Zubánics László kárpátaljai politikus-történész, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), valamint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke szombaton számolt be arról közösségi oldalán, hogy december 27-én az Elnöki Hivatalban Volodimir Zelenszkij államfő találkozott az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Civil Szervezeteinek Tanácsa tagjaival, illetve a meghívott őshonos népek képviselőivel.
Mint írta, a csaknem kétórás megbeszélést Volodimir Zelenszkij kezdeményezte, aki szeretné a hasonló találkozókat rendszeressé tenni. Az államfő mellett jelen voltak Igor Zsovkva és Olena Kovalszka, az Elnöki Hivatal helyettes vezetői, Olga Sztefanisina, EU-intergrációs kérdésekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter.
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy a tanácskozást megelőzően írta alá az elnöki rendeletet, amely május 21-ét az etnikumközi egyetértés és kulturális sokszínűség napjává nyilvánította. Kifejtette azt is, hogy szeretnék, ha a nemzeti kisebbségek (közösségek) képviselői egyfajta jószolgálati nagyköveti feladatokat látnának el az anyaországaik, illetve az európai uniós szervezetek felé. Ennek a munkának az elősegítése érdekében kapott felkérést a Tanács, hogy az államfő részére állítsanak össze egy listát a megoldásra váró problémákról, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
A nemzeti közösségek által benyújtott javaslatok alapján elkészült egy 27 pontos lista, amelyet Volodimir Zelenszkij át is vett. A két legnagyobb „portfólióról” – a kultúráról és az oktatásról – Ljudmila Kovalenko, a német közösség képviselője, illetve Zubánics László, a magyar közösség képviselője tartott tájékoztatót.
Az UMDSZ elnöke elmondta: az összeállított 27 pontos listából 9 érinti a kisebbségi oktatás kérdéseit, ezért azok megoldásra kiemelt figyelmet kell fordítani. A javasolt módosítások a meglévő intézményhálózat megtartását, illetve fejlesztését biztosítanák. Emellett fontos, hogy a 2027-ben életbe lépő oktatási reform keretében a nemzeti kisebbségek számára biztosítsák, hogy líceumokat lehessen nyitni egy osztály (25 főig), illetve két szakirány megléte esetén is. A benyújtott javaslatok kitérnek az oktatás jelenlegi valamennyi problémás szegmensére és azok megoldási lehetőségeire – ismertette Zubánics László.
A felvetett problémákra reagálva Volodimir Zelenszkij felkérte Olga Sztefanisinát, hogy az oktatási szaktárca vezetői, illetve a nemzeti közösségek képviselői bevonásával a következő év elején szervezzenek egy oktatási fórumot, ahol ezeket a kérdéseket konkrétan megvitatják.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy Oroszország felelős az Azerbaijan Airlines repülőgépének kazahsztáni lezuhanásáért – derül ki az ukrán államfő pénteki X-bejegyzéséből. Ukrajna elnöke a tragédiát a Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014-es, orosz Buk rakétarendszer általi lelövéséhez hasonlította.
„Egyre több részlet derül ki az Azerbaijan Airlines járatának szörnyű balesetéről. Részvétemet fejezem ki Ilham Alijev azerbajdzsáni elnöknek és Azerbajdzsán népének. Minden emberi élet értékes, és minden emberélet elvesztése megérdemel egy alapos vizsgálatot az igazság kiderítése érdekében” – írta bejegyzésében Volodimir Zelenszkij.
Láthatjuk, hogy a baleset helyszínén talált egyértelmű vizuális bizonyítékok Oroszország felelősségére utalnak a tragédiában. Ha Oroszország úgy dönt, hogy ugyanúgy hazugságokat terjeszt, mint az MH17-es esetében, akkor minden nemzetközi nyomást meg kell erősítenünk Moszkvára az igazság kiderítése és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében
– jelentette ki Ukrajna elnöke.
A The New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva pénteken arról számolt be, hogy Ukrajna csökkenti a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták használatát, elsősorban a készletek fogyatkozása miatt.
Kijev az információk szerint kevesebb mint 50 darabot birtokol az Egyesült Államok által biztosított rakétákból. A helyzetet súlyosbítják a washingtoni politikai változások, amelyek befolyásolhatják az Ukrajnának nyújtott jövőbeli katonai támogatást.
A jelentés megjegyzi, hogy amikor az Egyesült Államok tavasszal úgy döntött, hogy ATACMS rakétákat biztosít, mintegy 500 darabot szállítottak át Ukrajnának a Pentagon készleteiből.
Kezdetben Ukrajna nem használhatta az eszközöket orosz területek ellen, legfeljebb az ideiglenesen megszállt területeket, köztük a Krímet célozták meg. November közepén azonban Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott Kijevnek arra, hogy a rakétákat mélyen orosz területen belüli csapásokra használják. Ekkorra Ukrajnának állítólag már csak „néhány tíz”, körülbelül 50 darab maradt a rakétákból.
Két névtelen amerikai tisztségviselő szerint a további rakéták beszerzésének lehetőségei szinte kimerültek, ugyanis a meglévő készleteket már olyan régiókba osztották el, mint a Közel-Kelet és Ázsia. Az Egyesült Királyság, amely szintén engedélyezte Ukrajnának, hogy a Storm Shadow rakétákat orosz területen használja, nemrég elismerte, hogy saját készletei kritikusan alacsonyak az eszközökből.
A The New York Times az orosz védelmi minisztérium és katonai bloggerek adataira hivatkozva arról számolt be, hogy miután megkapta az engedélyt az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságtól, Ukrajna legalább hat rakétacsapást hajtott végre, nem kevesebb mint 31 ATACMS és 14 Storm Shadow rakétát használva.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!