Az új taktika szerint egy ukrán drón nekiütközik egy ellenséges tanknak, aminek következtében az megolvad és felrobban – számol be az Unian.
A Forbes-ra hivatkozva írják, hogy bár az orosz „teknős harckocsik” nevetségesen néznek ki, fémlemezekből, rácsokból, sőt rönkökből álló nyers extra páncélréteggel vannak borítva, nem jelenti azt, hogy a védelem ne működne.
Minden extra védelem lassabbá és nehezebben irányíthatóvá teheti a páncélozott járműveket, de tompíthatja a robbanásveszélyes, első személyű drónok hatását is, amelyek Oroszország hároméves ukrajnai háborújának 800 mérföldes frontvonalain mindenütt jelen vannak
– hangsúlyozza a cikk.
Emiatt az ukrán dróncsapatok új megoldásokat igyekeznek találni az orosz felszerelések megsemmisítésére. Az ukrán UAV-üzemeltetők egy része „sárkányrepülőgépeket” dob az orosz tankokra, amelyek termiteket lövellnek ki, hogy további páncélzatot égessenek át olvadt gyújtógázzal, amely eléri a 2760 Celsius-fokot.
A termitnek kitett katonáknak 10 másodpercük van a menekülésre, mielőtt végzetesen megégnének – állapította meg az amerikai hadsereg egy 2000-es tanulmányában
– magyarázza a Forbes.
Idézték az Ukrán Állami Határszolgálat Phoenix drónjainak egy csoportját, amely Konsztantyinovkától keletre, a Donyecki régióban végez katonai műveleteket. Ez a csoport bemutatta a termitek taktikáját egy nagy orosz gépesített támadás visszaverése közben. A Phoenix csapatnak sikerült megsemmisítenie két harckocsit, két páncélozott szállítójárművet, két gyalogsági harcjárművet és egy mérnöki járművet.
Az ukrán hadsereg megsemmisített egy orosz Szu–25-öst és lelőtt egy Mi–8-as helikoptert, amely egy támadó repülőgép pilótáját próbálta evakuálni – tette hozzá az Unian.
Korábban az ukrán fegyveres erők azt mutatták meg, milyen hatékonyan pusztítottak el orosz katonákat egy temetőben. Az orosz hadsereg megpróbálta megrohamozni Kotlino falut, végül hat orosz katona vesztette életét az akcióban. A többiek pedig szétszóródtak az ottani temetőben és a sírok között bújtak el.
Egy Ukrajnából elmenekült férfit azzal vádoltak, hogy egy ukrán kórházban vérvétel közben megfenyegetett és fizikailag bántalmazott egy rendőrt. A férfi a német hatóságoknak azt mondta, hogy személyes meggyőződésével szembemegy, hogy fegyveres erők kötelékében szolgáljon, ezért kérte, hogy ne adják ki hazájának – írja az Unian.
A lelkiismereti okból történő elutasítás nem akadálya a kiadatásnak, ha az érintett államot a nemzetközi jogot megsértve fegyveres támadás éri, és ezért az érintett személynek számolnia kell azzal, hogy katonai szolgálatra hívják be
– fogalmazott indoklásában a német legfelsőbb bíróság, amivel a férfi lett az első olyan személy, akit Németország kiad Ukrajnának a háború kitörése óta.
Korábban hónapokig vitáztak arról, hogy Európa kiadja-e Ukrajnának azokat a férfiakat, akik a mozgósítás elkerülése érdekében illegálisan elhagyták az országot. A német igazságügyi minisztérium képviselői szerint a dezertálás és a katonai szolgálat alól való kibújás nem lehet kiadatási ok. Ugyanakkor az olyan bűncselekmények, mint például a mozgósítás elkerülése érdekében elkövetett vesztegetés, nem mentesülnek a kiadatás alól, ahogyan a most kiadott férfi sem úszta meg, hogy rátámadt egy rendőrre.
Ha a katonai szövetség kapui zárva maradnak Ukrajna előtt, akkor a NATO-t a saját területünkön kell felépítenünk az Ukrán Fegyveres Erők megerősítésével – erről beszélt Volodimir Zelenszkij a The Economistnak adott interjújában, amit az Interfax hírügynökség szemlézett.
Ha Ukrajna nem lesz a NATO tagja, az azt jelenti, hogy Ukrajna a saját területén fogja felépíteni a NATO-t. Tehát akkora hadseregre van szükségünk, mint amekkora ma az oroszoknak van. És mindehhez fegyverekre és pénzre van szükség
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint valószínűtlen a NATO-csatlakozásuk az Egyesült Államok, Németország és Magyarország álláspontja miatt. Zelenszkij szerint azonban Magyarország is felülvizsgálhatja az álláspontját Donald Trump nyomására.
Az ukrán elnök elmondta, hogy Donald Trump biztonsági garanciákat képes adni, míg Európa tovább segítheti őket anyagi támogatással, továbbá kifejezte igényét nagy hatótávolságú, illetve Patriot-típusú rakétákra. Az interjúban arra a kérdésre, hogy van-e Ukrajnának B terve arra az esetre, ha ez nem jönne össze, Zelenszkij úgy felelt, hogy „ez a B terv”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!