A litván parlament csütörtökön megszavazta a kazettás lőszerek gyártását és felhasználását tiltó nemzetközi egyezményből való kilépést. Laurynas Kasciunas védelmi miniszter a szavazás előtt hangsúlyozta hogy az egyezményeknek akkor van súlya, ha minden ország betartja azokat. „Az a probléma, hogy Oroszország az Ukrajna elleni agressziójában nem tartja be” – tette hozzá az MTI szerint.
Hiba lenne, ha egy önmaga megvédésére készülő ország előre közölné, hogy milyen képességeket nem fog használni. A folytatódó tagság korlátozná védelmi képességünket és csökkentené az elrettentés hatékonyságát. Ezzel a szavazással erősebbé tesszük Litvánia védelmét
– mondta.
A 140-fős litván parlament 103 képviselője szavazott a kilépésre, egy ellene és hárman tartózkodtak – közölte a litván közszolgálati műsorszolgáltató (LRT) a honlapján. A törvényt Gitanas Nauseda államfőnek is alá kell írnia, ezt követően jelentik be az ENSZ főtitkárának Litvánia kilépését az egyezményből. A védelmi minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint az ország a bejelentéstől számított fél éven belül hagyja ott az egyezményt. Közben a döntésről az ENSZ Biztonsági Tanácsát is értesítik majd.
Az egyezményből való kilépéssel kapcsolatos litván terveket korábban bírálta a kazettás bombák használata ellen küzdő Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű, 350 aktivistacsoportot egyesítő londoni szervezet, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet, valamint a brit székhelyű, aknákat, kazettás bombákat és UXO-kat megsemmisítő Mines Advisory Group nevű civil szervezet is.
A kazettás bombák használatát több mint száz ország tiltja, mert nagy területen szórnak szét repeszeket, amelyek a polgári lakosságot is fenyegethetik, a fel nem robbant bombák pedig akár évekkel később is veszélyesek lehetnek.
A bombákat a földről lövik ki vagy repülőgépekből dobják le, majd a levegőben felrobbannak, és kisebb „bombaszemeket” szórnak szét egy széles területen.
A használatukat betiltó 2008-as oslói egyezménynek nem részese sem Oroszország, sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok. Az Európai Unió legtöbb országa aláírta az egyezményt, az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos tagok közül azonban csak Litvánia. Az Oroszországgal határos NATO-országok közül csak Norvégia és Litvánia részese a megállapodásnak.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 6423 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5447 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
A hatból három frontszakaszon nyomultak előre az orosz erők az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben három ellenrohamot vertek vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egy rakétatüzérségi és tíz tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet – köztük egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet –, egy horvát RAK-SA–12-es sorozatvetőt, két lengyel Krab, egy amerikai M109-es Paladin és egy brit Braveheart önjáró, valamint öt amerikai M777-es, egy M198-as és három brit FH–70-es vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, két amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 59 légi drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta több mint 16 600 harckocsit és páncélozott harcjárművet veszítettek. A TASZSZ állami hírügynökség orosz katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy a hét elején Kijevben orosz rakétacsapás érte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetési pontját. A közlés szerint több tiszt életét vesztette, a szolgálat parancsnokának első helyettese pedig megsebesült.
A moszkvai katonai tárca bejelentette, hogy a szembeálló felek az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével szerdán 95–95 hadifoglyot cseréltek ki. A legutóbbi csere június 25-én történt, akkor 90 orosz katona tért haza.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka a Pervij Kanal tévécsatornán kijelentette, hogy
szerinte a „különleges hadművelet” az év végére befejeződik, és ehhez minden előfeltétel megvan.
Alaudinov szerint Kijev megértette, hogy „a háborút már elvesztette”.
Megfogadta, hogy meg fogják találni és az általuk elkövetett bűncselekménnyel arányos módon meg fogják büntetni az Azov ukrán alakulat azon tagjait, akik videóra vették, ahogy agyonlőnek egy fegyvertelen orosz katonát.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Cerkovnoje község közelében egy fiatal házaspár életét vesztette, miután egy ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet csapást mért a személyautójukra. Herszon megyében, a Dnyeper bal partján egy civil meghalt, további hat pedig megsebesült ukrán tüzérségi tűz következtében.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!