalmazott, nem mindenben tudnak egyetérteni, de attól erősödnek meg, ha a különbségek között hidakat tudnak építeni.

Elmondta, hogy már a vita elején hosszan beszélt, és ha most minden egyes felvetett kérdésre reagálna, még több időre lenne szüksége.

Arra kért felhatalmazást, hogy a következő öt évben együtt dolgozhassanak egy jobb Európáért, emiatt arra kérte az EP-képviselőket, szavazzanak neki bizalmat.

Lídia Pereira, az EPP padsoraiban ülő portugál jobbközép Szociáldemokrata Párt EP-képviselője arról beszélt, nehéz első cikluson van túl Ursula von der Leyen, mivel a koronavírus-járvány mellett az ukrajnai háború és az infláció problémájával is küzdeni kellett, de szerinte az EB-elnök helytállt.

Ugyanakkor szerinte így is még sok az elintézendő feladat, és néppárti társaihoz hasonlóan felsorolta a párt prioritásait az elkövetkezendő öt évben, és azt ígérte, ebben partnere lesz az Európai Bizottságnak.

A szocialisták színében a francia Raphael Glucksmann emelkedett szóra, aki erősebb Európát szeretne, majd pedig azt várja Ursula von der Leyentől, hogy ezért tegyen is.

A következőkben a német Alternative für Deutschland EP-képviselője, Christine Anderson szólalt fel. Az AfD EP-képviselője szerint Ursula von der Leyen elmúlt öt éve botrány volt, földbe tiporta az európai embereket, emiatt szégyen minden demokrácia szemében.

E vélt vagy valós megállapítását a Green New Dealre és a Fit for 55-ra alapozta, ezenkívül felhozta a Pfizergate-et is, ami miatt szerinte Ursula von der Leyen nem az Európai Bizottság, hanem a korrupció elnöke.

A portugál liberális képviselő, Joao Cotrim de Figueiredo arról beszélt, ma nemcsak az Európai Bizottság elnökét választják meg, hanem az EU következő öt évét is. Szerinte sok feladat van az Európai Unió előtt, leginkább a versenyképességet emelte ki.

Ezután azt ígérte, a Renew konstruktív, ám kritikus együttműködést folytat majd Ursula von der Leyennel az elkövetkezendő öt évben.

Charlie Weimers az Európai Konzervatívok és Reformisták színeiben azt kifogásolta, hogy kortesbeszédében egyetlenegyszer sem hangzott el az atom szó. Egy balközép ötlethalmazt adott elő, és ez nem támogatható.

A Patrióták között helyet foglaló cseh Klara Dostalova arról beszélt, hogy mindegyik EP-képviselőt milliók támogatták, akikkel együtt kell működnie.

Ezután azzal vádolta meg Von der Leyent, hogy aki nem ért vele egyet az európai integrációban, azzal az EB-elnök nem hajlandó együttműködni, ami szerinte a demokrácia elárulása.

Ne tegyünk úgy, mintha nem lettek volna választások

– zárta gondolatát az előző ciklusban még a liberális Renew-ban ülő, Andrej Babis ANO 2011 színeiben mandátumot szerző EP-képviselő.

A szocialista René Repasi azt mondta, hogy a bizottság mindenkori legfontosabb feladata Európa védelme a külső és a belső ellenséggel szemben. Ebből a szemszögből kiemelten feladata lesz az új brüsszeli vezetésnek, hogy ellenálljon az egyre inkább megerősödött szélsőjobboldalnak.

Dolors Montserrat, a Spanyol Néppárt EP-képviselője arról beszélt, hogy az Európai Néppárt megnyerte a választásokat, és ezért az ő feladatuk Ursula von der Leyennel vezetni az uniós intézményeket.

Ezután arról beszélt, hogy nagy kihívásokkal néznek szembe, hiszen vannak olyan emberek, akik már nem bíznak az Európai Unióban és az intézményeiben, így a változást az Európai Néppártnak kell vezetnie.

Ezután Leanershez hasonlóan Weber érveit sorolta fel, egyetlen újdonságként a jogállamisággal kapcsolatban a spanyol EP-képviselők szokásos slágertémáját, a katalán kérdést és a velük kiegyező spanyol miniszterelnököt, Pedro Sánchezt hozta fel, azzal vádolva meg a spanyol kormányfőt, hogy igazságtalanul kormányoz, miközben az EU nem foglalkozik ezzel.

Judita Lassáková független képviselő arról beszélt, hogy Von der Leyen elnöksége Szlovákia számára csapás volt. Nem támogatják újrajelölését.

A Baloldal frakcióból Li Anderssen szerint az EP-választás végeredményének rá kellett volna ébresztenie mindenkit, hogy nem jó felé mennek a dolgok az unióban. Elsősorban a szegényeket érintik a gazdasági problémák és a lakhatási válság. Nem kellenek a hangzatos szavak, projektek, elnök asszony, hol vannak a konkrét intézkedések?

A Renew-tól a holland 66-os Demokraták EP-képviselője, Gerben-Jan Gerbrandy arról beszélt, hogy a demokrácia alapja a bizalomról szól, és erre kéri Von der Leyen most a parlamentet.

Egyetlen témaként a környezetvédelem kérdéséről beszélt, amivel kapcsolatban szerinte ugyan voltak előrelépések, de még van hova fejlődni, főleg a biodiverzitás kérdésében.

Ezenkívül a román szélsőjobboldali EP-képviselő kivezetésére utalva elmondta, a szélsőjobboldallal szemben határozottan kell fellépni, csakúgy, mint ahogy Roberta Metsola EP-elnök tette, és ezt várná Von der Leyentől is.

A lengyel Joachim Stanislaw Brudzinski az ECR-frakcióból sorolta a problémákat, amelyek Európát sújtják. A tiltakozó gazdák, a versenyképtelen uniós gazdaság mind-mind az elmúlt öt év számlájára írható.

„Öt éve elhittük, hogy jobban járunk, ha önre szavazunk, és nem Timmermansra. Sajnos csalódtunk, ön becsapott minket” – mondta a jobboldali képviselő, majd hozzátette, nem támogatják újrázását.

A vitán az egyetlen magyar hozzászólóként Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták Európáért alelnöke arról beszélt, szerinte ma Európa gyengébb, mint öt éve volt.

Ezután példákat sorolt fel, hogy szerinte Ursula von der Leyen nem tesz konkrét lépéseket a békéért; erőltetett egy szerinte rossz migrációs paktumot; nem védte meg gyerekeket a genderideológiától; mérgező Green New Dealjével tönkretette a mezőgazdaságot; gyengítette a versenyképességet; korrupciógyanús vakcinaszerződések; túlterjeszkedett a brüsszeli bürokrácia; gyengítette a tagállamok szuverenitását; politikai zsarolásokra használta a jogállamiságok elvét; valamint a kettős mércét fő szabállyá tette.

Emiatt nem támogatja Ursula von der Leyen jelölését, mint fogalmazott, változás kell.

A szocialista Camilla Laureti is egyetértett azzal, hogy a 2024–2029-es ciklus legfontosabb feladata a jogállamiság betartatása, és nem úgy, ahogyan azt Orbán Viktor gyakorolja. A képviselőnő elmondta, támogatják a nagyobb gazdasági befektetéseket, a menekültkérdésről pedig úgy vélte, minden érintett országnak meg kell tennie a legtöbbet. Általában egyetértett a jelölt nyitó kortesbeszédének megállapításaival.

Az első EP-képviselő, aki a vezérszónokok után felszólalt, a néppárti Jeroen Lenaers volt. Lenaers tulajdonképpen megismételte képviselőcsoportjának vezetője, Manfred Weber érveit, mely szerint foglalkozni kell a biztonsággal, a lakhatással, a jogállamisággal, a versenyképességgel.

A holland EP-képviselő szerint az Európai Uniónak jobban önellátónak kell lennie, nem szabad, hogy bármiben is függjön mástól.

Az elnökjelölt felidézte, sok év után idén magas volt az EP-választásokon a részvétel. Ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy az aktivitással megjelentek a szélsőséges vélemények. Megismételte, csak a jogállamiság az, amely egyben és összetartja Európát.

A demokráciát párbeszéddel és nem ordibálással kell fenntartani – mondta a jelölt, aki úgy folytatta, hogy nekünk, európaiaknak sokszínűségünkben is egységeseknek kell lennünk.

Az utolsó képviselőcsoport, a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) nevében a lengyel Konföderáció EP-képviselője, Ewa Zajaczkowska-Henrik szólalt fel. Zajaczkowska-Henrik szerint hiba volt öt éve megválasztani, mivel úgy véli, Ursula von der Leyen tönkretette az európai gazdaságot és mezőgazdaságot.

A migrációs paktummal kapcsolatban arról beszélt, hogy Ursula von der Leyen felelős minden egyes nemi erőszakért, amiért a migránsok felelősek, mely kijelentéséért kifütyülték a képviselőtársai.

Emiatt a szélsőbaloldali kollégájához hasonlóan ő is az Európai Bizottság elnöke helyett a börtönben szeretné viszontlátni Von der Leyent.

Mi szabad és szuverén Európát szeretnénk, nem pedig egy beteg, baloldali ideológiától függő Európai Uniót – zárta gondolatát Ewa Zajaczkowska-Henrik az egyébként jobbközép-konzervatív Von der Leyennel kapcsolatosan.

Manon Aubry a francia Engedetlen Franciaország képviseletében, az EP Baloldal frakciójának tagja azért bírálta és ellenezte Von der Leyen újraválasztását, mert míg az emberek az unióban egyre szegényebbek, addig az elnökjelölt havi 30 ezer eurót visz haza, és nem éli át azt, amit a szegény európaiak átélnek. 

Utalt az előző napi Covid-botrány fejleményeire is, amelyek erősen érintették Von der Leyent, és ezért a képviselő szerint ma be sem lett volna szabad lépnie az ülésterembe, nemhogy még elnökjelöltként beszéljen.

Felhánytorgatta, hogy az előző elnöki ciklusban nem sokat tett a szélsőjobb megerősödése ellen, ezért is kerülhetett be ennyi szélsőjobbos képviselő az EP-be.

A német Zöldektől érkezett Terry Reintke, az EP Zöldek frakciójának tagja szerint a legfontosabb probléma a klímaválság, amit nagyon jól mutat a mostani nyár pokoli meleg időjárása. Arra szólította fel képviselőtársait, ne fordítsanak hátat a Green Deal-nek, amely az egyetlen eszköz a túlélésre.

A zöldképviselő a megoldás egyik kulcsát abban látja, hogy milliónyi zöldmunkahelyet kell létrehozni, és az uniós mezőgazdaságot a klímaválságnak megfelelően kell átalakítani. Megjegyezte azt is, a legfontosabb Európában az alapvető jogok és a jogállamiság megvédése – mindenáron.

Arról is beszélt, hogy az unióban karanténba kell zárni a szélsőségeket, így a szélsőjobbot is.

A liberális Renew Europe nevében a francia Valérie Hayer szólalt fel, aki több prioritást is megfogalmazott Ursula von der Leyen második ciklusával szemben. 

Első prioritásként a jogállamisági kérdést nevezte meg, mivel szerinte Európán belül bomlasztják a demokráciát.

Második prioritásként a gazdasági helyzetet és a versenyképességet említette, kiállt a tőkeunió mellett, és arra kérte az EB elnökjelöltjét, hogy a következő öt évben erre kiemelt figyelmet fordítsanak.

Harmadik prioritásként a védelmet nevezte meg, szerinte tenni kell azért, hogy egységesítsék az európai hadiipart, hiszen míg az Egyesült Államokban egy, addig az Európai Unióban 17 különböző tankot gyártanak – véli.

Képviselőcsoportjának negyedik prioritásaként pedig a környezetvédelmet nevezte meg, amivel kapcsolatban kiállt az European Green New Deal mellett, és arra kérte Ursula von der Leyent, hogy továbbra is kezelje prioritásként a témát.

Nicola Procaccini felszólalásával folytatódott az ülés az EP-ben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának tagjaként, az Olasz Testvériség Pártot képviselve azt mondta, inkább a jobbközép gondolatvilág határozott képviseletét szeretnék megjeleníteni. 

A szocialista S&D képviselőcsoport nevében a vezérszónok a spanyol Iratxte García Pérez volt, aki Ursula von der Leyen jelölésével kapcsolatban leginkább a szélsőjobboldalról értekezett.

A spanyol PSOE-s politikus szerint a mai naptól kezdve fontos, hogy tovább építsék az Európai Uniót, azonban szerinte a szélsőjobboldali törekvések – ami tagállamokra építene – a megosztásra épülnek.

Emiatt Von der Leyentől azt kérte, foglalkozzanak a fontos társadalmi kérdésekkel, a zöldátmenettel, építsenek erős szociális pilléreket, a lakhatással, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőséggel.

Zárszóként arról beszélt, hogy Von der Leyennek tudnia kell, melyik a jó oldal a történelemben, és arra szólította fel a szélsőjobboldalra utalva, hogy ők megalázzák a migránsokat, és megosztásra építenek.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője felidézte, a választásokon a Néppárt szerezte a legtöbb voksot. Ezzel együtt ismét javasolta Von der Leyent bizottsági elnöknek. Weber utalt arra, hogy már négy hónapja Bukarestben egyhangúlag tette meg a Néppárt jelöltnek Von der Leyent. Felidézte, Von der Leyen volt az első női elnök, és javasolja a gyakorlat folytatását.

Felidézte, a jelölt továbbra is támogatja Ukrajna harcát Oroszország ellen, és hogy tervei között van az illegális migráció megállítása.

Mint fogalmazott, Európát ne az Orbánok, a Le Penek és a Mélenchonok irányítsák, emiatt is kéri képviselőtársaitól Von der Leyen támogatását.

Zárszóként Von der Leyen az Európai Unió megalakulására tért ki, és emlékeztetett, milyen hosszú utat tett meg a második világháború óta a nemzetek feletti intézmény.

Ahhoz, hogy az Európai Unió továbbra is erős maradjon, ahhoz ezúttal nekik kell tenni, és Von der Leyen azt ígérte, ő készen áll erre.

Felszólalása után a képviselők jelentős része felállva tapsolta az elnököt hosszú másodpercekig, ami egy kicsit megnyugtathatja az elnökjelöltet, hogy meglehet a 360 támogató szavazat, így újabb öt évre ő lehet az Európai Bizottság vezetője.