Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az európai országok hamarosan „erős nyomás” alatt találhatják magukat, hogy békemegállapodást kössenek az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországgal – írja az Ukrajinszka Pravda.
Hamarosan erős nyomás alá kerülhetünk, hogy megállapodást kössünk Moszkvával. De vajon milyen alkuba tud belemenni egy észszerű Európa? Biztosan nem egy könnyű alkuba, amely lehetővé teszi Moszkva számára, hogy talpra álljon. Európa sokkal erősebb, mint azt az orosz vezetők hiszik. Oroszország sokkal gyengébb, mint azt sok európai gondolja
– fogalmazott a politikus.
Szerinte Ukrajna megérdemli és szüksége van a békére. „De ennek a békének tisztességes feltételekkel kell történnie, nem pedig kapitulációval” – hangsúlyozta Sikorski.
A lengyel külügyminiszter megjegyezte, hogy „nem szabad szigorú időkorlátokat szabnunk a támogatásunkra (Ukrajnának – a szerk.)”, mivel ez Oroszországot a harcok folytatására ösztönözné.
„Ehelyett mindent meg kell tennünk, hogy javítsuk Kijev helyzetét a jövőbeli tárgyalásokon” – mondta.
Várhatóan egy későbbi időpontban tartják meg azt a Brüsszelben keddre tervezett háromoldalú találkozót, amelyen az Európai Bizottság (EB), a szlovák kormány és Ukrajna küldöttsége vett volna részt, hogy a január elsejével leállított ukrajnai gáztranzit ügyéről tárgyaljon – jelentette be a pozsonyi kormányhivatal az MTI-nek is eljutatott közleményében hétfőn.
A pozsonyi kormányhivatal szerint a találkozó azért maradt el, mert az ukrán fél nem vesz rajta részt. Robert Fico szlovák miniszterelnök még a múlt héten jelentette be, hogy tárgyalni készülnek Brüsszelben a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Robert Fico a kilátásba helyezett lehetséges válaszintézkedések között az Ukrajnába történő elektromosáram-szállítás leállítását, valamint a Szlovákia területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának korlátozását említette.
Volodimir Zelenszkij hétfői videós bejelentkezésében arról beszélt, hogy pontosan öt hónappal ezelőtt kezdték meg a hadműveletet Oroszország Kurszki régiójában. Az ukrán elnök az értékelésében elárulta, hogy a legfontosabb számukra a frontterületek védelme, elsősorban Pokrovszké, majd köszönetet mondott minden katonának, akik ezeken a területeken tartózkodnak – közölte az ukrán Pravda.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy megvitatták a dandárok létszámának a kérdését, valamint a folyamatos rotációt. Kiemelte, több olyan rendszerszintű változtatásra lesz szükségük, hogy sokkal hatékonyabban tudjanak működni a katonák jelenlétét illetően a fronton.
„A második dolog a kurszki hadművelet. Ma pontosan öt hónap telt el a kurszki akcióink kezdete óta, és mi pufferzónát tartunk fenn orosz területen, megsemmisítve az ottani orosz katonai potenciált” – fogalmazott az ukrán elnök, majd konkrét számokat is megosztott a hadműveletről:
A kurszki hadművelet során az ellenség csak ezen a területen már több mint 38 ezer katonáját vesztette el, közülük mintegy 15 ezret visszafordíthatatlanul.
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az oroszok a legerősebb egységeiket telepítették a kurszki térségbe, köztük észak-koreai katonákat is.
Az Unian információi szerint az oroszok lelőttek a donyecki régióban két elfogott ukrán katonát. Az eset január 3-án történt, amikor a Volnovakha körzetben található Vremevka falu közelében az orosz csapatok megtámadták az ukránok állását.
A foglyokat fegyverrel fenyegetve kiszedték az árokból, majd közvetlen közelről fejbe lőtték őket. Hogy megbizonyosodjanak a halálukról, még több lövést eresztettek beléjük
– számolt be róla az ukrán Legfőbb Ügyészség, hozzátéve, hogy a hadifoglyok lelövése a genfi egyezmény megsértése, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül.
A donyecki területi ügyészség eljárási útmutatása alapján emberöléssel járó háborús bűncselekmény elkövetésének ténye miatt indult előzetes vizsgálat.
Európát biztonsági válság fenyegeti a növekvő orosz agresszió és Donald Trump leendő amerikai elnök közönye miatt. Ezért az európai országoknak most saját védelmük megerősítésére kell koncentrálniuk – erről írt a Financial Times az Unian cikke szerint.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt hónapban felszólította a katonai szövetség tagjait a védelmi kiadások növelésére. Azzal érvelt, hogy az orosz gazdaság szinte teljes egészében a háborúra összpontosít.
Oroszország nem mutatja a megállás jeleit. Ukrajnával kapcsolatban sem szándékozik megállni
– erről pedig Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai szövetséges főparancsnoka beszélt még 2024 áprilisában.
A Financial Times továbbá megjegyzi, hogy nyugati elemzők biztosak abban, hogy Oroszország már most hibrid háborút folytat Európával, rendszeresen szabotázsakciókat hajt végre. „Európa azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok közömbösségével kell szembenéznie. A leendő Trump-kormányzatnak vannak olyan tanácsadói, akik nyíltan kinyilvánítják, hogy az amerikai katonai erőket Európából Ázsiába kívánják áthelyezni” – fejtette ki a kiadvány.
Az újságírók arra is emlékeztettek, hogy Elbridge Colby, az amerikai védelmi miniszter helyettese korábban arról beszélt, hogy Kína sokkal nagyobb prioritást élvez az Egyesült Államok számára, mint Oroszország.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!