2024 februárjában brit mérnökök amerikai, német és japán csapatokkal együtt tanácsot adtak ukrán kollégáiknak, hogy építsenek olyan szerkezeteket, amelyek megvédik Ukrajna elektromos hálózatát egy orosz támadástól. A The Times szerint azonban kilenc hónappal később az ukrán kormány a korrupciós vádak közepette ezt nem tette meg, ami megakasztotta a munkát.
Megjegyzik, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrájának mintegy 80 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült. Megfelelő védelem nélkül és fagypont alatti hőmérsékleten Ukrajna „súlyos és halálos téli fagyokkal nézhet szembe”.
Mustafa Nayem, a kritikus infrastruktúrák védelméért felelős ügynökség vezetője júniusban a kormányzati mulasztások miatti tiltakozásként lemondott, mondván a projektet szándékosan késleltették, mert Kijev nem volt hajlandó kiadni a megvalósításra szánt forrásokat.
Lehetetlen volt dolgozni. Ha azt látod, hogy a kormány vezetése mesterséges akadályokat gördít eléd, akkor minden felesleges
– mondta Nayem.
Az ő ügynöksége 1,4 milliárd eurót kért az alállomásokhoz szükséges, „harmadik védelmi szintnek” nevezett bunkerek ellátására. Nayem azt állítja, hogy a finanszírozás blokkolása mögött „komoly érdekek” álltak. Megjegyezte, „amikor a kormányban dolgozó emberek látják ezeket a milliárdokat, el sem tudják képzelni, hogy azoknak az embereknek, akik ezt a pénzt adják, nem fűződik érdekük hozzá”.
Csapata azt gyanítja, hogy a projektet azért késleltették, mert állítólag nem fizettek kenőpénzt a miniszterelnöki hivatalban dolgozó, a pénzügyi szálakat kezükben tartó tisztviselőknek.
Szergej Szuhomlin, aki Nayem helyére lépett, azt mondta, hogy a vállalkozók „túl sok profitot” vártak, és az ügynöksége újratárgyalja a szerződéseket. Hozzátette, hogy a költségek csökkentése érdekében a védelmi rendszerek egy részét „áttervezték”.
A vállalkozók elmondták, hogy megpróbáltak előrehaladni a bunkerek építésével, de kénytelenek voltak hitelt felvenni, hogy a munkálatok minimális szintjét finanszírozzák az építkezés folytatásához – és hogy a szerkezetek még messze nem készültek el.
Az alállomások védelmére kötött szerződésekben részt vevő egyik vezető ukrán építőipari vállalat irodájában házkutatást tartottak a tisztviselők, akik állításuk szerint parancs nélkül jártak el, s számítógépeket, telefonokat és dokumentumokat foglaltak le. A vállalat szerint a kormány nem adta meg nekik a bunkerek megépítéséhez szükséges forrásokat.
Az infrastruktúra-építő cég vezérigazgatója elmondta:
Ha megkaptuk volna a szükséges finanszírozást, már elkészültünk volna velük, biztos vagyok benne. Ha a harmadik szint időben elkészült volna… sokkal de sokkal kevesebb áramkimaradás lett volna.
Megjegyzi, hogy jelenleg Ukrajna az energiarendszer összeomlásának megakadályozása érdekében az Egyesült Királyság által szállított gabionokból – kövekkel töltött primitív ketrecekből – és nagyméretű, föld feletti beton védőívekből álló „első és második szintű” védelmi rendszerekre, valamint a nyugati partnerek által biztosított fejlett légvédelmi rendszerekre támaszkodik.
„Az, hogy Kijev nem épített bunkereket az elektromos alállomásokhoz, hogy megvédje azokat az orosz légicsapásoktól, kiszolgáltatottá tette az országot a télnek” – áll a cikkben.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!