A folyamatban lévő háborúk, az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásai és a növekvő politikai polarizáció a németországi fiatalok legnagyobb aggodalma – derül ki a Shell legfrissebb ifjúsági tanulmányából.
A Pragmatizmus a kiábrándultság és a sokszínűség elfogadása között című, 2024-es kiadású felmérés során 2509, 12 és 25 év közötti kamaszt kérdeztek meg a politikáról, a társadalomról és a környezetről alkotott nézeteikről.
Oroszország ukrajnai teljes körű invázióját követően a fiatal válaszadók 81 százaléka fejezte ki aggodalmát egy európai háború lehetőségével kapcsolatban, ami a 2019-es 46 százalékhoz képest meredek emelkedést jelent.
A folyamatban lévő konfliktusok, köztük Oroszország ukrajnai háborúja és a Hamász közelmúltbeli támadása Izrael ellen megváltoztatta a perspektívákat. A tanulmány szerint a 15-25 éves fiatalok 69 százaléka támogatja az erős NATO-jelenlétet, és csak 6 százaléka ellenzi azt. Ezek a vélemények alig mutatnak eltérést a volt kelet- és nyugatnémet fiatalok között.
„A fiatalok felismerték, hogy a világpolitika nem valahol odakint van, nem lehet többé elkerülni” – mondta Mathias Albert, a Bielefeldi Egyetem politológusa, a tanulmány egyik szerzője.
Oroszország agressziójával kapcsolatban a 15-25 évesek 60 százaléka egyetértett azzal, hogy „Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ezért meg kell büntetni”, és csak 13 százalékuk nem értett egyet. Ukrajna katonai támogatásáról azonban megoszlanak a vélemények: 50 százalékuk szeretné, ha Németország katonai segítséget nyújtana, míg 24 százalékuk elutasítja azt, érezhető különbségekkel Kelet- és Nyugat-Németország között – írja a Kyivindependent.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való esetleges észak-koreai katonai részvételről szóló jelentések miatt – közölte kedden a Reuters.
Sean Savett, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője kijelentette, hogy amennyiben az Ukrajnában állomásozó észak-koreai csapatokról szóló hírek beigazolódnak, az az Észak-Korea és Oroszország közötti védelmi kapcsolatok „jelentős megerősödését” jelentené.
„Egy ilyen lépés egyben a kétségbeesés új szintjét is jelezné Oroszország számára, mivel továbbra is jelentős veszteségeket szenved a csatatéren az Ukrajna elleni brutális háborújában” – tette hozzá a szóvivő.
Korábban Volodimir Zelenszkij elnök azzal vádolta meg Észak-Koreát, hogy katonákat telepít Oroszországba, hivatkozva az ukrajnai háborúban való „észak-koreai tényleges részvételről” szóló hírszerzési értesülésekre.
Nyikolaj Mezsevics, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének tudományos főmunkatársa reagált Rajmund Andrzejczak altábornagynak, a lengyel hadsereg volt vezérkari főnökének az előző hét végén elhangzott kijelentéseire.
A volt lengyel vezérkari főnök azt mondta, hogy egy ukrán vereség esetén Lengyelországot és a balti államokat orosz csapatok vehetnék körbe, nemcsak Belarusz irányából, hanem még Lviv felől is. Azonban állítása szerint felkészültek egy ilyen eshetőségre, és rögtön cselekednének, ha az orosz csapatok megindulnának a NATO ellen.
„Ha Oroszország akár csak egy centiméternyi litván területet is megtámad, a válasz azonnal érkezik. Nem az első napon, hanem az első percben. 300 km-es körzetben minden stratégiai objektumot támadni fogunk. Közvetlenül Szentpétervárt fogjuk megtámadni” – fogalmazott a volt lengyel vezérkari főnök.
„Amikor egy ilyen lengyel tábornok – a vezetékneve nem méltó az orosz néző füléhez – kijelenti, hogy lecsapnak Szentpétervárra, óvatosan kell vele bánni. Szükséges egy másik személyt is feltenni a listára, hogy úgy mondjam, egy demonstratív oktatási folyamat érdekében, lengyel agresszió esetén” – mondta el véleményét a szakértő.
De általában véve nincs mit megosztanunk Lengyelországgal. Ez egy független állam, amelyet a határain belül mi is elismertünk, nekünk nincsenek igényeink Lengyelország területi integritására. Lengyelország az, amely folyamatosan fenyeget minket és Minszket agressziójával. Ez egy ilyen paradoxon
– fogalmazott Mezsevics.
Megsemmisült Challenger 2 brit harckocsiról tett közzé felvételeket kedden a Szolovjov Live médiacsatorna Telegram-oldalán.
Az ukrán fegyveres erők visszavonulása következtében újságíróink eljutottak a Challenger 2 megsemmisülésének helyszínére, és közeli felvételeket készítettek a brit harckocsi tornyáról
– olvasható a bejegyzésben, amelyben a helyszínen készített fotókat is nyilvánosságra hozták.
Az Ukrajnának szállított brit Challenger 2 még augusztusban pusztult el a kurszki területen, egy dróncsapás következtében. „A felvételeken jól látható a puskaporos töltetek jellegzetes detonációja” – áll a posztban.