Németország az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával egy ukrán állampolgárt gyanúsít. A német hatóságok júniusban elküldték Lengyelországnak az elfogatóparancsot, miután fényképek és tanúvallomások alapján azonosították, de végül nem tartóztatták le, mert elhagyta Lengyelországot, Ukrajnába távozott.
Az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat gázvezeték 2022 szeptemberében felrobbant. A második világháború óta a német energiaellátás elleni legsúlyosabb támadással vádolt férfi a Facebookon a tengerparton áll és mosolyog – írta a Politico. A lap szerint a neve Vladimir Zsuravljev, ukrán állampolgár és Kijevben él, foglalkozása búvároktató.
Júniusban német elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A német nyomozók azt állítják, ukrán állampolgárok béreltek egy „Andromeda” nevű jachtot, a dán Bornholm-sziget közelében lévő csővezetékekhez hajóztak, és robbanóanyagokat helyeztek el. A tenger alatti robbanások az Oroszországból Németországba gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékéből hármat tönkretettek, azóta se tudni, pontosan ki a felelős: Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok vagy esetleg az Egyesült Királyság.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly ragaszkodott ahhoz, hogy nem Ukrajna áll a támadás mögött. 2011 óta működött az Északi Áramlat 1. Az Északi Áramlat 2 pedig a támadások idején már kész volt, de még nem végzett szállítást. A vezetékek körül régóta politika folyt: Ukrajna, az Egyesült Államok, Lengyelország és sokan mások folyamatosan bírálták Németországot, amiért az orosz gázt választott.
Németország álláspontja a háború kirobbanása után tarthatatlanná vált.
Bár a gázvezeték a robbanások idején nem szállított gázt, a német nyomozók szerint a támadást egy ukrán csoport már 2014-ben megtervezte. A kiszivárgott dokumentumok szerint az Egyesült Államoknak már három hónappal a robbanások előtt információi voltak arról, hogy Ukrajna támadást tervez a balti-tengeri gázvezetékek ellen. Azonban egyes nyugati és német hírszerzési tisztviselők azt mondták, kétségeik vannak Ukrajna felelősségét illetően.
Egyesek szerint „hamis zászlós műveletet” tartanak elképzelhetőnek, ez elfedné Oroszország érintettségét. Ez az elmélet különösen népszerű lengyel biztonsági körökben, amelyek egy orosz gyanúsítottak neveit tartalmazó dokumentumot küldtek a német hírszerzőknek. A nyomozókat azonban nem győzték meg. Dánia és Svédország vizsgálatot indított, de ezeket a nyomozásokat felfüggesztették anélkül, hogy megneveztek volna gyanúsítottakat.
A német hatóságok júniusban elküldték Lengyelországnak a Zsuravljev elleni elfogatóparancsot, miután fényképek és tanúvallomások alapján azonosították. Azonban végül nem tartóztatták le, mert július elején elhagyta Lengyelországot, Ukrajnába távozott.
Közben a Wall Street Journal – az egyik legtekintélyesebb amerikai lap – arról írt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöke jóváhagyta az Északi Áramlat elleni robbantást, majd le akarta fújni a támadást, de a parancsnoka folytatta. „Mindig nevetek, amikor a médiában találgatásokat olvasok valami hatalmas műveletről, amiben titkosszolgálatok, tengeralattjárók, drónok és műholdak vesznek részt” – nyilatkozta az egy névtelenséget kérő tiszt, majd hozzátette:
az egész egy átmulatott éjszaka és egy maroknyi olyan ember elszántságának köszönhetően született, akiknek volt merszük kockáztatni az életüket a hazájukért.
Az akció 300 ezer dollárba került és a lap szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta a tervet. Miután az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tudomást szerzett az akcióról, az ukrán elnök visszakozott. Ám az akciót Valerij Zaluzsnij, akkori főparancsnok folytatta.
A négy magas rangú ukrán tisztviselővel azt is mondta, az Északi Áramlat vezetékei„legitim célpontot jelentettek Ukrajna Oroszország elleni védelmi háborújában”. Az Egyesült Államok jelenleg is a legerősebb szövetségese annak az Ukrajnának, amelyet az orosz csapatok két és fél évvel ezelőtt megtámadtak.