„Tetteim nem kegyelemre méltók” – ezzel az indoklással utasította el a Capitolium egyik ostromlója Donald Trump elnöki kegyelmét. Közvetlenül előtte a január 6-i rendbontás egy másik részvevője sem fogadta el „bűneinek feloldozását”. Jogi szakértők próbálják megfejteni, visszautasítható-e az elnöki bocsánat.
„Majdnem olyan, mintha [Trump] azt akarná tudatosítani, hogy meg sem történt. Pedig megtörtént. Bűneim nem megbocsáthatók – magyarázta a New Hampshire-i közszolgálati rádióban Jason Riddle, az amerikai haditengerészet veteránja. – Nem akarok kegyelemben részesülni.”
Trump híveivel együtt 2021. január 6-án ő is behatolt a Capitolium épületébe. Bement az egyik törvényhozó irodájába, megivott egy üveg bort, elemelt egy könyvet és kárt okozott – ezt állapították meg bírósági tárgyalásán.
Enyhítő körülménynek számított, hogy bűneit elismerte, így végül 2022 áprilisában viszonylag enyhe büntetésre, 90 napos elzárásra ítélték, és 750 dolláros pénzbírság megfizetésére kötelezték – emlékeztet a The Guardian.
Donald Trump már egy évvel az ostrom után megfogadta, hogy megkegyelmez a Capitolium támadása miatt elítélteknek, feltéve, ha indul és megnyeri a 2024-es elnökválasztást.
Ígéretéhez híven – hivatalba lépése utáni első intézkedéseinek egyikeként – csaknem 1500 ember részesült amnesztiában vagy enyhítették büntetését.
Ezek egyike volt Riddle mellett a ma 71 éves Pamela Hemphill, aki szintén vállalta a felelősséget azért, hogy részese volt Joe Biden 2020-as választási győzelme megkérdőjelezésének.
A nő bűnösnek vallotta magát, és 60 napos börtönbüntetést kapott a szabálysértési eljárásban – három év próbaidővel. Ha elfogadná a kegyelmet, segítené azt a propagandát, hogy a Capitolium elleni támadás „békés tiltakozás volt” – magyarázta Hemphill a kegyelem elutasításának okát.
Riddle egyébként úgy véli, a kegyelem elutasítása javítja elhelyezkedési kilátásait. Szerinte ugyanis egy potenciális munkáltató figyelmét felkeltik ugyan korábbi kihágásai, még nagyobb figyelmet kapna azonban az elnöki kegyelemmel.
Nem akarom életem hátralevő részét azzal tölteni, hogy azon töprengjek, vajon a munkahelyen, ahová jelentkezek, kedvelik-e a Trumpot
– mondta Riddle.
A szakértők között nincs egyetértés abban, hogy jogi értelemben visszautasítható-e a kegyelem. Hemphill az Idaho Statesmannek azt mondta, írásban utasítja vissza az amnesztiát. A médium az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1833-as, majd 1915-ben megerősített döntésére hivatkozott, amely szerint az elítélt elutasíthatja az elnöki kegyelmet.
Ezzel szemben egy szövetségi ügyész szerint a kegyelem vagy a büntetés enyhítése nem függ az elítélt beleegyezésétől.
„Újszerű lenne pert indítani egy szabálysértési kegyelem elutasításáért, részben az alacsony tét miatt” – véli például Mark Osler professzor, akit a The New York Times szólaltatott meg.
Jason Riddle 2006 és 2010 között az amerikai haditengerészetnél szolgált, aztán volt börtönőr, éttermi felszolgáló és postai kézbesítő. Gyógyulófélben levő alkoholistaként jellemzi magát, de azt mondta, „nem volt gyógyulófélben”, amikor megrohamozta a Capitoliumot. Trumpnak azok után fordított hátat, hogy leszolgálta büntetését.
A kegyelmi dömpinggel egyidejűleg az igazságügyi minisztérium, a DOJ honlapján elérhetetlenné tették azt az adatbázist, amely összefoglalja a január 6-i támadás részvevői ellen emelt vádakat és a bírósági ítéleteket – jelentette a CNN.
A DOJ nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A minisztérium újkori történetének legkiterjedtebb bűnügyi nyomozását katalogizáló honlap eltávolítása egybeesett az elnöki kegyelemmel.
Donald Trump az amnesztia kihirdetése mellett arra kérte a bíróságokat, hogy ejtsék a több mint 300, még le nem zárt üggyel kapcsolatos vádpontokat.
Az oldal eltávolítását lelkesen ünnepelték a január 6-i zavargások miatt elítéltek és támogatóik.
Hatalmas győzelem a J6-osok számára
– írta egyikük, aki szerint a felület „zaklatási fegyver” volt, amelyet az előző szövetségi kormány arra használt, hogy „ellehetetlenítse életüket”.
(Borítókép: Trump támogatói összecsapnak a rendőrséggel és a biztonsági erőkkel, miközben az emberek megpróbálják megrohamozni az amerikai Capitoliumot 2021. január 6-án Washingtonban. Fotó: Brent Stirton / Getty Images)