Oroszországnak nyugati berendezésekre is szüksége van a legújabb ballisztikus rakétájának, az Oresnyiknek a gyártásához – derítette ki a Financial Times.
A lap egy hosszú cikkben taglalta azt, hogy a rakéta gyártásában közreműködő orosz cégek nyugati eszközöket is használnak. Mint írták, ezek a vállalatok „még mindig fejlett nyugatigyártó berendezésekre támaszkodnak”.
A Financial Times ezzel kapcsolatban példaként hozta fel, hogy két, a rakéta gyártásában részt vevő vállalat a közelmúltban német és japán fémmegmunkálási tapasztalattal rendelkező alkalmazottakat keresett álláshirdetésekben – ami azt jelzi, hogy Oroszország az eddig bevezetett nyugati szankciók ellenére továbbra is támaszkodik a külföldi technológiákra.
A függőség különösen hangsúlyos a számítógépes numerikus vezérlés (CNC) területén, amely az Oresnyik gyártása szempontjából létfontosságú technológia
– tette hozzá a lap, amely azt is hozzátette, hogy két szankcionált orosz vállalat – a Moszkvai Hőtechnikaii Intézet és JSC Sozvezdie Concern – egész konkrétan a japán Fanuc, valamint a német Siemens és Heidenhain cégek eszközeit használja a rakéták gyártásához. A rakéta gyártásához köthető harmadik vállalat, a Titan Barricades pedig korábban maga is posztolt videó arról, hogy egy munkásuk a Fanuc eszközét használja.
„Oroszország régóta támaszkodik a külföldön gyártott szerszámgépekre, annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tett a hazai alternatívák kiépítésére. Miközben a Kreml nagy mennyiségű nagy pontosságú fémmegmunkáló gépet vásárol Kínából, a működtetésükhöz szükséges vezérlést továbbra is nyugatról szerzik be” – tette hozzá a Financial Times.
A lap kérdéseket is küldött az említett külföldi vállalatoknak. A Heidenhain nem válaszolt a cikk megjelenéséig, a Siemens viszont közölte, hogy betartják a szankciókat és kivizsgálnak „minden, azok kijátszásra utaló jelet”. A Fanuc válaszában megerősítette, hogy a Titan Barricades videóján látható gép hasonlít az övékéhez, bár rámutattak, hogy az egy régebbi modellnek tűnik, továbbá leszögezték, hogy „fokozott éberséget és ellenőrzéseket alkalmaznak exportellenőrzési folyamatainkban” azért, hogy ne jussanak el az oroszokhoz az eszközeik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy Oroszország felelős az Azerbaijan Airlines repülőgépének kazahsztáni lezuhanásáért – derül ki az ukrán államfő pénteki X-bejegyzéséből. Ukrajna elnöke a tragédiát a Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014-es, orosz Buk rakétarendszer általi lelövéséhez hasonlította.
„Egyre több részlet derül ki az Azerbaijan Airlines járatának szörnyű balesetéről. Részvétemet fejezem ki Ilham Alijev azerbajdzsáni elnöknek és Azerbajdzsán népének. Minden emberi élet értékes, és minden emberélet elvesztése megérdemel egy alapos vizsgálatot az igazság kiderítése érdekében” – írta bejegyzésében Volodimir Zelenszkij.
Láthatjuk, hogy a baleset helyszínén talált egyértelmű vizuális bizonyítékok Oroszország felelősségére utalnak a tragédiában. Ha Oroszország úgy dönt, hogy ugyanúgy hazugságokat terjeszt, mint az MH17-es esetében, akkor minden nemzetközi nyomást meg kell erősítenünk Moszkvára az igazság kiderítése és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében
– jelentette ki Ukrajna elnöke.
A The New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva pénteken arról számolt be, hogy Ukrajna csökkenti a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták használatát, elsősorban a készletek fogyatkozása miatt.
Kijev az információk szerint kevesebb mint 50 darabot birtokol az Egyesült Államok által biztosított rakétákból. A helyzetet súlyosbítják a washingtoni politikai változások, amelyek befolyásolhatják az Ukrajnának nyújtott jövőbeli katonai támogatást.
A jelentés megjegyzi, hogy amikor az Egyesült Államok tavasszal úgy döntött, hogy ATACMS rakétákat biztosít, mintegy 500 darabot szállítottak át Ukrajnának a Pentagon készleteiből.
Kezdetben Ukrajna nem használhatta az eszközöket orosz területek ellen, legfeljebb az ideiglenesen megszállt területeket, köztük a Krímet célozták meg. November közepén azonban Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Kijevnek arra, hogy a rakétákat mélyen orosz területen belüli csapásokra használják. Ekkorra Ukrajnának állítólag már csak „néhány tíz”, körülbelül 50 darab maradt a rakétákból.
Két névtelen amerikai tisztségviselő szerint a további rakéták beszerzésének lehetőségei szinte kimerültek, ugyanis a meglévő készleteket már olyan régiókba osztották el, mint a Közel-Kelet és Ázsia. Az Egyesült Királyság, amely szintén engedélyezte Ukrajnának, hogy a Storm Shadow rakétákat orosz területen használja, nemrég elismerte, hogy saját készletei kritikusan alacsonyak az eszközökből.
A The New York Times az orosz védelmi minisztérium és katonai bloggerek adataira hivatkozva arról számolt be, hogy miután megkapta az engedélyt az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságtól, Ukrajna legalább hat rakétacsapást hajtott végre, nem kevesebb mint 31 ATACMS és 14 Storm Shadow rakétát használva.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!