Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Zöldek képviselője, Tineke Strik azt mondta, nemcsak az országról, hanem a magyar emberekről is kellene beszélnünk, akiket odahaza az Orbán-kormány folyamatosan vegzál. Javasolta, hogy keményebben lépjenek fel, és ennek részeként vessék be Magyarország ellen a 7-es cikkelyt, és függesszék fel az uniós pénzek kifizetését. 

  • A holland liberális EP-képviselő, Gerben-Jan Gerbrandy szerint Orbán Viktor az Austin Powers c. filmből vett analógiát felhasználva beszélt arról, hogy a magyar miniszterelnök a Kicsi Ének élén próbálja átreformálni Európát, ami szerinte tévút, és rossz irányba vezetné egész Európát.

    Hollandiában is akkora lesz majd az infláció, mint Magyarországon?

    – tette fel a kérdést Gerbrandy, aki szerint Orbán és szövetségesei kárt okoznak mind tagállami, mind uniós szinten, ami ellen fellépést ígért.

  • Az Európai Konzervatívok képviseletében Adam Bielan beszélt. Visszaidézte Von der Leyen beszédéből, hogy éppen a német kormányok voltak korábban azok, amelyek rábólintottak az Északi Áramlatokra. Ez nem volt akkor oroszbarátság?

  • Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője leginkább Magyar Péterrel foglalkozott, aki szerinte bajban van. Szerinte erre utal, hogy felvételt készített Varga Juditról, és szerinte erőszakoskodott mind Vargával, mind barátnőjével.

    Tisztességes társaságban ilyen emberen átnéznek, és nem kötnek vele szövetséget

    – fogalmazott Deutsch, aki ezután arról beszélt, hogy nemcsak mentálisan, hanem jogilag is gondokkal küzd, amiért a magyar főügyészség a mentelmi jogának felfüggesztését kérte.

    Miközben Deutsch személyes jellegű támadásokat intézett, Roberta Metsola többször is próbálta rendre inteni, miszerint az Európai Parlament nem a személyes támadások helyszíne.

  • A szocialisták részéről Dobrev Klára kínosnak nevezte Orbán Viktor magyarázkodását. De az igaz, amit mondott, hogy Strasbourgban senkit nem érdekel a magyar soros elnökség programja. 

    Felhívta a figyelmet, hogy odahaza a kormányfő beszédeiben soha nem foglalkozik az egyszerű emberek problémáival, például hogy nem lehet normális egészségügyi ellátáshoz jutni. Nincsenek nemzetközi összeesküvések Magyarországgal szemben, mint azt vélelmezi Orbán, hanem az az egyszerű probléma áll fenn, hogy nem tud kormányozni.

    Orbán Viktor azzal foglalkozik, hogyan tudja elárulni az európai érdekeket és Magyarországot Putyinnak. Biztos vannak oroszok Európában, de mit kerestek orosz ügynökök a magyar külügyminisztériumban évekig? – tette fel a kérdést. Sok európai külügyminiszter találkozott már Putyinnal, de egyik sem lett olyan jó barátja az orosz elnöknek, mint Orbán Viktor.

    Dobrev feltette a végén a kérdést: Mivel zsarolja önt, miniszterelnök úr, Vlagyimir Putyin?

  • A képviselőcsoportok vezérszónokai, majd Orbán Viktor viszonválasza után az EP-képviselők kapták meg a felszólalási lehetőséget, akik közül az első a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter volt.

    Magyar azzal kezdte felszólalását, hogy reméli, Orbán Viktor elmagyarázza az Európai Parlamentben, hogyan vált éltanulóból az unió egyik legszegényebb országává, és miért lett az Orbán–Gyurcsány-korszak az elmulasztott évtizedek korszaka.

    Miniszterelnök úr, mi az európai és a nyugati klubnak vagyunk a tagjai akkor is, ha ön gazdasági függetlenségről beszél

    – fogalmazott Magyar, aki szerint a magyar társadalom Nyugat-párti, hiába a kormány keleti politikája.

    A Tisza Párt elnöke elmondta, támogatja a déli határkerítést és a kormány migrációpolitikáját, ugyanakkor választ vár arra, hogy miért engedtek szabadon kétezer embercsempészt és miért terveztek Vitnyádon menekülttábort.

    Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, ő is a mihamarabbi tűzszünet mellett van, ugyanakkor felidézte Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának az ukrajnai háború és 1956 kapcsán elmondott szavait. 

    Család-, vidék- és gyermekbarátnak hazudják magukat, közben pedofilbotrányok rázzák meg hazánkat

    – tért át Magyar a családpolitikára, ami kapcsán elmondta, hogy 60 éve nem született ilyen kevés gyerek, miközben egyre többen hagyják el Magyarországot, és vállalnak munkát, majd alapítanak családot külföldön. Sorra zárják be a vidéki vasútvonalakat, ahogy az oktatás és az egészségügy helyzete is romlott.

    A Tisza Párt elnöke összehasonlította Magyarországot a környező országok helyzetével, és szerinte Lengyelországban és Romániában is nagyobb a minimálbér, miközben az élelmiszerárak alacsonyabbak, de az energiáért is többet fizetnek a magyarok európai társaikhoz képest.

    Magyar Péter szerint mind Orbán, mind ő tudja, hogy vége van, és Magyarországon változás lesz.

    Magyar beszédét egy Petőfi-, illetve egy II. János Pál-idézettel fejezte be, miközben a már szállóigévé vált ígéretével zárta felszólalását, miszerint lépésről lépésre és tégláról téglára fogja lebontani a rendszert.

  • Válaszában az eddigi felvetésekre a magyar kormányfő azzal kezdte, hogy inkább az elnökségi programról vitatkozott volna, de szerinte ez láthatóan nem érdekli a képviselőket, ehelyett egy pártpolitikai intifádát rendeztek. Visszamondták a baloldal összes hazugságát. 

    Nagyon meglepett Ursula von der Leyen hozzászólása – mondta Orbán Viktor. Szerencsétlennek tartotta, amiket mondott. Régebben a bizottság egy semleges testület volt, amelynek a dolga a politikai viták félretolása volt, nem pedig a direkt politizálás.

    Orbán Viktor visszautasította az ’56-os szabadságharcosok összevetését az ukrán háborúval, a kettő között nincs kapcsolat. Szerinte vesztésre áll az ukrán front, és ezzel nem akar az unió szembesülni. Téves stratégiával vágtak bele a háborúba, ezt le kell cserélni egy másik stratégiával. Minden háborúban kell diplomáciai tevékenység és kommunikáció, mert ezek nélkül nem lehet megoldani a problémát.

    Az embercsempészeket először letartóztatják, majd ha leülték a büntetést, akkor kitoloncolják őket Magyarországról, és ezzel több ezer bűnözőtől szabadította meg Magyarország az Európai Uniót. Felvetette, miért nem kaptak a patrióták bizottsági helyeket az EP-ben, nem kell papolni akkor Brüsszelben a demokráciáról – emlegette fel Orbán Viktor.

    A kormányfő elmondta, a közte és Manfred Weber között lévő konfliktus 2018-ig nyúlik vissza, amikor megakadályozta Weber európai bizottsági elnökségét.

    A Renew-nak válaszolva azt mondta, a magyar alkotmány minden kisebbségnek biztosítja jogait, de a magyar alkotmány védi a családokat, és benne van az is, hogy az apa férfi, az anya nő. 

    A korrupcióról szólva kikérte magának, hogy az európai képviselők oktassák ki ezen a téren, miközben az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botránya tépázta meg Brüsszelt. Az sem igaz, hogy a magyar kormány szakszervezet-ellenes lenne.

    Felvetette azt is, hogy az EU tagállamai közül jó néhány fedett módon kerüli ki a szankciókat, amelyeket Oroszország ellen hoztak, és jutnak hozzá az orosz kőolajhoz és földgázhoz. Akkor miért kritizálják a magyarokat?

  • A szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) nevében a német René Aust, az AfD politikusa szólalt fel.

    Aust szerint Magyarország határozott, bátor és előrehaladott nézetével mutatott előre a migráció ügyében már 2015-ben, és szerinte két éve az ukrajnai háború kapcsán is ugyanez játszódott le, mivel szerinte már Németországban is arról beszélnek, hogy diplomáciai fordulatra van szükség az ukrajnai háború kapcsán.

    Orbán és a magyar nép megérdemli a dicséretet, amit most nem kap meg

    – véli, aki szerint a magyar soros elnökséghez konstruktívan kell hozzáállni. Szerinte ugyanis többek között az iparpolitika, a migráció, a versenyképesség és a demográfia kapcsán jó ötletei vannak a magyar soros elnökségnek, amiben az ESN támogatja. 

  • A baloldali Left nevében Martin Schirdewan szólalt meg. Azzal kezdte, hogy Magyarországon a szakszervezeti jogokat sárba tiporják az Orbán-kormány asszisztálásával. „Bünteti saját népét azzal, hogy folyamatosan csökkenti az emberek jólétére fordítandó közpénzeket.

    Mindig talál kifogásokat, amelyek mögé elbújva, feltartott kézzel mondja, semmi köze hozzá. Miért van az, hogy Budapesten tartják évente mindig a legnagyobb fasiszta rendezvényt Európában?” Javasolta, hogy Németország szüntesse meg a kiadatást Magyarországgal, mert ott sohasem fogják megbüntetni a bűnösöket.

  • A Zöldek nevében a német Terry Rientke szólalt fel, aki már első mondatában kijelentette, hogy képviselőcsoportja nem szerette volna, hogy Orbán Viktor felszólaljon az Európai Parlamentben, mivel az szerinte nem a korrupció, a propaganda, a hazugság és az autoriter háza.

    A német EP-képviselő ezután élesen bírálta a magyar miniszterelnököt, akit többek között a legkorruptabb uniós ország vezetőjének nevezett, aki elnyomja a médiát és a kisebbségeket is.

    Ön nem erős vezető, mert minden lépését a félelem mozgatja. Fél az emberektől, fél a szabadságtól. Mivel ennyire fél, ezért hazudik

    – véli Rientke, aki azt ígérte, hogy a nepotizmus, valamint a jogállamiság sárba tiprása következményekkel kell hogy járjon.

  • Valérie Hayer, a Renew, a liberálisok részéről azzal kezdte: „Kicsoda ön ma, Miniszterelnök Úr? Hol van az az Orbán Viktor, aki egykor a szovjetek kivonulását sürgette és Nagy Imrét éltette? Ma már Pegasussal kémkedik újságírók után, üldözi a másként gondolkodókat. Az ön rezsimjének az alapja a korrupció, a lopások láncolata. A veje álpályázatokon gazdagodott meg, gázszerelő barátjából néhány év  alatt az egyik leggazdagabb magyar lett. Mutasson még egy olyan államot a világon, ahol egy gázszerelő ilyen fényes karriert futott be valaha is!

    Kik az ön szövetségesei? A patrióták, akik állandóan azt mondják, az unió elherdálja a pénzt, és ezt éppen azok mondják, akik odahaza a leginkább fosztogatják az uniós pénzeket. Ön blokkolja az ukrán támogatást, és képes volt elmenni Putyinnal és Hszi Csin-pinggel bratyizni.”

    Éppen ezért javasolta a liberális képviselő, hogy a tanácsban vegyék el Magyarország szavazati jogát. 

  • A jobboldali-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) nevében az olasz Nicola Procaccini szólalt fel, aki elmondta, több témában is egyetért a magyar miniszterelnökkel, azonban vannak olyanok is, amelyekben nem.

    A Giorgia Meloni pártjában politizáló EP-képviselő szerint Európában demográfiai tél van jelenleg, amit szerinte nem a bevándorlással, hanem a családok támogatásával lehet és kell megoldani.

    Procaccini és az ECR ugyanakkor nem tud egyetérteni a magyar kormány külpolitikájával, szerinte ugyanis Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea nem barát, hanem ellenség, akiket a káosz kvartettjének nevezett.

  • A Patrióták Európáért (PfE) képviseletében a fideszes Gál Kinga reagált Orbán Viktor és Ursula von der Leyen felszólalására.

    Gál szerint a hipokrácia csúcsra járatása volt, amiről Ursula von der Leyen beszélt, szerinte méltatlan volt az intézményhez, mivel szerinte a magyar kormány ellen kampányolt ahelyett, hogy Európa problémáiról beszélt volna.

    A PfE nevében üdvözölte Orbán javaslatait, a józan helyzetértékelését, és visszautasította az Orbán elleni hazug támadásokat.

  • A szociáldemokrata S&D részéről képviselőcsoport-elnökük, a spanyol Iratxe García Pérez reagált Orbán Viktor felszólalására.

    A spanyol EP-képviselő szerint Orbán Viktor 2010 óta Európában egy dolgot ért el, azt, hogy létrehozott egy szélsőjobboldali frakciót, amely szerinte álpatrióta, mivel többek között a korrupciót segíti.

    Pérez kritizálta Orbán felszólalását, amikor homofóbiáról és nők elleni erőszakról beszélt a migráció kapcsán, miközben Magyarországon szűkítik az LMBTQ-emberek jogait.

    A szocialista politikus ezután a magyar kormány kereszténységét kérdőjelezte meg, amiért nem hajlandó menekülteket befogadni, miközben a Biblia épp az elesettek segítését írná elő.

    Pérez szerint Orbán eleve álpatrióta, valamint a szuverenitásvédelmét is megkérdőjelezte, emiatt leginkább Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatát kritizálta, hiszen az ukrajnai háború során Oroszország gyermekkórházakat bombáz, valamint gyerekeket rabol el.

    A saját országát sem tudja megfelelően működtetni, és ezért az Európai Unióra mutogat. Ez a populizmus és a szélsőjobboldal receptje

    – fogalmazott élesen Pérez, aki konkrét példaként az EU-ban legmagasabb áfakulcsot, az inflációt és a romló állami szolgáltatásokat említette.

  • A frakciók reagálását Manfred Weber kezdte a Néppárt részéről. Azonnal a magyar–orosz kapcsolatokról faggatta. 2022 februárjában elment Putyinhoz, majd 48 órával később az oroszok megtámadták Ukrajnát. Fura egybeesés, nemdebár?

    Nemrégiben ugyanilyen különutas látogatásokat folytatott, amelyeket békemissziónak nevezett. Nem misszió volt, hanem a háború elnyújtására tett kísérletet.

    „2011-ben még mindenki szívesen dolgozott együtt Magyarországgal. Manapság a politikusok már nem szeretnek önnel mutatkozni, ma már az érdemi uniós bizottságok nem akarnak Budapesten egyeztetni a magyar soros elnökség alatt.

    Amiben ön és a szélsőjobbos európai képviselők nem fognak sikerrel járni, az az, hogy nem fogjuk engedni, hogy akadályozzák az EU működését” – mondta a Néppárt frakcióvezetője. Európát egységesíteni kell, nem megosztani!

    A magyar valóság a korrupcióról szól, a tanárok tömegével hagyják ott állásukat, és az elmúlt években 400 ezer magyar kereste boldogulását Európa más államaiban.

  • Mi egy család vagyunk. Az Önök története a mi történetünk. Az Önök jövője a mi közös jövünk. Tízmillió magyar tízmillió jó ok arra, hogy közösen építsük, formáljuk jövőnket

    – fogalmazott Ursula von der Leyen, mielőtt Orbán Viktor 2011-es programbemutatójából idézve arról beszélt, hogy az Európai Uniónak egységesnek kell lennie.

  • A migráció európai kihívás, amelyre európai választ kell adni. A migrációs csomagot éppen ezért fogadták el. Majd Orbán Viktorhoz fordult, az nem a migráció elleni küzdelem része, hogy tavaly százával engedték szabadon a korábban elítélt embercsempészeket. Ez nem Európa szuverenitásának védelme, ezek kiskapuk a külső beavatkozás előtt tágra nyitva - mondta von der Leyen.

    Miért van az, hogy orosz politikusokat enged be az Európai Unióba a magyar vízumrendszer segítségével. Nem az európai szuverenitás védelme az sem, hogy kínai rendőrök járőröznek a magyar utcákon. Erről mi a véleménye, miniszterelnök úr – kérdezte Orbán Viktort a bizottság elnöke.

  • Ursula von der Leyen második prioritásként a versenyképességről beszélt, ami kapcsán a Draghi-jelentésre hivatkozva annak két megállapítását emelte ki: 

    • az EU-nak be kell zárnia az innovációs szakadékot a többi vezető gazdasághoz képest;
    • valamint a dekarbonizációra és ebből következő közös növekedésre lenne szükség.

    Az innovációs szakadék kapcsán befektetési uniót hozna létre a szabályok és bürokrácia csökkentésével, hogy ezzel növeljék a versenyképességet.

    Ugyanakkor szerinte Magyarország ettől nagyon eltér, mivel ott a piac helyett sokszor politikai akarat érvényesül, például azzal, hogy bizonyos cégeket előnyben részesít más uniós cégekkel szemben. Von der Leyen szerint a magyar kormány gazdaságpolitikája aláássa a befektetők bizalmát. Von der Leyen szerint ráadásul ezt úgy, hogy közben az egy főre jutó GDP-mutatószámban Magyarországot lehagyták szomszédai.

    A dekarbonizáció kapcsán is kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, mivel von der Leyen szerint a jövő nem a piszkos orosz fosszilis energiahordozók, hanem a megújuló energiák.

    Von der Leyen szerint Magyarország nem keres alternatívát, maximum csak annyiban, hogyan lehetne folytatni Oroszországgal a kereskedelmet. Ez pedig energiabiztonsági aggályokat is felvet az Európai Bizottság elnöke szerint.

  • Az Európai Bizottság elnöke utalt arra, hogy ez a meghallgatás 3 hetet csúszott a szélsőséges időjárás nyomán támadt áradások miatt. Ursula von der Leyen megemlítette, mennyi segítséget nyújtott az árvízi védekezésben az EU Magyarországnak.

    Ukrajna, versenyképesség, migráció – a három terület, amelyről beszélni fog az elnök asszony. A háború kapcsán felidézte, hogy az ukránok már a harmadik télnek futnak neki. Említette azt is, hogy még mindig vannak olyanok, akik Ukrajnát kárhoztatják a háborúért, és nem a támadót. Nincs olyan nyelv, ahol a megszállás a szuverenitás szinonimája lenne – mondta von der Leyen, akinek szavait taps kísérte.

    Az igazságos béke érdekében csak egy út van, Európa továbbra is támogatja Kijev harcát, és ennek egyik első lépése a múlt héten felajánlott 30 milliárd eurós hitel.

  • Orbán Viktor beszéde után több képviselő elkezdte énekelni a Bella Ciao c. olasz partizándalt, miközben megtapsolták a magyar kormányfőt.

    Az ülést vezető házelnök, Roberta Metsola ezután úgy intette csendre a képviselőket,

    Ez nem az Eurovíziós Dalfesztivál!

    Orbán Viktor után Ursula von der Leyen szólal fel tíz percben, azután jönnek a képviselőcsoportok vezérszónokai.

  • Európa számára elengedhetetlen a régiók közötti különbségek csökkentése. A kohéziós politika nem jótékonyság és nem adomány

    – fogalmazott a kohéziós politikáról Orbán Viktor, majd emlékeztetett, hogy az uniós állampolgárok 75 százaléka olyan régiókban él, ami az uniós átlagot nem éri el.

    Orbán szerint a kohéziós politika az Európai Unió legnagyobb fejlesztési programja. Emiatt az EU soros elnökeként megkezdte a tárgyalásokat a következő hétéves költségvetési ciklus kapcsán a kohéziós politikáról.

  • Az élelmiszer-termelés és -biztonság szintén létkérdés. Irányt mutatnánk egy gazdabarát mezőgazdaság megteremtéséről és működtetéséről.

  • Az uniós bővítéspolitikáról a magyar miniszterelnök arról beszélt, annak „érdemalapú, kiegyensúlyozott és hitelesnek” kell lennie. Szerinte a nyugat-balkáni bővítést nem csak geopolitikai érdek vezényli. Szerbiát külön megnevezte a kormányfő, aminek felvétele nélkül szerinte a Balkán nem stabilizálható.

    A kormányfő emlékeztetett, hogy a nyugat-balkáni országok közül több ország is van, ami már több éve várakozik a csatlakozási tárgyalások következő lépcsőfokára, amit Orbán szerint fel kellene gyorsítani.

  • A magyar elnökség azt is javasolja, hogy év vége előtt történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez.

    November 7-én az európai politikai közösség csúcstalálkozóját rendezik meg Budapesten, amelyen a biztonság kerül a középpontba.

    Egyúttal a magyar elnökség a védelmi ipar fejlesztésére is fókuszál. Magyarország jelenleg GDP-je 2,5 százalékát fordítja a védelmi ipar bővítésére, megújítására.

  • A migráció kapcsán a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy arra közös uniós megoldás kell.

    Visszaemlékezett, hogy 2015 óta többször vitázott a migráció kapcsán az Európai Parlamentben is, de az eddigi megoldások kudarcot vallottak.

    Ha egyszer valakit beengedünk, azt többet nem tudjuk hazaengedni. Egyetlen megoldás van: csak azokat szabad beengedni az unió területére, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt

    – véli Orbán, aki szerint az EU mai menekültügyi rendszere nem működik, mivel az antiszemitizmust, a nők elleni erőszakot és a homofóbia erősödését hozta magával.

    Emiatt szerinte az EU-nak külső hot spotokat kellene létrehoznia,

    azaz a menedékkérőket nem az EU területén, hanem azon kívül gyűjtenék össze, majd bírálják el a kérelmeiket.

    Orbán szerint a migráció a schengeni egyezményt is veszélyezteti, hiszen több tagállam is részleges határellenőrzést vezetett be. Emiatt létrehozná a schengeni csúcstalálkozókat, ahol a schengeni tagállamok vitatnák meg a közös ügyeiket, amit később nemzetközi szerződéssel intézményesítene is.

  • A miniszterelnök elismeréssel szólt azokról a próbálkozásokról, amelyeket Magyarországon e téren megtett. Felidézte, hogy az európai akkumulátoripar sikere egy jó példa lehet a jövőre nézve, mint mondta: „az akkumulátor technológiára fordított közfinanszírozás az elmúlt évtizedben átlagosan 18 százalékkal nőtt, és ez kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében. Ma már Európa, Japán és Dél-Korea mögött harmadik helyen áll a tárolási technológiákra vonatkozó szabadalmi bejelentések terén.”

    Versenyképességi megállapodás elfogadását, egy versenyképességi paktum elfogadását javasolta a magyar kormányfő, mégpedig november 8-án Budapesten. A következő időszakban ez a dokumentum lehet majd egy iránytű ezen a téren az EU előtt.

  • Orbán ezután arról beszélt, hogy az Európai Unióban működő vállalatok mennyire vannak lemaradva technológiai kutatásokban az Egyesült Államokkal szemben, ahogy a demográfiai mutatókban is rosszabbul szerepel az öreg kontinens, mint az Egyesült Államok.

    Orbán Viktor szerint Európa történelme során először fordul elő, hogy a munkaerő-növelés mellett nem nő a GDP-termelés,

    ráadásul azt szerinte bevándorlókkal érik el a tagállamok, ami szerinte téves út.

    Emiatt a magyar miniszterelnök szerint a 24. órában vagyunk, majd ismét Emmanuel Macron francia elnök, valamint Mario Draghi jelentésére hivatkozva beszélt arról, hogy európai iparosításra van szükség.

    Ezen szerinte több dologgal lehetne segíteni, többek között deregularizációval, iparpolitika kialakításával, tőkeunió létrehozásával, valamint ismét hitet tett amellett, hogy a blokkosodás helyett kapcsolódás kellene. Emiatt versenyképességi paktum létrehozását szeretné.

  • A versenyképesség jelenleg az EU egyik legnagyobb problémája, Az elmúlt 20 évben lemaradtunk ezen a téren Kínától és az USA-tól. Orbán Viktor szerint a 24. órában vagyunk, különösen a modern technológiák terén.

    A kontinens problémáit csak tetézték az elszabaduló energiaárak és az infláció.

  • 858 tanácsi munkaülés, 24 nagyköveti tanácskozás, 8 formális és 12 informális Tanács-ülés, 69 elnökségi rendezvény Brüsszelben, 92 rendezvény Magyarországon, amikre tízezer vendég jött – ez az eddigi magyar soros elnökség mérlege Orbán Viktor beszámolója szerint.

    Jelenleg 52 jogalkotási dosszién dolgoznak a tanács különböző szintjein, de Orbán bejelentette, soros elnökként hajlandó megnyitni a trilógus tárgyalásokat az Európai Parlamenttel – jelenleg mindössze két dosszié kapcsán tárgyalnak, további 41 van hátra, amire várja az Európai Parlamentet.

    A magyar miniszterelnök elmondta, hogy tisztességes közvetítőként és konstruktív együttműködőként tervez, de nemcsak adminisztratív feladatokat, hanem politikai feladatokat is magára vállalna soros elnökként.

    Szerinte az Európai Uniónak változásra van szüksége, aminek a katalizátora szeretne lenni a magyar soros elnökség.

    Elmondta, hogy nem a magyar soros elnökség fog erről dönteni, mindössze kérdéseket szeretne felvetni. Ezután belekezdett a magyar prioritások felsorolásába.

  • Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke vezette fel a magyar soros elnökséget bemutató ülést. Szólt a nemrégiben lezajlott választásokról, a Kelet-Európát sújtott árvizekről és felidézte a hat évvel ezelőtti vitát, amikor szintén Orbán Viktort kérdezték az EP képviselői.

    A magyar kormányfő azzal kezdte, hogy ébresztőt fújjon Mario Draghi és Emmanuel Macron francia elnök nyomán. Felidézte, hogy ez már a 2. magyar soros elnökség. 2011-ben is voltak válságok, hiszen akkor szembe kellett nézni a múló gazdasági válsággal, az Arab Tavasz lecsengésével és a fukusimai katasztrófával. 2011-ben zárták le a horvát csatlakozást. Ma azonban nehezebb helyzetben van az unió.

    Ukrajnában most háború dúl, súlyos konfliktusokkal szembesülünk Afrikában és a Közel-Keleten. Az illegális migráció pedig már a schengeni térség szétesésével fenyeget. Az EU komoly versenyképességi lemaradással néz szembe.

Rovatok