Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni az észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba.
Az ukrán elnök rámutatott arra, hogy Észak-Korea nagyon szegény ország, ezért szerinte Phenjan a pénz miatt támogatja Oroszországot. Úgy vélte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is túlzottan óvatosan állnak az észak-koreai katonai beavatkozás témájához, ezért kongatta meg Kijev a vészharangokat.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem akar atomfegyvereket, amelyekről 1994-ben a budapesti memorandum értelmében lemondott, de felhívta a figyelmet arra, hogy akkor cserébe nem kapott hatékony biztonsági garanciákat, ezért ragaszkodik most a NATO-tagsághoz.
Nem kérjük, hogy nukleáris fegyvereket adjanak nekünk, vagy hogy visszaadják nekünk azokat. Az álláspontom nagyon világos: mi adtunk, de nem kaptunk cserébe semmi mást, csak háborút és sok áldozatot. Emiatt ma már csak egy kiút van számunkra: a csatlakozás a NATO-hoz, mert nincsenek olyan fegyvereink, amelyek megállíthatnák Putyint
– mondta Zelenszkij. Kiemelte, hogy nincs más szövetség vagy védernyő, amely garantálhatná országa biztonságát.
Az ukrán elnök szerint a NATO-tagállamok többségében konszenzus van Ukrajna csatlakozásáról. Hozzátette, hogy Ukrajna pozitívabb reakciót remél az Egyesült Államoktól a választások után, de nem az elnökváltás miatt, hanem egyszerűen azért, mert jelenleg ott választási kampány van.
Kifejtette, miért akarja, hogy a NATO a nemzetközileg elismert határaival hívja meg Ukrajnát csatlakozásra. „Azért, mert nemzetközileg elismert határokkal adatik meg ez a tagság egy országnak” – mondta. Hangsúlyozta, hogy jogilag „senki sem fogja elismerni” az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket más állam területeként.
Az aknamentesítés problémája továbbra is az egyik legsürgetőbb probléma Ukrajna számára, írja az Ukrinform. Az aknák folyamatos veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, és az aknamentesítési munkálatok még évekig folytatódnak.
Artem Jevtusenko, a Rubizs Nemzeti Gárdaezred támogató csoportjának parancsnoka elmondta, hogy különösen Kijev térségében nagy a fenyegetettség.
A parancsnok szerint az ukrán és az orosz erők is aknamezőket telepítenek, gyakran anélkül, hogy megfelelően rögzítenék a helyüket a térképeken, ami megnehezíti a mostani felderítésüket.
Azt is elmondta, hogy ha figyelembe vesszük az aktív ellenségeskedés egy évét, akkor akár 10 évbe is telhet ezeknek a területeknek a teljes aknamentesítése, sőt, ha Donyeckről és Luhanszkról beszélünk, ez a folyamat 100 évig is elhúzódhat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!