Három uniós ország, eltérő okokból három különböző módon, de vaskézzel nyúl a migráció szabályozásához még akkor is, ha az egyik gazdaságában súlyos következményekkel jár a vendégmunkások elmaradása.
Miután a lengyel kormány belengette, hogy ideiglenesen felfüggeszti a menedékkérelem elbírálását azok esetében, akik a szomszédos Belarusz felől lépik át a határt, a miniszterelnök közölte, hogy a lépéshez az EU jóváhagyását is kérni fogja.
Oroszország és Belarusz aktívan visszaél az uniós menedékjoggal – érvelt Donald Tusk, aki szerint a lehetőséget épp a menedékjog lényege ellen vetik be. Lengyelországban ezt az állapotot már évek óta hibrid háborúnak nevezik. A közvetlen összecsapás helyett a két ország hatóságai olyan taktikát alkalmaznak, amelyek gerjesztik a migrációellenes érzelmeket Lengyelországban, és lekötik az állami forrásokat, amelyeket hasznosabb célokra is fel lehetne használni.
Az elmúlt években – hatalmas kerülővel – több tízezer közel-keleti és afrikai menekült próbált Belaruszon át Lengyelországba bejutni. Csak a múlt hónapban 2500 próbálkozást hiúsítottak meg. Az év eleje után huszonhatezren próbáltak átkelni a határon – a belorusz határőrök aktív segítségével.
A belarusz hatóságok a migrációt a destabilizáló intézkedések eszközeként használják
– ismerte el szeptemberben az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Michael O'Flaherty ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kényszerhelyzetben Lengyelország felülvizsgálat nélkül küldi vissza a migránsokat, ami „nem teszi lehetővé a nemzetközi emberi jogi normák teljes körű tiszteletben tartását”.
Aljakszandr Lukasenka meghonosodott gyakorlata, hogy vízumot kínál a háború sújtotta országok – köztük Szíria – kétségbeesett lakosainak, majd arra biztatja őket, hogy Belaruszt tranzitországként használva próbáljanak bejutni az EU-ba. A menedékkérőket a belarusz hatóságok „gyakran botokkal és puskatussal” késztették a határ átlépésére – idézte a Politico az Amnesty International jelentését.
Portugália szintén szigorított: az új szabályozás megtiltja a hivatalos munkavállalási engedéllyel nem rendelkező, dolgozni szándékozó külföldiek belépését. Mivel a belépés után a munkavállalási engedély nem szerezhető már be, elemzők attól tartanak, hogy a döntésnek hátrányos következményei lesznek a gazdaságban.
Belépés előtt a vendégmunkásoknak június óta letelepedési engedélyért kell folyamodniuk Portugália valamely külképviseleténél. Nem mindenütt van azonban nagykövetség vagy konzulátus, így a nepáli vagy bangladesi mezőgazdasági idénymunkásoknak az indiai Újdelhiben levő követségen kell az engedélyt beszerezniük.
Az idénymunkásokra azonban az aratás idején van szükségünk, nem később
– ezzel az érveléssel utasította el az előírások módosítását a Portugál Gazdák Szövetségének főtitkára. „A kormánynak biztosítania kell, hogy a munkavállalók változatlanul gyorsan és túlzott bürokratikus akadályok nélkül érkezhessenek Portugáliába” – magyarázta Luís Mira a Deutsche Welle tudósítójának.
Portugália gazdasága nagyban függ a migráns munkavállalóktól. Az ázsiaiak alacsony bérért brokkolit és olajbogyót szüretelnek, amit Európa más országaiba exportálnak. A brazilok zöme a vendéglátásban, a legtöbb afrikai pedig az építőiparban dolgozik.
A bevándorlási politikáért felelős miniszterhelyettes szerint ez a változtatás egyszerűen az európai szabályozáshoz való igazodás. Rui Armindo Freitas szerint sok illegális migránst vonzott a lehetőség, hogy csak belépés után szerezzék be a szükséges okmányokat.
A bevándorlási ügynökségnél jelenleg 400 ezer kérelem vár feldolgozásra. A kérelmezők korábban az ügyintézés befejezte előtt is dolgozhattak, miközben adót és társadalombiztosítási járulékot fizettek.
Az előírások szigorítását a nacionalista Chega követelte. A párt elnevezésének jelentése: Elég.
A kormány – hangsúlyozta a miniszterhelyettes – nem szándékozik a bevándorlók számát csökkenteni, csak átlátható szabályozást akar, megakadályozandó, hogy a jobboldal „kisiklassa” a kérdést.
Olaszország napokon belül Albániába kezdi áttelepíteni a jobbára Afrikából érkező migránsokat. Róma és Tirana csaknem egy éve állapodott meg két menekülttábor építésében, amelyeket eredetileg még májusban akartak megnyitni.
„Előre nem látható körülmények miatt” az átadás csúszott, de Matteo Piantedosi belügyminiszter már korábban bejelentette, hogy a két albániai tábor októberben biztos megnyílik – az Európai Bíróság döntése ellenére is.
A testület ugyanis törvénytelennek tartja, hogy a migránsokat olyan országba költöztetik át menedékkérelmük elbírálásáig, amelyet Olaszország ugyan „biztonságosnak” ítél, az Európai Unió azonban nem.
A törvényszék döntése azonban nem kötelező érvényű, így az ítélet nem tiltja meg Olaszországnak és Albániának a terv kivitelezését – emlékeztetett a CNN.
Az Olaszországba és Máltára irányuló tengeri migráció egyébként 60 százalékkal csökkent tavalyhoz képest – az olasz belügyminisztérium és az európai Frontex adatai szerint.
(Borítókép: Lengyel határőrök az új határkerítésnél a lengyel–belorusz határon, Nowdziel falu közelében 2022. június 30-án. Fotó: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)