A 30 éves Rico Kriegert golyó általi halálra ítélték Belaruszban, miután hat bűncselekménnyel vádolták a zárt tárgyaláson. A német ápoló állítólag kémkedett és zsoldos volt, bár ez utóbbiért soha korábban nem állítottak senkit bíróság elé Belaruszban.
Rico Kriegert, egy harmincéves német ápolót megvádolták Belaruszban, mondván, kémkedett, zsoldos volt, de a vélelmezett bűncselekményei között szerepelt még a terrorizmus, szélsőséges csoport létrehozása, lőfegyverrel való visszaélés, valamint robbanóanyaggal végzett tiltott művelet. Ez önmagában nem feltétlenül lenne különleges, csakhogy ezzel együtt golyó általi halálra is ítélték.
Az ügy szálai még a Vjaszna, Belarusz legjelentősebb civil szervezete számára is nehezen kibogozhatók. A vádemelés kiváltó okai sincsenek tisztázva. Az állami hírügynökség semmilyen további részletről nem számolt be – jelentette a BBC.
Az egyetlen biztos tény, hogy Aljakszandr Lukasenka diktatúrájában a halálbüntetést kivégzőosztag hajtja végre.
Európában a legsúlyosabb büntetést már mindenütt megszüntették.
Oroszországban ugyan kimondható a halálbüntetés, de 1996 óta egyetlen kivégzés sem történt az országban, így gyakorlatilag ott is eltöröltnek tekintik.
Rico Krieger, aki korábban a német Vöröskereszt alkalmazottja volt, tavaly november óta van őrizetben. LinkedIn-profilja szerint az Egyesült Államok berlini nagykövetségén dolgozott fegyveres biztonsági őrként, majd pályát változtatott, és ápolóként a sürgősségi orvoslásra szakosodott.
A Vjaszna szerint egy kiskorú gyermeke van. A civil szervezet azt is felidézte, hogy zsoldos tevékenységért senkit sem állítottak bíróság elé – még Belaruszban sem.
A civil szervezet feltételezése szerint a Krieger elleni vádakat súlyosbította, hogy feltehetően kapcsolatba került a Kastus Kalinouski-ezreddel. Tagjai belorusz önkéntesek, akik a fronton az ukránok oldalán harcolnak – az oroszok ellen.
Az ezred egy belorusz–lengyel íróról, újságíróról és ügyvédről kapta a nevét, akit egy Oroszország elleni lázadás vezetéséért 1864-ben kivégeztek.
Az nem derült ki, hogy Krieger milyen kapcsolatban állhatott az alakulattal. A „nyugati” zászlóaljként emlegetett ezred egyik egységével állt összeköttetésben – ezt állítja a belorusz ellenzéki média.
A jobbára zárt tárgyalásról egyetlen fénykép szivárgott ki. Az viszont még mindig nem derült ki, hogy Krieger fellebbezett-e az ítélet ellen, vagy az már jogerőssé vált.
A német külügyminisztérium – nevesítés nélkül – rövid közleményében megerősítette, hogy egy német állampolgárt halálra ítéltek Belaruszban.
A külügyminisztérium és a minszki nagykövetség konzuli támogatást nyújt az elítéltnek, és a képviseletében intenzív tárgyalásokat folytat a belorusz hatóságokkal
– közölte a tárca, amely arra is emlékeztetett, hogy Németország a halálbüntetést „kegyetlen és embertelen büntetésnek” tartja, ezért azon fáradozik, hogy világszerte eltöröljék.
Aggasztanak a hírek
– így reagált Krieger ítéletére a litvániai száműzetésben élő Szvjatlana Cihanouszkaja, volt belorusz elnökjelölt és ellenzéki vezető, akit távollétében – az alkotmányos rend megdöntésére irányuló összeesküvés vádjával – tizenöt év börtönbüntetésre ítélt a bíróság.
Cihanouszkaja letartóztatott férje helyett volt a belorusz elnök kihívója 2020-ban. Aljakszandr Lukasenka 1994 óta vaskézzel vezeti Belaruszt, ahol több ezer, az elnökkel szembeszálló ellenzéki és civil aktivistát vettek őrizetbe. Az utóbbi években tömeges tüntetéseken követelték Lukasenka távozását, aki az orosz elnök támogatására szorul.
Belarusz súlyos bűncselekmények esetén aktívan alkalmazza a halálbüntetést, az ítélet kimondásában pedig különösen súlyosító körülménynek számít a gyilkosság, a terrorizmus és a hazaárulás.
Négyszáz személyt végeztek ki azóta, hogy az ország 1991-ben elnyerte függetlenségét a Szovjetuniótól – idézte a Guardian az Amnesty International nyilvántartását.
Külföldi állampolgár kivégzése Belaruszban azonban ritkaságszámba megy.
Minszk egyébként váratlanul vízummentesen megnyitotta határait 35 európai ország állampolgárai előtt azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy javítson fagyos kapcsolatain a Nyugattal.
(Borítókép: Minszk látképe 2019-ben. Fotó: Shutterstock)