A norvég Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hatóság (DSA) arról számolt be, hogy az orosz határon fekvő Viksjofjell és Svanhovd környékén sugárzó cézium-137-et észleltek, ami szeptember 9. és 12. között jelent meg a térségben.
Bredo Moller, a Svanhovdba kirendelt Vészhelyzeti Készültségi egység munkatársa szerint azonban nincs ok az aggodalomra
Bár a mérések az átlagosnál magasabb szintet mutatnak, a radioaktív anyag nem veszélyes sem a környezetre, sem az emberekre. Öt mikrobecquerel per köbmétert észleltünk Svanhovdban, valamint Viksjofjellnél is azonos koncentrációt jegyeztünk fel. Nem lepődnénk meg azon sem, ha ma is hasonló számokat látnánk
– nyilatkozta a szakember. A DSA szerint más radioaktív izotópot nem találtak a mérésre szolgáló szűrők átnézése során. Arról egyelőre nincs információ, hogy a határ orosz oldalán vizsgálták-e az esetet.
A cézium-137 megjelenésének több oka is lehet. Egyrészt több nukleáris meghajtású tengeralattjáró és jégtörő tevékenykedik a Barents-tengeren, amelyeknél a reaktorok beindításakor és karbantartásakor szivárgás történhet. Emellett a helyi erdőtüzek is felelősek lehetnek, ugyanis a cézium-137 felezési ideje 30 év, tehát a csernobili atomkatasztrófa után lerakódott sugárzó anyag szabadulhatott fel a környező fákról.
Egy másik lehetséges ok közeli orosz nukleáris kísérletek végzése lehett. A Roszatom fegyverfejlesztői a nyár eleje óta dolgoznak a Novaja Zemlijában található Pankovo kísérleti központban, ahol a Burevecnyik nevű nukleáris rakétát tesztelik. A kísérletek és az azt övező munkálatok viszont szigorúan titkosak, és egyelőre nem érkezett hír arról, hogy tényleg próbálgatnák a lövedékeket. A Barents Observer szerint azonban a nyár folyamán több teherhajó érkezett Pankovóba, valamint a Roszatom Il–76-os szállítórepülőit is nem egy alkalommal észlelték.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az előző héten azt mondta: ha Ukrajna jogot kap arra, hogy Oroszország területén nyugati fegyverekkel hajtson végre csapásokat, akkor azáltal a NATO államai közvetlen hadviselő felekké válnak. Azóta a brit The Times közölt egy cikket, amely szerint Ukrajna valóban csak közvetlen amerikai segítséggel hajthatna végre ilyen csapásokat hatékonyan.
A lapnak több biztonságpolitikai forrás beszélt arról, hogy a Storm Shadow típusú rakétáknál nemcsak jóváhagyás kellene a britektől, franciáktól és az amerikaiaktól a fegyverek felhasználásához, hanem ennél több is. Elmondásuk szerint ugyanis
a rakétákat Ukrajna csak amerikai segítséggel tudná hatékonyan használni Oroszországi célpontok ellen.
A lap forrásai azt mondták, hogy az orosz elektronikus hadviselés használhatatlanná tenné a rakéták irányítását szolgáló GPS-t, és ezért mindenképp az amerikaiak közvetlen segítségére, a tőlük kapott navigációs adatokra lenne szükség a fegyverek (oroszországi célpontok elleni) hatékony használatához.
A The Times arról is írt ezzel összefüggésben, hogy Joe Biden amerikai elnök környezetében sincs egyetértés ezzel kapcsolatban: Antony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is vitában állnak emiatt. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint a múlt heti brit–amerikai tárgyalásokon Joe Bidenék azt közölték: a döntéssel megvárnák azt, hogy Ukrajna ismertesse velük a győzelmi tervét.
Ezzel együtt a brit lap azt is közölte, hogy öt korábbi védelmi miniszter, valamint Boris Johnson egykori miniszterelnök is arra biztatta Keir Starmer brit kormányfőt:
engedélyezze Ukrajnának az Oroszország területén végrehajtott csapásokat még akkor is, ha Amerika ehhez nem járul hozzá (kérdés persze, hogy ez esetben mennyire lehetnének hatékonyak a fegyverek).
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azzal fenyegetőzött: ha Kijev megkapja a jóváhagyást a nyugati fegyverek Oroszország ellen történő felhasználásához, akkor arra „megfelelő válaszlépésekkel” fognak reagálni. E válaszlépések mibenlétét azonban a nyugati szakértők is csak találgatják egyelőre.
Köszönjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!