Egy friss közvélemény-kutatás szerint a lengyelek többsége az ukrajnai háború mielőbbi lezárását tartja kívánatosnak, még akkor is, ha ez Ukrajna területeinek és függetlenségének részleges feladásával járna.
A Polskie Radio 24 összefoglalója alapján ez az első alkalom a háború kezdete óta, hogy a lengyel társadalomban a konfliktus folytatása helyett a béke iránti igény került többségbe. A CBOS legfrissebb felmérése szerint a lengyelek 55 százaléka pártolja a gyors, akár Oroszország megbékítését is eredményező békét – miközben ez az arány szeptemberben még csak 39, 2022 áprilisában pedig mindössze 26 százalék volt.
Ugyanakkor a válaszadók 31 százaléka továbbra is elutasítja a Moszkvával szembeni engedékenységet, ami jelentős visszaesést mutat a szeptemberi 46 százalékhoz és a 2022. áprilisi 59 százalékhoz képest. A megkérdezettek 14 százaléka nem foglalt állást a kérdésben. A CBOS emlékeztetett arra, hogy a konfliktus különböző szakaszaiban a lengyelek többsége jellemzően amellett állt ki, hogy Ukrajna folytassa a harcot a Nyugat támogatásával, és ne tegyen engedményeket Oroszországnak.
Az elmúlt hónapokban azonban ez a támogatottság folyamatosan csökkent, az utóbbi három hónapban pedig érezhetően visszaesett. A béketárgyalások mellett elsősorban a 18–24 éves fiatalok, a kisvárosok lakói, az alacsonyabb végzettségűek és a jobboldali ellenzéki pártok szavazói érvelnek, de a kormánypárti szavazók körében is megosztottság figyelhető meg a kérdésben.
A NATO átvette a felelősséget az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek koordinálásáért a NATO Biztonsági Segítségnyújtás és Kiképzés Ukrajnának (Security Assistance and Training for Ukraine, NSATU) központon keresztül – jelentette forrásaira hivatkozva a Reuters december 17-én.
A központ, amely a németországi Wiesbadenben, egy amerikai katonai bázison található, a beszámoló szerint már „teljes mértékben működőképes”. A váltás a NATO nagyobb szerepét jelzi Ukrajna orosz támadásokkal szembeni védelmének támogatásában.
A szövetség 2024. júliusi washingtoni csúcstalálkozóját követően létrehozott szervezet célja a kiképzési programok és a fegyverek Ukrajnába történő szállításának „észszerűsítése”.
A kezdeményezés mintegy 700 fős személyzetet foglalkoztat, köztük a NATO SHAPE belgiumi székhelyén, valamint lengyelországi és romániai logisztikai központokban állomásozó katonákat. A diplomáciai források megjegyezték, hogy a NATO-ra való hatáskör-átruházásnak korlátozott hatása lehet, mivel az Egyesült Államok a megválasztott elnök, Donald Trump alatt még mindig csökkentheti az Ukrajnának nyújtott segélyeket.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!