Minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke – jelentette ki csütörtöki búcsúbeszédében Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár, aki egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.

Az ukrajnai háborút a leggyorsabban úgy lehet lezárni, ha az ukránokat legyőzik, ez azonban nem békét, hanem orosz megszállást hoz – mondta.

Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van

– jelentette ki Jens Stoltenberg a Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről című leköszönőbeszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, „a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele”. „Meg kell győzni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy nem éri meg folytatnia a háborút” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a béketárgyalásokba Oroszországot is be kell vonni, ám ennek idejét és mikéntjét az ukránoknak kell eldönteniük. „Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket” – tette hozzá.

„Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül” – jelentette ki, leszögezve, hogy

a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt.

A főtitkár egyúttal óva intett attól, hogy bárki magától értetődőnek vegye az Észak-Amerika és az Európai Unió között jelenleg szilárd kapcsolatokat. Mint mondta, „a NATO nincs kőbe vésve”, és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik. Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: „az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak – bármelyik legyen is az – túl nagyok”.