Az Egyesült Államok kilép az Egészségügyi Világszervezetből és a párizsi klímaegyezményből is Donald Trump első hivatali napján hozott rendeletei alapján. Az új elnök továbbá határozott arról, hogy az útlevelekben csak két nem szerepelhet, a halálbüntetéshez biztosítani kell a méreginjekciókat, de az ország legmagasabb pontja is visszakapja eredeti nevét. A déli határon szükségállapotot hirdetett, illetve csaknem 1500 embernek kegyelmezett meg, akik 2021-ben a Capitolium ostromában részt vettek. Korábban még egyetlen elnök sem adott ki annyi rendeletet első napján, mint Donald Trump, aki a Biden-kormány visszaéléseivel kapcsolatban is hozott egy rendelkezést.
Donald John Trump január 20-án letette hivatali esküjét, ezzel hivatalosan is ő lett az Amerikai Egyesült Államok 47. elnöke, és ezzel kezdetét vette a második ciklusa. Az új elnök nem tétlenkedett sokáig, pár óra leforgása alatt több rendeletet is aláírt, voltak, amelyeket 20 ezer ember előtt szentesített a kézjegyével.
Olyannyira nem habozott, hogy első napján rögtön megdöntött egy rekordot: 42 végrehajtó rendeletet írt alá, az Egyesült Államok történelmében korábban egyetlen elnök sem hozott ennyi végrehajtandó parancsot a beiktatása napján. Ezeken kívül 115 „személyi intézkedést” és több mint 200 végrehajtói intézkedést írt alá. A teljesség igénye nélkül nézzük a legérdekesebbeket!
„Ó, ez nagy dolog” – fogalmazott a dokumentum aláírásakor, amit főként a világszervezet Covid-járvánnyal kapcsolatos intézkedései miatt hozott. Ezenkívül szerinte a WHO „képtelen bizonyítani a politikai függetlenségét”, valamint „méltánytalanul magas összegeket fizetnek” a szervezetnek, szemben a többi tagállammal.
Nem meglepő ez a húzás, Trump ugyanis már 2020-ban, első adminisztrációja idején is elindította a kilépési folyamatot – szintén a pandémiára hivatkozva –, amit később Joe Biden szakított meg.
Kegyelem a Capitolium 2021-es ostroma miatt elítélteknek
Csaknem 1500 olyan ember kapott kegyelmet vagy enyhítést, akik 2021. január 6-án részt vettek a Capitolium elleni zavargásokban, amelyek a 2020-as amerikai elnökválasztás miatt robbantak ki, miután Donald Trump nem volt hajlandó elismerni Joe Biden győzelmét. Az aláírt rendeletben a Proud Boys és az Oath Keepers szervezetek tizennégy bebörtönzött tagjának a büntetésének az enyhítése szerepel, valamint a végzés utasítja az igazságügyi minisztériumot, hogy minden olyan folyamatban lévő eljárást szüntessen meg, amelyek a zavargással vádolt személyek ellen zajlanak.
A rendelet szövege szerint „a dokumentum véget vet egy súlyos nemzeti igazságtalanságnak, amelyet az elmúlt négy évben az amerikai nép ellen elkövettek, és elindítja a nemzeti megbékélés folyamatát”. Egy testvérpárt, Andrew és Matthew Valentint pár órával a rendelet aláírása után már ki is engedtek a washingtoni börtönből.
Szükségállapot a déli határon, szigor a bevándorlás ellen
Rendkívüli vészhelyzetet hirdetett Trump (aki nemcsak elnök, de egyben főparancsnok is) az amerikai–mexikói határon, kivezényelte a hadsereget és a Nemzeti Gárdát is. Az amerikai nép védelme az invázió ellen című rendelet szerint többek között a törvényes státusszal nem rendelkező bevándorlók Egyesült Államokban született gyermekei nem kaphatnak automatikusan állampolgárságot, továbbá egy olyan alkalmazást is beszüntetett, amellyel a bevándorlók az amerikai hatóságok felé jelezni tudták belépési szándékukat.
A megfogalmazás szerint az előző adminisztráció „az illegális bevándorlás példátlan özönét” indította el, akik közül sokan nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az amerikaiakra. A rendelet kimondja, hogy
véget kell vetni a nemzetközi bűnszervezetek, kartellek jelenlétének az Egyesült Államokban, fel kell számolni a határokon átnyúló embercsempész-hálózatokat,
különös figyelemmel a gyermekeket érintő bűncselekményekre. A szövetségi bevándorlási tisztviselők már a héten több mint háromszáz olyan bevándorlót vesznek célba Chicago és környékén, akinek a múltjában kirívóan súlyos, erőszakos bűncselekmények szerepelnek.
A TikTok-tilalom elhalasztása
Donald Trump már korábban ígéretet tett rá, hogy elhalasztja a Legfelsőbb Bíróság által hozott törvényt, amely nagyon leegyszerűsítve nemzetbiztonsági kockázatok miatt (kínai kémkedés) betiltja a TikTokot. Bár korábban három hónapról beszélt, végül 75 nappal halasztotta el a törvény életbe léptetését, ami szerinte az elnöki beiktatása miatt „szerencsétlenül volt időzítve”. Úgy fogalmazott, hogy szeretné jobban megvizsgálni a törvény nemzetbiztonsági és külpolitikai vonatkozásait, és erre nem volt lehetősége eddig a szűkös határidő miatt. Azt is hozzátette, hogy a törvény késleltetésével lehetősége lesz megkeresni a megoldást, amellyel megakadályozható az alkalmazás teljes leállása, de azt is egyértelműsítette, hogy bármikor élhet azzal a jogával, hogy „eladja vagy bezárja” a TikTokot, és ha arra lesz szüksége, akkor meg is teszi.
Külföldi országok támogatásának a felfüggesztése
A rendelet szerint
90 napra felfüggesztenek minden külföldre irányuló pénzügyi támogatást,
mivel azok sok esetben a „világbéke destabilizálását” okozzák. Hangsúlyozza Trump a dokumentumban, hogy ez csak átmeneti, a támogatások folytatódhatnak attól a pillanattól kezdve, hogy azokat áttekintették és módosították. Bár külön nincsen kiemelve, ez Ukrajna támogatásának a felfüggesztését is jelenti.
A halálbüntetés fontossága
Donald Trump rendeletben utasítja az igazságügyi minisztert, hogy „tegyen meg minden szükséges és törvényes intézkedést” annak érdekében, hogy az államok elegendő halálos méreginjekcióval rendelkezzenek a kivégzések végrehajtásához. Joe Biden elnöki ciklusának utolsó heteiben 37 halálraítélt büntetését változtatta meg életfogytiglani börtönbüntetésre, így jelenleg három elítélt várja a halálsoron a kivégzését.
Donald Trump első ciklusában 13 kivégzést hajtottak végre.
Kilépés a párizsi klímaegyezményből, országos energetikai veszélyhelyzet
Első elnöki ciklusa után második alkalommal lépteti ki az Egyesült Államokat Trump a megállapodásból. Az elnök szerint csak ez a lépés önmagában ezermilliárd dollár hasznot hoz az Egyesült Államoknak, ahol a jövőben növelni kívánják az olaj- és földgázkitermelést. Beiktatási beszédében „nemzeti energia-vészhelyzetet” hirdetett, megfogalmazása szerint az emelkedő energiaárak is nagyban hozzájárultak az inflációs válsághoz.
Azonnal kilépek az igazságtalan, egyoldalú párizsi klímaegyezmény átveréséből
– fogalmazott Trump, aki azt is hozzátette, hogy addig nem gátolja a saját iparát, amíg például „Kína büntetlenül szennyezi a világot”.
Új földrajzi nevek jönnek a térképekbe
Korábban már belengette Donald Trump, hogy a Mexikói-öbölnek új nevet (Amerikai-öböl) kíván adni, és ezt a szándékát most rendelettel is megerősítette: utasít minden illetékest, hogy nevezzék át a térképeken és a dokumentumokban a nevet Amerikai-öbölnek. Ezenkívül még az Egyesült Államok legmagasabb pontja is új nevet kap, egészen pontosan visszakapja a régi nevét. Az eredeti nevén McKinley-hegyet még Barack Obama nevezte át 2015-ben Denali-hegyre, most azonban a határozat szerint visszakapja régi nevét, amelyet William McKinley-ről, az ország 25. elnökéről kapott.
Belső vizsgálatok elrendelése a Biden-adminisztrációval kapcsolatban
Utasítja az igazságügyi minisztériumot és a nemzeti hírszerzés igazgatóságát, hogy indítsanak széles körű vizsgálatokat a Biden-kormány „szólásszabadság cenzúrázása” vagy a „bűnüldöző és hírszerző ügynökségek fegyverkezésének” ügyében. Trump továbbá rendelkezik arról, hogy visszavonják annak az 51 titkosszolgálati tisztviselőnek a biztonsági engedélyét, akik 2020-ban aláírták azt a jelentést, miszerint a Hunter Biden laptopjáról származó levelek „orosz információs hadművelet jeleit hordozzák”. Trump a kampányában megígérte, hogy bosszút áll azokon a politikai ellenfelein, akik az ő szövetségeseit és más konzervatív politikusokat támadtak büntetőjogilag.
A biológiai igazság helyreállítása
Joe Biden szintén az első hivatali munkanapján írta alá azt a két rendeletet, amelyek a „faji egyenlőség előmozdítása az alulreprezentált közösségek számára” és a „nemi identitáson vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről” szóltak. Donald Trump ezeket helyezte most hatályon kívül, megerősítve a beiktatási beszédében elmondottakat, miszerint „csak két nem létezik, a férfi és a nő”.
A rendelet utasítja az államtitkárokat és a belbiztonsági minisztereket annak biztosítására, hogy az útlevelek, vízumok és más hivatalos kormányzati dokumentumok csak a férfi- és a női nemet tüntessék fel. „A hatóságok a nemi diszkrimináció ellen védő törvények érvényesítésénél nem fognak többé úgy tenni, mintha a férfiak lehetnének nők, és a nők lehetnének férfiak” – áll a rendeletben. Érdekesség, hogy az első elnöki kampányában még arról beszélt Trump, hogy a transznemű diákok számára lehetővé kell tenni annak a mosdónak a használatát, amelyet „megfelelőnek tart”. Szavait a republikánus pártban többen is bírálták, így ezeken a nézetein később változtatott, amit a most aláírt rendelet is tükröz.
Viszlát, home office!
Az összes közül ez a legrövidebb rendelet, mindössze ötsoros. A lényege, hogy mindenki, aki a törvényhozásban dolgozik, köteles visszatérni a személyes munkavégzéshez teljes munkaidőben, az otthonról végezhető munka lehetőségét megszüntetik az ágazatban.
A fenti rendeleteken kívül még számos intézkedést hozott első hivatali napján Donald Trump. Az általa hozott intézkedésekről szakértő segítségével a későbbiekben még részletesebben is beszámolunk.
(Borítókép: Donald Trump elnök aláír egy sor végrehajtási rendeletet a Fehér Házban, Washingtonban 2025. január 20-án. Fotó: The Washington Post / Getty Images)