A francia védelmi miniszter bejelentette, hogy a sikeres tesztek után a francia hadsereg kétezer darab drónt rendelt. Ezek közül az első százat Ukrajnának adják. Az 5 kilométeres hatótávolságú, robbanóanyaggal felszerelt távirányításos eszközt a múlt évben kezdte fejleszteni a francia Delair és a KDNS. A program célja az volt, hogy darabonként 20 ezer eurónál ne kerüljön többe a drónok előállítása.
Az orosz–ukrán háború a drónok egy teljesen új generációját hozta be a modern kori hadviselésbe. Szerepükre az oroszok is felfigyeltek, akik több ezer iráni Sahíd–136-os harci drónt vásároltak és vetettek be Ukrajna ellen. Azóta már az önálló dróngyártást is megkezdték Tatárföldön, erről részletesen itt írtunk.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való esetleges észak-koreai katonai részvételről szóló jelentések miatt – közölte kedden a Reuters.
Sean Savett, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője kijelentette, hogy amennyiben az Ukrajnában állomásozó észak-koreai csapatokról szóló hírek beigazolódnak, az az Észak-Korea és Oroszország közötti védelmi kapcsolatok „jelentős megerősödését” jelentené.
„Egy ilyen lépés egyben a kétségbeesés új szintjét is jelezné Oroszország számára, mivel továbbra is jelentős veszteségeket szenved a csatatéren az Ukrajna elleni brutális háborújában” – tette hozzá a szóvivő.
Korábban Volodimir Zelenszkij elnök azzal vádolta meg Észak-Koreát, hogy katonákat telepít Oroszországba, hivatkozva az ukrajnai háborúban való „észak-koreai tényleges részvételről” szóló hírszerzési értesülésekre.
Nyikolaj Mezsevics, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének tudományos főmunkatársa reagált Rajmund Andrzejczak altábornagynak, a lengyel hadsereg volt vezérkari főnökének az előző hét végén elhangzott kijelentéseire.
A volt lengyel vezérkari főnök azt mondta, hogy egy ukrán vereség esetén Lengyelországot és a balti államokat orosz csapatok vehetnék körbe, nemcsak Belarusz irányából, hanem még Lviv felől is. Azonban állítása szerint felkészültek egy ilyen eshetőségre, és rögtön cselekednének, ha az orosz csapatok megindulnának a NATO ellen.
„Ha Oroszország akár csak egy centiméternyi litván területet is megtámad, a válasz azonnal érkezik. Nem az első napon, hanem az első percben. 300 km-es körzetben minden stratégiai objektumot támadni fogunk. Közvetlenül Szentpétervárt fogjuk megtámadni” – fogalmazott a volt lengyel vezérkari főnök.
„Amikor egy ilyen lengyel tábornok – a vezetékneve nem méltó az orosz néző füléhez – kijelenti, hogy lecsapnak Szentpétervárra, óvatosan kell vele bánni. Szükséges egy másik személyt is feltenni a listára, hogy úgy mondjam, egy demonstratív oktatási folyamat érdekében, lengyel agresszió esetén” – mondta el véleményét a szakértő.
De általában véve nincs mit megosztanunk Lengyelországgal. Ez egy független állam, amelyet a határain belül mi is elismertünk, nekünk nincsenek igényeink Lengyelország területi integritására. Lengyelország az, amely folyamatosan fenyeget minket és Minszket agressziójával. Ez egy ilyen paradoxon
– fogalmazott Mezsevics.
Megsemmisült Challenger 2 brit harckocsiról tett közzé felvételeket kedden a Szolovjov Live médiacsatorna Telegram-oldalán.
Az ukrán fegyveres erők visszavonulása következtében újságíróink eljutottak a Challenger 2 megsemmisülésének helyszínére, és közeli felvételeket készítettek a brit harckocsi tornyáról
– olvasható a bejegyzésben, amelyben a helyszínen készített fotókat is nyilvánosságra hozták.
Az Ukrajnának szállított brit Challenger 2 még augusztusban pusztult el a kurszki területen, egy dróncsapás következtében. „A felvételeken jól látható a puskaporos töltetek jellegzetes detonációja” – áll a posztban.