„Ha az Egyesült Államok és Európa cserbenhagyná Volodimir Zelenszkijt, azzal arra invitálnák Oroszországot, hogy támadjon meg egy NATO-országot” – írja a The Telegraph alapján a Unian.
Oroszok és ukránok halnak meg. Meg akarom állítani ezt a vérontást. És ezt 24 órán belül meg is teszem
– jelentette ki kampányában Donald Trump megválasztott amerikai elnök. Trump többször is megismételte ezeket a szavakat, tisztázva, hogy terve az orosz agressziót irányító Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel való találkozóktól függ. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy ha ő lett volna az Egyesült Államok elnöke, és nem Joe Biden, Putyin nem döntött volna a 2022 februári invázió mellett.
Az amerikai elnökválasztás november 5-i megnyerése után Donald Trump azonban még nem hozta nyilvánosságra az általa megígért békekezdeményezés részleteit. Oroszország többször kijelentette, hogy kész a tárgyalásokra, de a saját feltételei szerint, beleértve annak lehetőségét, hogy azokat Szlovákiában tartsák meg. Ez az orosz gáztól függő ország gyakran mutatott kivételezést Moszkvával szemben, ami nemkívánatos közvetítőnek teszi a többi fél számára.
Zelenszkij ehelyett úgy véli, hogy a megszállt területeket, amelyek jelenleg Ukrajna szuverén területének mintegy egyötödét teszik ki, csak diplomáciai úton lehet visszaadni, bár ez jelentős erőfeszítéseket igényel. A háború 35 hónapja tart, és bár Ukrajna veszteségeket szenved, ellenállása lenyűgöző – jegyezte meg a lap.
Sok szakértő szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Trump képes lesz-e gyorsan véget vetni a konfliktusnak. A kezdeményezéshez nemcsak elszántságra, hanem valódi engedményekre is szükség van a Kreml részéről, ami egy elhúzódó konfrontáció mellett valószínűtlennek tűnik. Emellett fennáll a NATO gyengülésének kockázata is, ha Trump kezdeményezését Putyin számára előnyösnek ítélik meg.
Az évek alatt Putyin többször is kihasználta a nemzetközi közösség gyengeségét, hogy agresszív akcióit előmozdítsa. Ha pedig a mostani agressziója válasz nélkül marad, az veszélyes precedenst teremt a jövőbeli akciók számára.
Csak egy őrült akarhatja az ukrajnai háború folytatását. De csak egy bolond akarhatja, hogy azzal érjen véget, hogy Amerika, és alapesetben a NATO többi része, arra kényszeríti Zelenszkij elnököt, hogy térdre boruljon Putyin előtt. A 2022 februári és a következő három év agressziója továbbra is igazságtalan, indokolatlan és megbocsáthatatlan
– zárul a cikk.
2014-ben Ukrajna odaadta a Krím-félszigetet Oroszországnak, mivel képes lett volna ellenállni – jelentette ki Andrij Bileckij, a 3. különleges rohamdandár parancsnoka az 1+1 TV műsorvezetőjének, Natalija Mosejcsuknak adott interjújában.
Úgy vélem, hogy a Krím... nem volt ilyen egyértelmű történet. Mi egyszerűen, szó szerint, átadtuk. Száz- és százezrek voltak Ukrajnáért. Tízezrek mentek el a gyűlésekre. Készek voltak »osztagokat« szervezni. Voltak különböző egységek (katonai – a szerk.). De a legtöbb egység már az első napokban készen állt a parancs végrehajtására és a Krím félsziget védelmére
– mondta a parancsnok.
A dandártábornok hozzátette, hogy most már mindenki tudja, milyen csapata volt az oroszoknak: „Ellenállás esetén visszatérni és »kék helikopterrel« visszarepülni Kubánba. De ez nem jött össze. Ezért adtuk meg magunkat”.
A Pokrovszk városáért folyó harc ténylegesen megkezdődött, és egy héten belül megkezdődhetnek a városi harcok a város határában – idézi az Unian Jevhen Dikijt, az orosz–ukrán háború veteránját, az Ajdar zászlóalj volt századparancsnokát.
Most már egyenesen azt mondhatjuk, hogy a Pokrovszkért folyó harc ténylegesen megkezdődött. Nem Pokrovszk irányában, hanem Pokrovszk városáért. Ez nem azt jelenti, hogy a Pokrovszkért folyó csata megkezdődött. Az én előrejelzésem az, hogy szó szerint ezen a héten belül városi harcok kezdődnek Pokrovszk külterületén, mert az ellenség ténylegesen elérte ezt a területet. Körülbelül két kilométer van hátra, körülbelül egy kilométer a városhatárig
– mondta a veterán.
Dikij szerint az első felderítő csoportok már megpróbáltak behatolni a városba, nem véletlenül küldik őket, mégpedig a támadás előkészítésére.
„Úgy gondolom, hogy az oroszoknak nem fog sikerülni, amit most akarnak. Pokrovszkot akarják elfoglalni, de nem azért, hogy ott harcoljanak. Persze a legjobb forgatókönyv számukra az lenne, ha két oldalról kerülnék meg a várost... És akkor a logisztika elvágásával, a lőszerellátás nélkül, a sebesültek evakuálása nélkül egyértelmű, hogy senki sem maradna ott. Ha sikerülne két oldalról megkerülniük a várost, akkor harc nélkül kellene elhagyniuk. És ez az álmuk. Nem sok időbe telik, mire rájönnek, hogy nem fogják megkapni. Meggyőződésem, hogy ezt nem fogják hagyni nekik” – magyarázta a szakértő.
Emellett Dikij elmondta azt is, hogy a háború a kurszki régióban nagyon különbözik a donbászi és a harkivi régióétól, és általában a frontvonal többi részétől.
„Ez az egyetlen terület, ahol nincs összefüggő frontvonal. Külön erődítményei vannak mind nekünk, mind az ellenségnek, és hatalmas szürke területek vannak közöttük. Ez egy erdős, rögös terület. A háború ott ugyanolyan jellegű, mint 2022 elején Kijev, Csernyihiv és Szumi térségében. A háború állandó mozgásban van. A háborúnak ez a jellege előnyös számunkra” – mondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!