A demokrácia a közös kincsünk – mondta Von der Leyen, amikor a hibrid támadások kérdésére tért át.

Egyrészt Oroszország „két éve véres háborút” indított Európa határai mellett, emellett pedig újságírókat támadnak, kínai és orosz ügynökök pedig dezinformációs kampányt folytatnak az Európai Unióban.

Elmondta, az Európai Bizottság az elmúlt öt esztendőben sokat foglalkozott a hibrid támadásokkal, azonban szerinte még van hova fejlődni.

Ha ma megszavaznak engem, akkor ígéretet teszek, hogy létrehozunk egy európai demokráciát védő pajzsot

– jelentette ki Von der Leyen, ami megakadályozná a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozást, ezenkívül kidolgoznának egy procedúrát, egy kísérletre milyen egységes választ adnának.

Ezenkívül a témával kapcsolatban hozzátette, támogatni kell a független újságírást, a jogállamiság védelmét és többek között a korrupció elleni harcot.

Ursula von der Leyen olyan Európát szeretne, ahol a legjobb felnőni és a legjobb a nyugdíjas éveket eltölteni. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőben az Erasmus-programokra. Ugyanakkor a fiatalok esetében figyelni kell arra is, hogy gyerekeink ne essenek a cyberbullying áldozatául, ne égjenek ki a folyamatos online jelenléttől, a kütyüktől való függéstől.

A női jogokról is szót ejtett. tíz év után hatalmas sikert ért el az unió a női jogok erősítése terén. Ma már nem kaphatnak a nők ugyanazért a munkáért kevesebbet, mint a férfiak, és a társadalom minden területén megerősítették a nők helyzetét.

A jelen kihívásaiként említette a mesterséges intelligenciát, a munkások helyzetét, valamint a lakhatási válságot.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban új szabályozást ígért, ami a dolgozókat segítené, majd további égető kérdésként a lakhatás helyzetéről beszélt, amelyről bejelentette, hogy kinevez egy lakhatásért felelős biztost – feltéve, ha a parlament megszavazza újabb öt évre az Európai Bizottság élére.

A mezőgazdasággal kapcsolatban mielőbb szakértőkkel konzultál, hogy új stratégiát tudjanak kidolgozni az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára.

„Senkit nem engedünk, hogy arra legyen kényszerítve, hogy olcsóbban adjon el valamilyen élelmiszert, mint amennyiért megtermelte. Ha kell, ilyen esetekben támogatásokkal segítünk.”

Az EB-elnökjelölt ezután arról beszélt, hogy az Európai Uniónak nem kizárólag közvetlen közelében, hanem a világon is fontos szereplővé kell válnia, így pedig rátért a világ jelenleg második nagy aktív konfliktusára, az Izrael és Hamász terrorszervezet elleni háborújára.

A gázai vérontásnak véget kell vetni!

– jelentette ki Von der Leyen, aki emellett kiállt a kétállami megoldás mellett, és elmondta, mennyi humanitárius segélyt osztott szét világszerte az EU az elmúlt években.

Ukrajna támogatása után az európai védelmi iparról és az EU és a NATO közötti kapcsolatokról értekezett. Ezzel kapcsolatban elmondta, fontos, hogy az EU növelje felkészültségét és fejlessze a védelmi iparát, majd megjegyezte, szükségesnek látja egy európai védelmi unió létrehozását.

Von der Leyen ugyanakkor hozzátette, hogy nem kizárólag katonai veszélyek fenyegetik az EU-t, hanem kibertámadások is. 

Az elnökjelölt Ukrajnával kapcsolatban kitért annak fontosságára, hogy a kontinensnek meg kell erősítenie védelmi képességeit. A NATO ugyan bármikor segít, de Európának önállóan is képesnek kell lennie megvédenie magát. A jövőben sokkal többet kell együttesen befektetnünk a katonai védelmi iparba Európában.

Ennek érdekében mobilizálni kell a magánbefektetéseket. Példának hozta, hogy az európaiak mintegy 300 ezer milliárd eurónyi pénzt nem a kontinensen, az európai gazdaságokban fialtatnak. Éppen ezért meghirdeti az Európai Megtakarítási és Befektetési Alapot. Ebből és ennek segítségével lehet finanszírozni az európai gazdaságot hosszú távon.

A zöldítéssel kapcsolatban Von der Leyen kitért arra, hogy az elmúlt öt évben mit tettek a zöldítésért, majd pedig az ukrajnai háború miatt kivetett Oroszország elleni szankciókról kijelentette, hogy visszaszorították az oroszoktól való energiafüggőséget, sőt

E kijelentését taps követte.

Egy új tiszta ipari megállapodásra teszek javaslatot az első száz napban – jelentette ki von der Leyen, aminek a célja, hogy Európában az iparosítás és a dekarbonizáció egyszerre történjen meg.

Szerinte nem kizárólag a zöldítésről és versenyképességről van szó, hanem a következő generációkról is, hogy számukra is élhető legyen a bolygó – ezért a kijelentésért az EP-képviselők megtapsolták a jelöltet.

A jelölt ígéretet tett arra is, megakadályozza, hogy szélsőségesek álljanak a jólét útjába Európában. Olyan víziója van Európáról, amely megvédi polgárait, virágzó gazdaságot, fejlődést hordoz.

Az első alapelv: a gazdaság felvirágoztatása és a versenyképesség javítása kell hogy legyen a legfontosabb a kontinens számára. Csökkenteni kell a bürokráciát, segíteni kell a vállalkozásokat, és e feladat ellenőrzésére megbízza az egyik alelnököt, hogy felügyelje a gazdaság fejlesztését, a versenyképesség javítását, és évente egyszer tegyen erről jelentést.

A bizottsági elnöki poszt várományosaként mondott indítóbeszédében Ursula von der Leyen köszönetet mondott a jelöléséért. Felidézte, hogy milyen nehézségekkel küzdöttek az előző öt évben. Ezek között említette Zelenszkij ukrán elnök megjelenését vagy a koronavírus-járványban elhunytakra emlékező ülést, és szólt a néhai orosz aktivistáról, Alekszej Navalnijról is.

Mint előbb már írtuk, a héten nem kizárólag Ursula von der Leyenről szavaznak az EP-képviselők, mivel kedden elnököt és 14 alelnököt választottak, szerdán pedig az öt kvesztor személyéről is döntöttek.

Kedden a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialista S&D és a liberális Renew képviselői a parlamenti többségükkel összezártak, hogy megakadályozzák az EPP-nél jobbra álló képviselőcsoportok – így a részben Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére létrejött Patrióták Európáért (PfE) vagy a Giorgia Meloni olasz kormányfő fémjelezte Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – méretükhöz arányos térnyerését. 

 A 14 alelnöki helyből így egyet sem tudott megszerezni a harmadik legnagyobb Patrióták Európáért frakció, miközben a nála kisebb ECR és Renew 2-2, míg a Zöldek és a szélsőbaloldali Baloldal 1-1 alelnököt ad a következő 2,5 évben.