A háborúra és a válságra való felkészülés jegyében az Európai Unióban létre kell hozni egy „teljes értékű, uniós szintű, együttműködő titkosszolgálatot” – ezt javasolja a volt finn elnök. A hírszerzés egyébként nemzeti hatáskörbe tartozik, így a cél inkább az információmegosztás.
Sauli Niinistö úgy véli, hogy az EU-nak saját hírszerző ügynökségre van szüksége, amely a tagországokat az információk megosztásával a fenyegetések, a szabotőrök és a külföldi ügynökök elleni harcban segíti.
Európában sorra buknak le többek között az orosz kémek, kivált az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta. Olyanok is voltak köztük, akik hosszú éveken át „jelentettek” Moszkvának.
Az emlékezetes orosz–amerikai fogolycsere után derült ki, hogy alvó ügynökök ténykedtek például Szlovéniában.
A többi között az ilyen esetek meghiúsítására kapott megbízást még márciusban Niinistö az Európai Bizottság elnökétől. Niinistö tapasztalt politikus, több mint tíz éven át volt finn államfő, Ursula von der Leyen pedig arra kérte fel: tegyen előterjesztést a háborús és polgári védelmi felkészültség előmozdítására – emlékeztetett a Politico.
A helyzetet maga az orosz elnök váltotta ki azzal, hogy háborút indított az unió keleti határán, ami után orosz kémek még a Bundestagba is beférkőztek. Mérlegelendő kérdés, hogy a nemzeti ügynökségek képesek-e előre jelezni és megakadályozni a rosszindulatú aktivitást és befolyást.
Tervezetében Niinistö egy olyan „teljes értékű, uniós szintű titkosszolgálat” megalapítását javasolja, amely a stratégiai és műveleti feladatokat egyaránt el tudja látni”, ugyanakkor egy „szabotázsellenes hálózat” létrehozását is szorgalmazta az infrastruktúra védelmében.
Ezzel egyidejűleg a kémelhárítás fokozását kezdeményezte az uniós intézményben.
Az európai főváros, Brüsszel a kémek egyik felkapott célpontja, hisz több száz intézmény és diplomáciai képviselet található a városban.
Számos orosz diplomatát utasítottak ki az európai fővárosokból. Olyanok is akadtak, akikért hatalmas kitérőt kellett megtennie az európai légtérből kizárt orosz utasszállítónak.
A nyugati szövetségesek már most is megosztják a hírszerzési információkat. A Five Eyes, az Öt Szem hálózata összekapcsolja az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság ügynökségeit. Hasonló felépítést kezdeményez a javaslattevő az EU-n belül is.
Bíznunk kell egymásban
– érvelt Niinistö.
Nemrégiben például az amerikai titkosszolgálat figyelmeztetése után csapott le a magyar terrorelhárítás fiatalokra, akik október 23-án akcióra készültek, és védett személyek ellen terveztek fegyveres támadást.
A nagy becsben tartott információkat azonban a nagy külföldi hírszerző ügynökségek féltékenyen őrzik. A legismertebb az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA, amelynek orosz megfelelője a KGB utódszervezete, az SZVR, vagyis a Külföldi Hírszerző Szolgálat.
Az Egyesült Királyságban a külföldi kémkedésért az MI6, Franciaországban a DGSE, Kínában az Állambiztonsági Minisztérium felel.
Kicsi azonban a valószínűsége, hogy az EU-n belül a közeljövőben létrejön egy ezekhez hasonló szervezet.
Mindannyian tudjuk, hogy a hírszerzés elsősorban a tagállamok felelőssége
– mondta von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke szerint inkább az információk begyűjtésére és megosztására kell törekedni.
Hozzátette: számos olyan terület van, ahol az EU-nak erősítenie kell a konfliktusra való felkészültségét. Ezzel összhangban olyan szabályozást javasol, amely meghatározza az „elveket, normákat és célokat”.
A felvetést Niinistö azzal egészítette ki, hogy az unióban „egymillió kiberbiztonsági szakértő hiányzik”, ezért szerinte a civileket is be kell vonni az informatikai hadviselésbe.
A megállapításait az EU első védelmi biztosa fogja felhasználni, akinek a feladata, hogy tavaszig megfogalmazza az unió védelmi stratégiáját vázoló úgynevezett fehér könyvet.
(Borítókép: A Marine One szállítja Joe Biden amerikai elnököt 2022. szeptember 1-jén Washingtonban. Fotó: Win McNamee / Getty Images)