A Politico hosszú cikket közölt arról, kik azok az értelmiségiek, gondolkodók, akik hatottak rá, és így alakították Donald Trump alelnökjelöltjének, James David Vance ohiói republikánus szenátor, azaz J. D. Vance világképét. Néhány név közülük Magyarországon is ismert, sőt egyikőjük már itt él. A jelentőségüket az adja, hogy összekötőkké válhatnak a magyar kormány és egy leendő republikánus adminisztráció között.
Amióta Donald Trump bejelentette, hogy J. D. Vance-t kérte fel alelnökjelöltjének, a fiatal szenátorról egymás után jelennek meg a különböző portrék, elemzések és értekezések a nemzetközi lapokban. Vance-ről már a magyar sajtó is megírta, hogy ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és követendő példának tartja az Orbán-kormány családpolitikáját. Nem csoda, ha a kormányoldalon most még nagyobb várakozásokkal tekintenek az amerikai választásokra. Orbán Viktoréknak igazi főnyeremény lenne, ha a Trump–Vance-páros kerülne az Egyesült Államok élére. Márpedig ennek elég nagy esélye van, miután bejárta a világot a kép, amelyen Trump az ellene elkövetett merényletkísérletet követően véres arccal magasba emeli ökölbe szorított kezét, jelezve, hogy jól van, és kész tovább harcolni.
Trump mellett a másik populista konzervatív „sztár” a szerény családi körülmények közül kiemelkedő Vance, akinek politikai ideológiájának hátterét kísérelte meg feltérképezni a Politico.
A lap szerint Vance „szokatlan” irányt képvisel a MAGA-mozgalomban (Make America Great Again – Trump politikai szlogenje): olyan nemzeti republikánus, aki mélyen beágyazódott a konzervatív értelmiségi mozgalom elit világába, amit néha az egyszerűség kedvéért „új jobboldalnak” (New Right) vagy „disszidens jobboldalnak” (dissident right) neveznek.
A Politico idézte az ohiói szenátort, aki korábban úgy fogalmazott, hogy „sok furcsa, jobboldali szubkultúrába van bekötve”. Trump-ellenes konzervatívból MAGA-élharcossá válását maroknyi konzervatív gondolkodóval fenntartott kapcsolatai alakították.
Vannak köztük olyanok, akik a posztliberális rendszerváltást szorgalmazzák, vannak, akik Orbán Viktor Magyarországának kulturális konzervativizmusa után sóvárognak, de van köztük olyan is, aki egyenesen monarchista. Ez a csoport sokféle, néha egymással versengő nézeteket képvisel, de összeköti őket a meggyőződés, hogy a »progresszió« liberális projektje – különösen a gazdasági liberalizáció, a technológiai fejlődés és a társadalmi hierarchiák kiegyenlítése formájában – valójában hiba volt
– foglalta össze röviden Vance hátterét a Politico, majd hat konzervatív gondolkodóról, íróról közölt rövid portrékat (plusz – finoman fogalmazva – egy sokszínű ideológiát valló csoportról), akik formálták Trump alelnökjelöltjének nézeteit.
A Politico szerint még radikálisabb megközelítést képvisel 2023-as, Regime Change című könyvében. Rezsimváltás néven az eredeti kiadás évében szintén megjelent magyarul a Librinek köszönhetően.
A könyvben a konzervatív katolikus Deneen egy „békés forradalom” mellett érvel, amely a „posztliberális rendet” helyezi a liberalizmus helyébe, mindennek alapja pedig a közös jóra való törekvés katolikus koncepciója, szemben az egyéni jogok védelmével.
A gyakorlatban Deneen családbarát, munkásbarát gazdaságpolitikák, valamint izolacionista külpolitika és szigorú szociális konzervativizmus mellett érvel. Ez utóbbinak része, hogy elutasítja a melegházasságot, a „gendermegerősítő ellátást”, továbbá korlátozná az abortuszt.
A Politico felidézte, hogy Vance nyilvánosan is idézte Deneent, aki jelentős intellektuális befolyással volt rá, és egy közös panelbeszélgetésen is részt vett vele a Rezsimváltás könyvbemutatóján. Ezen a rendezvényen Vance a „posztliberális jobboldal” tagjaként határozta meg magát, a kongresszusban betöltött szerepét pedig „nyíltan rezsimellenesnek” nevezte. Alelnökjelöltté való megválasztása után egy közleményben Deneen így méltatta Vance-t:
mély, személyes hittel és integritással bíró ember, aki elkötelezett a családja iránt, nagylelkű barát és valódi hazafi.
Deneen nem egyszer járt már Magyarországon, például a kormányoldalhoz köthető, konzervatív értékeket valló Mathias Corvinus Collegium meghívására is. 2019-es magyarországi látogatása idején találkozott Orbán Viktorral a Karmelita kolostorban, erről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke számolt be akkor az MTI-nek. Két éve pedig részt vett az esztergomi MCC Feszten. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója többször is ajánlotta a könyveit.
Ahogyan azt a könyvében is kifejti, a klasszikus liberalizmus – ugyanúgy, mint a progresszív liberalizmus és a marxizmus is – a »haladásra« építve a társadalmat osztályokra osztja, és vagy a keveseket, vagy a tömegeket kiáltja ki a haladás akadályozójának. Ezzel szemben az egyetlen jól működő alternatíva, a konzervativizmus egyensúlyba hozza a keveseket és a tömegeket, hogy a két csoport egymás rossz tulajdonságait kijavítva ellensúlyozza egymást. Erre kiváló példaként hozva Magyarországot Deneen könyvében többször is megdicséri hazánkat
– írta egy 2023-as Facebook-bejegyzésében a politikai igazgató a Rezsimváltást méltatva. J. D. Vance-szel összefüggésben a napokban újfent ajánlotta a könyvet a közösségi oldalán. Orbán Balázs tavaly megjelent könyvéhez, a konnektivitás magyar stratégiájáról szóló Huszárvágáshoz pedig Deneen írta az egyik ajánlást.
Tavaly decemberben az Indexen röviden írtunk az amerikai professzor mindkét könyvéről. A Rezsimváltásban a magyar családpolitikát pozitív, követendő példaként mutatta be.
A Politico által említett másik személy, aki hatott Vance-re, nem más, mint a milliárdos Peter Thiel. Neki dolgozik egyébként a volt osztrák kancellár, Sebastian Kurz, aki a mai napig meglehetősen jóban van a magyar kormánnyal. Minő véletlen, de kockázatitőke-befektetőként Vance is dolgozott Thielnek, aki a 2022-es szenátori kampányának legfőbb szponzora lett, emellett közeli barátja, és az amerikai lap szerint jelentős intellektuális befolyással bír a republikánus politikusra.
Az ismeretségük 2011-ben kezdődött, amikor Vance a Yale jogi karának hallgatójaként részt vett Thiel egyik előadásán, ahol az amerikai politikai és társadalmi elit stagnálását hibáztatta azért, hogy a Szilícium-völgy nem képes valóban forradalmi technológiákkal előállni. Mint a Politico kifejtette, Thiel politikai nézetei összetettek, ellentmondásosak, de azon gondolat köré csoportosulnak, hogy a félresiklott liberális ideológia, a megcsontosodott kormányzati bürokrácia, valamint a gyenge, hanyag elit elferdítette a technológiai fejlődés pályáját, és a technológiát a megújulás helyett a nemzeti, valamint civilizációs pusztítás eszközévé tette. Vance nyilvánosan nem fejtette ki, pontosan mennyire osztja Thiel világnézetét, de a két férfi közeli barátságban van, rendszeresen beszélnek egymással.
Curtis Yarvin neve talán nem sokat mond a magyar olvasóknak, jobboldali blogger, valamint gyakran nevezik az Új Jobboldal „házi filozófusának” is, a Politico szerint elsősorban a „neoreakciós” (NRx) mozgalom népszerűsítése miatt.
„Yarvin és az NRx követői Deneenhez hasonlóan elutasítják, hogy a »progresszió« legyen a politikai élet központi törekvése. Yarvin szerint az amerikai demokrácia korrupt oligarchiává silányult, amelyet olyan elitek irányítanak, akik inkább a hatalmuk megszilárdítására törekszenek, mintsem a közérdek szolgálatára. Yarvin úgy véli, a megoldás az, hogy az amerikai oligarchia átadja helyét egy monarchikus vezetőnek, aki egy startup-vezérigazgatóhoz hasonlóan tevékenykedik, és Yarvin megfogalmazásban „nemzeti vezérigazgatónak” (national CEO) vagy diktátornak nevezik. Olyasvalaki, aki úgy javítja ki a hibákat (bugokat) a politikai rendszerben, mint egy programozó egy rossz kódban” – olvasható a bloggerről az amerikai lap cikkében.
Vance szintén a barátjának tartja Yarvint, és mint a Politico rámutatott, a szenátor idézte az írásait azzal a tervével kapcsolatban, hogy egy esetleges második Trump-kormányzat alatt jelentős számú köztisztviselőt rúgna ki.
Akik jártasak a társadalomtudományok terén, azoknak ismert lehet René Girard francia tudós, filozófus, akinek több könyve is megjelent magyarul. A Politico cikke szerint a Stanford Egyetemen többek között Peter Thiel is a követői közé tartozott, aki pedig Vance-nek adta tovább az eszméit.
Girard 2015-ben halt meg, a mimetikus vágyelmélet, a bűnbakképzés és a bibliamagyarázat terén megfogalmazott elméleteivel újfajta antropológiát alapozott meg, és eredményei révén a kor egyik legjelentősebb gondolkodójaként, a társadalomtudományok új Darwinjaként emlegették. A Politico kitért rá, hogy Girard szerint a korai keresztények alkották az első olyan csoportot, amelyik megmenekült az erőszak körforgásából, mert egy kívülálló helyett saját maguk közül tettek meg valakit bűnbakká: Jézus Krisztust. Az amerikai lap ezzel kapcsolatban hozzátette, Vance a katolikus hitre való áttérése fő mozgatórugójaként nevezte meg, hogy Thielen keresztül megismerte Gigard munkásságát.
Sohrab Ahmari írót is Vance ideológiai hátteréhez sorolta a Politico. Ő sem ismeretlen Magyarországon, The Unbroken Thread című 2021-es könyve 2023-ban magyarul is megjelent Szakadatlan szál címmel az MCC Press gondozásában.
„Sohrab Ahmari politikai nézeteit tekintve Vance-nél is tekervényesebb utat járt be. Egy szekuláris iráni család fia tizenévesként emigrált az Egyesült Államokba, az egyetemen trockista lett, később a The Wall Street Journal szerkesztőjeként a neokonzervatívok mellé állt, majd 2016-ban áttért a katolikus hitre, és ugyanazon évben Trumppal szembeni undora miatt Hillary Clintonra szavazott. Azóta jobbra tolódott, megkedvelte Trumpot, és a »munkásosztálybeli konzervativizmus« új irányának legfőbb szószólójává vált, amely a katolikus szociáldemokrácia hagyományában gyökerezik – és Ahmari félig tréfásan »életpárti New Deal-izmusnak« nevezi” – írta Ahmariról a Politico.
Az iráni származású író jelenleg a Compact Magazine társszerkesztője, egy olyan online folyóiraté, amely névlegesen a populista jobb- és baloldalt fogja össze, de határozottan támogatja Trumpot és Vance-t. A Mathias Corvinus Collegium vendégeként ő is járt már Magyarországon, valamint 2022-ben részt vett Orbán Viktor kötcsei találkozóján, sőt beszédet is mondott ott. Utóbbiról a Mandinernek így számolt be:
A beszédem lényege az volt, hogy miközben a nemzetközi média szélsőséges országként mutatja be Magyarországot, a tény az, hogy az a pozíció, amelyet Magyarország elfoglalt a migránsválság, a genderideológia vagy épp Oroszország ügyében, pusztán csak a józan, hideg realizmust tükrözik. Valójában a liberális Nyugat az, ami ideologikus és szélsőséges, egészen addig a pontig, hogy hajlandó gazdasági öngyilkosságot elkövetni az oroszok elleni szankciókkal. A szankcióknak hatásosnak kellene lenniük, de nem azok. Akkor ki is itt a szélsőséges?
Ahmari azt is megjegyezte a Mandinernek, hogy „a Fidesz Magyarországot pusztán a kereszténydemokrácia hagyománya szerint kormányozza”.
A Politico névsorában talán a legismertebb a már egy ideje Magyarországon élő konzervatív újságíró, Rod Dreher.
„Az ortodox keresztény író és a The American Conservative korábbi újságírója leginkább azon szellemi körök vezetőjeként ismert, akik egyszerre támogatják az ellenkulturális, vissza a termőföldhöz hozzáállást, amit jellemzően a hippi baloldalhoz kötnek, de intellektuálisan jobboldalinak tartják magukat” – jellemezte az amerikai lap Drehert.
2017-es The Benedict Option című könyvével vált országosan ismertté, 2021-ben magyarul is megjelent az Osiris kiadásában Szent Benedek válaszútján címmel. Abban az évben, augusztusban Orbán Viktor a Facebook-oldalára kirakott egy képet az olvasmányairól, és Dreher könyve is közöttük volt.
A Szent Benedek válaszútjánnal a konzervatív író vészharangot kívánt kongatni a Nyugat konzervatív keresztényei számára. Dreher szerint
a legnagyobb veszély „nem az erőszakos baloldali politikából” vagy a radikális iszlám irányából érkezik, hanem „magából a liberális szekuláris rendből jön”, a konzervatívoknak pedig az a feladatuk, hogy visszaszerezzék a „valódi világot” a „modern élet ravaszságából, elidegenedéséből és töredezettségéből”.
A következő könyve, a Live Not by Lies: A Manual for Christian Dissidents 2020-ban jelent meg, ezt 2022-ben adta ki magyarul az MCC Press Hazugság nélkül élni – Keresztény másként gondolkodók kézikönyve címmel. Az Index akkor interjút készített Dreherrel, akinek ez a könyve is megtalálható Orbán Viktor polcán, nem mellesleg Vance is méltatta. A Politico szerint Dreher „afféle szellemi consigliere-je lett” az Orbán-kormánynak.
Arról az Indexen is írtunk, hogy a konzervatív író kifejezetten szimpatizál az Orbán-kormánnyal, jelenleg a Danube Institute Network Projektjének vezetője, továbbá rendszeresen publikál a Magyar Nemzetben és nyilatkozik a hazai sajtónak. Lapunk pont most kérdezte az amerikai politikai helyzetről, és azt is elmondta, hogy J. D. Vance a barátja.
Még 2016-ban valaki adott nekem egy példányt a könyv formájában megjelent memoárjából, a Hillbilly Elegyből, amelyben arról írt, milyen szegénységben nőtt fel az Egyesült Államok Appalache-vidékén. Elolvastam, és el sem hittem, mennyire jó. Bár én más körülmények között nőttem fel, mint ő, egy munkásosztálybeli család gyermeke voltam a vidéki Délen, magunk körül mindenütt csak szegénységet láttam. J. D. elmondta az igazságot erről a nyomorról. Megtaláltam őt, és interjút kértem tőle az akkori magazinom, a The American Conservative számára. Beszélgettünk, és bár teljesen átlagos interjú volt, óriási port kavart, végigsöpört az interneten. Ez indította el J. D. karrierjét, és segített neki, hogy több mint hárommillió könyvet adjon el
– nyilatkozta Dreher az Indexnek, majd hozzátette, Trump alelnökjelöltje az a hétköznapi, szerény srác maradt, akit 2016-ban ismert meg.
„Magyarország és a Donald Trump – J. D. Vance-páros erős barátok és szövetségesek lesznek” – vélekedett Dreher, aki szerint azzal, hogy Donald Trump fiatal és dinamikus személyt választott alelnökjelöltjének, azt is biztosította, hogy a Republikánus Párt jövője az ő távozása után populista, nacionalista és konzervatív lesz.
A Politico szerint Vance szorosan kötődik a Claremont Intézet köreihez, gyakran beszél a rendezvényeiken és mutatkozik a kutatóikkal. A lap kifejtette, az intézetben különböző politikai álláspontokat képviselnek, de egyesíti őket a meggyőződés, hogy Amerika valahol a progresszív korszak környékén elvesztette a kapcsolatot alapító eszméivel, amelyet a kormányzati bürokrácia, a „természetjogba” vetett hit elvesztése, valamint az „erkölcsi relativizmus” és a multikulturalizmus vagy „woke-izmus” térnyerése okozott. Yarvinnal vagy Deneennel ellentétben a claremontiak inkább az olyan amerikai alapító elvekhez való visszatérést támogatják, mint a korlátozott kormányzás (limited government) és a természetjog védelme. Lelkesen támogatják Trump keresztes hadjáratát az adminisztratív állam és az olyan „woke” kezdeményezések ellen, mint a DEI (Sokszínűség, Esélyegyenlőség, Inkluzivitás) és a kritikai fajelmélet.
A korlátozott kormányzás elmélete szerint a kormány csak olyan hatáskörökkel rendelkezik, amelyeket a törvény – gyakran írott alkotmányon keresztül – delegál neki. A kormányzati hatalmat a törvény írja elő és korlátozza, az egyéni jogokat pedig védi a kormányzati beavatkozással szemben. A korlátozott kormányzás elméletét meg kell különböztetni a „kis kormányzás” politikai kifejezéstől, amely a kevesebb kormányzati szabályozást és a szociális programok finanszírozásának csökkentését magában foglaló politikákat támogatja.
Az elmúlt években folyamatosan erősödött az Orbán–Trump-barátság, amely a személyes találkozókban csúcsosodott ki, de közben az értelmiségi kapcsolatok is egyre szerteágazóbbá váltak az amerikai konzervatív világgal. Úgy néz ki, hogy ez a tudatos építkezés talán nem várt módon érik be azzal, hogy J. D. Vance lett Donald Trump alelnökjelöltje. Mint látható, a Politico cikke által vázolt ideológiai háttér a magyar vonatkozásokkal együtt több értékes kapcsolódási ponttal is kecsegtet az Orbán-kormány számára, ha az amerikai választásokon a Trump–Vance-páros lesz a befutó.
(Borítókép: J. D. Vance és Donald Trump 2022. szeptember 17-én. Fotó: Jeff Swensen / Getty Images)