A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában, tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.

A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.

Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.

Pistorius a találkozó végén kijelentette: „Célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen.” Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”. A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.

További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.

Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.

Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.

Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.