Valerij Zaluzsnij, Ukrajna volt főparancsnoka és jelenlegi brit nagykövete október 17-én a londoni Chatham House-ban tartott beszédében – a The Kyiv Independent beszámolója szerint – arról beszélt, hogy szinte lehetetlen kikerülni az Oroszországgal szembeni „elhúzódó” háborús állapotból.

A volt ukrán főparancsnok megismételte, hogy még 2023-ban a Nyugat nem biztosított Kijevnek elegendő fegyvert, ezért Ukrajna nem ért el „jelentős sikereket” Oroszországgal szemben a 2023. nyári ellenoffenzíva alatt.

Következésképpen az elhúzódó háború állapotába kerültünk. Személyes véleményem szerint a kiút ebből az elhúzódó háborúból… szinte lehetetlennek tűnik

– jelentette ki Valerij Zaluzsnij.

A volt főparancsnok több „őszinte tényt” fogalmazott meg az ukrajnai háborúról. „Empirikus ítéletnek” nevezett meglátásai szerint:

• a „kollektív Nyugat” valóban létezik, Ukrajna a fejlett nyugati országok csoportját tekinti annak;
• a világon számos autoriter ország van, ahol a hatalom nagymértékben egy kézben összpontosul;
• vannak olyan országok, amelyeknek a történelmi események és népeik törekvései következtében sikerült elszakadniuk a tekintélyelvű birodalmaktól és rezsimektől;
• Ukrajna 10 éve küzd a függetlenségéért, az ukránok a civilizált nyugati világban akarnak élni;
• ami ma Ukrajnában történik, annak oka, hogy a kollektív Nyugat nem hajlandó befolyásolni a globális biztonsági rendszert, annak természetes következménye;
• a Nyugat félelemben tartása érdekében Putyin még ma is vörös vonalakról és atomfegyverekről beszél, a nyugati politikusok pedig – „választóik túszaként” – egyre inkább azért imádkoznak, hogy elkerüljék az eszkalációt;
• a kollektív Nyugat nem hitt Ukrajnában, majd – félve vagy egy atomháborútól vagy az eszkalációtól – nem biztosította a szükséges mennyiségű fegyvert;
• Kína, Észak-Korea és Irán összefogott Oroszország körül, de nem Ukrajna ellen egyesültek;
• háború van, akár akarják, akár nem;
• az ukránok látják a győzelmet, amelyhez három alapvető érzésre van szükség: a biztonság érzésére, érezni kell a korlátlan fejlődési lehetőségeket, valamint minden ukránnak úgy kell éreznie, hogy otthon van.

Korábbi interjújában Ukrajna brit nagykövete a háború állapotát „patthelyzetként” jellemezte. Megjegyzése ellentétben állt azzal a szemlélettel, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya nyilvánosan hangoztatott, és ez a hírek szerint nézeteltérést váltott ki a felek között. Zaluzsnij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „pozicionális” szakaszba lép, amelyet a „statikus és felőrlő harcok” jellemeznek. Ez a volt főparancsnok szerint lehetővé teszi Oroszország számára, hogy helyreállítsa katonai erejét.

A koreai háborúra alapozott a NATO?

Valerij Zaluzsnij emellett úgy látja, hogy a NATO-tagállamok hadseregei továbbra is „a koreai háborúból örökölt” biztonsági elvekre és fegyverekre támaszkodnak, amelyek a modern hadviselésben nem relevánsak.

Nem lesz az 1953-as modell szerinti háború. Én a koreai háborúról beszélek. Az 2023 nyarán ért véget Ukrajnában, amikor két, egyenként több mint egymillió fős hivatásos hadsereg állt szemben egymással a csatatéren

– mondta a nyugalmazott tábornok egy londoni eseményen, a Chatham House-ban a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

Mint a portál emlékeztetett, Zaluzsnij 2023-ban az ukrán hadsereg élén ellentámadást indított az Azovi-tenger felé, hogy elvágja Oroszország szárazföldi folyosóját a Krím felé. Céljait nem érte el, az általa vezetett akció néhány falu felszabadítására korlátozódott Zaporizzsja és Donyeck megyékben, amit jelentősen lelassítottak az orosz aknamezők, valamint a légi fölény és a felszerelés hiánya.

Azóta a frontvonal drónokkal és más pilóta nélküli rendszerekkel való majdnem teljes telítettsége tovább változtatta a hadviselés módját. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a modern hadviselés olyan új technológiákat hozott a csatatérre, mint a drónok és a mesterséges intelligencia. Megjegyezte, hogy lehetetlen olyan „tömeges mennyiségben” drága rakétákat, vadászgépeket és repülőgép-hordozókat gyártani, amilyeneket a modern hadviselés megkövetel, vagyis ezek a rendszerek egyre kevésbé lesznek hatékonyak.