A jéggel borított óriási, déli földrészen, a Föld leghidegebb helyén kibontakozó hőhullám aggasztja a tudósokat. A hőmérséklet 10 fokkal magasabb az átlagosnál, ami nem csak az Európánál csaknem négymillió négyzetkilométerrel nagyobb kontinens létét veszélyezteti, hanem globális következményekkel járhat az emberiségre nézve.
A hőmérséklet a Déli-sarkon július dereka óta folyamatosan magasabb az átlagosnál, a jelenség pedig augusztus elején is folytatódott. Hasonló időjárási anomáliákat már tavalyelőtt is feljegyeztek, pedig a kutatók ilyen kirívóan szélsőséges hőmérséklet-ingadozást korábban „lehetetlennek” és „elképzelhetetlennek” tartottak. Ennek az ellentétére egy évvel korábban, 2021-ben volt példa, amikor az áprilistól szeptemberig tartó téli időszakban rekordalacsonyra süllyedt a hőmérséklet. Az átlaghőmérséklet akkor mínusz 61,1 fok volt.
Most az Antarktisz legzordabbnak tartott keleti térségében, ahol javában tombol a tél, a szokásos –50, –60 fok helyett „csupán” –25, –30 fokos hideget regisztráltak – jelentette a CNN. A tél végi „hőség” – még ha az Antarktisz túlnyomó területén fagypont alatti is – riasztó fejlemény egy olyan térségben, amely a tengerszint katasztrofális emelkedését képes előidézni.
A Föld jégállományának legnagyobb része a Déli-sarkon található.
Ha elolvadna, a tengerszint globálisan 45 méterrel emelkedne.
Az Antarktiszon van a találóan a végítélet napjáról elnevezett Doomsday-gleccser. Amennyiben csak ez olvadna el, az is legalább 3 méterrel emelné a tengerek és óceánok szintjét. Belegondolni is rossz, hogy ez milyen következményekkel járna a tengerparton élő közösségekre.
A sorozatos hőhullámok miatt az Antarktisz még sebezhetőbbé válhat a jövőben, ami felgyorsíthatja az olvadást – figyelmeztetett a földrész időjárását figyelő egyetemi kutatóközpont egyik vezető meteorológusa.
A fokozott olvadás megváltoztathatja a globális óceáni keringést is – hangoztatta David Mikolajczyk. Egészen pontosan az antarktiszi jég olvadása lelassítja az óceánmélyi áramlatokat, ezek összeomlása pedig katasztrofális következményekkel fenyeget.
Az áramlatok ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlat formálásában, következésképpen abban, hogy bolygónk lakható.
„Megdöbbentő, amit tapasztaltunk” – mondta az Antarktiszt vizsgáló brit kutatók helyettes vezetője. Thomas Bracegirdle szerint a most tapasztalt hőhullám ritkán fordul elő, a hőmérsékleti csúcs azonban utal arra, mi várható a jövőben. Korai előrejelzésekbe azonban nem hajlandó bocsátkozni.
A Déli-sark átlagosnál magasabb hőmérséklete jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy globálisan hőmérsékleti csúcsok dőltek meg júniusban – állapította meg az Európai Unió klímaváltozással foglalkozó Kopernikusz szolgálata.
Az éghajlatváltozás 3,6 fokkal járult hozzá a Déli-sarkon tavalyelőtt mért hőhullámhoz – szögezte le egy tavaly közzétett tanulmány. Az idei felmelegedés ugyan nem érte el a 2022-es szintet, viszont sokkal kiterjedtebb és tartósabb – figyelmeztetett Ted Scambos, a coloradói Boulder Egyetem glaciológusa.
A tudósok a jelenséget a sarki szélörvények lebomlásával magyarázzák, ami eddig általában húszévente fordult elő.
Azt már most megállapították, hogy a Déli-sarkon felszabaduló hideg levegő utat tört magának a légkörben, a meleg pedig a keletkező résen hatolt talajközelbe. Az Északi-sarkon ez gyakori jelenség, a délin azonban eddig ritkán tapasztalták – viszont most akár augusztus közepéig elhúzódhat.
A Déli-sark hőmérséklete egyébként 1989 és 2018 között háromszor gyorsabban emelkedett a globális átlagnál – derült ki egy 2020-ban közzétett tanulmányból. Az ezredforduló utáni első két évtizedben az Antarktiszon 280 százalékkal több jég olvadt el, mint a múlt évezred utolsó két évtizedében – összegezte egy másik, 2019-ben publikált kutatás.
(Borítókép: Jéghegyek és gleccserek az Antarktiszon 2024. február 10-én. Fotó: Sebnem Coskun / Anadolu / Getty Images)