Vlagyimir Putyin a világ több vezetőjével együtt közel három évvel azután szervez csúcstalálkozót, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt az egész civilizált világ elítélte Moszkvát. Az „autokrata” ezzel azt jelzi, hogy egyáltalán nincs egyedül, és az országok egy formálódó koalíciója áll mögötte – írja a CNN.
A kedden Kazanyban kezdődő háromnapos BRICS-csúcstalálkozó az első ilyen rendezvény azóta, hogy a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát – gazdasági érdekek mentén – tömörítő csoport az év elején Egyiptommal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Etiópiával és Iránnal bővült.
A BRICS-országok e heti találkozója messze a legnagyobb nemzetközi fórum lesz, amelyet az orosz elnök az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta rendezett. A találkozó azon nemzetek egyre növekvő közeledésére világít rá, amelyek a globális erőviszonyok megváltozását remélik, egyesek pedig – például Moszkva, Peking és Teherán – közvetlenül szembeszállnak az Egyesült Államok vezette Nyugattal.
Ez utóbbi üzenetet fogja Putyin és közeli partnere, a BRICS-országok legerősebb vezetője, Hszi Csin-ping az elkövetkező napokban sugallni:
a Nyugat az, amely szankcióival és szövetségeseivel el van szigetelve a világban, miközben az országok „globális többsége” támogatja az amerikai globális vezetés megkérdőjelezésére irányuló törekvésüket.
Vlagyimir Putyin pénteken újságíróknak nyilatkozva „tagadhatatlan tényként” üdvözölte a BRICS-országok növekvő gazdasági és politikai súlyát, és azt mondta, hogy ha a BRICS-országok és az érdekelt államok együttműködnek, akkor „az új világrend lényeges elemévé válnak”. Azt azonban tagadta, hogy a csoport „Nyugat-ellenes szövetség” lenne.
Az aknamentesítés problémája továbbra is az egyik legsürgetőbb probléma Ukrajna számára, írja az Ukrinform. Az aknák folyamatos veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, és az aknamentesítési munkálatok még évekig folytatódnak.
Artem Jevtusenko, a Rubizs Nemzeti Gárdaezred támogató csoportjának parancsnoka elmondta, hogy különösen Kijev térségében nagy a fenyegetettség.
A parancsnok szerint az ukrán és az orosz erők is aknamezőket telepítenek, gyakran anélkül, hogy megfelelően rögzítenék a helyüket a térképeken, ami megnehezíti a mostani felderítésüket.
Azt is elmondta, hogy ha figyelembe vesszük az aktív ellenségeskedés egy évét, akkor akár 10 évbe is telhet ezeknek a területeknek a teljes aknamentesítése, sőt, ha Donyeckről és Luhanszkról beszélünk, ez a folyamat 100 évig is elhúzódhat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!