Február 23-án éjjel az orosz hadsereg ballisztikus rakétákkal, 267 Sahíd csapásmérő UAV-val, s különböző típusú drónutánzatokkal támadta az ukrán területeket.
Az Ukrajinszka Pravda összesítése szerint a 267 drónból 138-at lelőttek,119 „terepen veszett el”, valamint három Oroszországba, egy Belaruszba repült. Az oroszok a következő irányokból indították a drónokat: Orel, Brjanszk, Kurszk, Shatalovo, Millerovo, Primorszko-Ahtarszk és Csauda.
Február 22-én, szombaton két ember megsérült a harkivi területen lévő Kupjanszk külterületén, amikor egy UAV eltalát egy civil gépkocsit.
Az Ukrajinszka Pravda közleménye alapján egy 63 éves férfi szenvedett komoly sérüléseket – bordatörést, mellkasi sérüléseket, valamint égési sérüléseket az arcán – , míg egy 58 éves nő sérülései egyelőre nem tisztázottak. Mindketten kórházban vannak.
Rakétatámadás érte Krivij Rihet szombat este. Egy ember meghalt, a sérültek száma pedig négyről ötre nőtt. Az Ukrajinszka Pravda információi szerint a sérültek közül hárman kórházban maradnak, egyikük állapota súlyos.
Az orosz támadás következtében komoly károk keletkeztek Krivij egyik ortodox templomában.
Kristen Mihal észt miniszterelnök közölte, hogy újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy Ukrajna pozícióinak megerősítése és az Oroszországra gyakorolt nyomás növelése érdekében Észtország 10 ezer darab tüzérségi lőszert és 750 ezer élelmiszercsomagot küld az ukrán katonáknak.
A lehető leghamarabb hozzáadjuk saját védelmi iparunk termékeit több mint 100 millió euró értékben
– hangsúlyozta az észt miniszterelnök.
Nagy-Britannia és Franciaország tervet dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy akár 30 ezer európai békefenntartót is bevetnének Ukrajnában, ha Moszkva és Kijev tűzszüneti megállapodást köt. A terv nem irányoz elő közvetlen amerikai katonai részvételt – írja az Unian ukrán hírügynökség a The Wall Street Journal alapján.
Ugyanakkor az új európai terv nem irányozza elő saját amerikai erők ukrajnai bevetését, de szükség lesz amerikai katonai képességekre, hogy megvédjék az európai csapatokat, ha veszélybe kerülnek, és hogy elrettentsék Oroszországot az esetleges tűzszünet megsértésétől – mondták a tisztviselők.
Az Egyesült Államok az Ukrajna területét lefedő szomszédos országok légvédelmi rendszereit használhatná. Az Ukrajnában állomásozó amerikai légierőnek pedig készen kellene állnia az európai csapatok támogatására, amennyiben azok veszélybe kerülnek.
Keir Starmer brit miniszterelnök várhatóan csütörtökön tárgyal a tervről Trumppal, de egyelőre nem valószínű, hogy konkrétan kérni fogja az amerikai segítséget. Emmanuel Macron francia elnök, aki hétfőn találkozik Trumppal, felvázolja majd a szövetségesek tágabb nézeteit a háborúról és arról, hogyan lehetne biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajna számára.
A terv szerint a brit és francia csapatok, valamint a haditengerészeti és légierők alkotnák egy úgynevezett támogató erő gerincét. Ezeket nem a kelet-ukrajnai frontvonal mentén vetnék be, hanem létfontosságú infrastruktúrát, városokat és kikötőket védenének, többek között a Fekete-tengeren. A frontvonalat drónok és műholdak fogják figyelni, hogy megállapítsák, Oroszország betartja-e a tűzszünetet.
„Folytatódnak az Ukrajna saját nagy és ütőképes hadseregének felállítását segítő nemzetközi erőfeszítések, az európai erők célja pedig nem az lesz, hogy helyettesítsék a kijevi erőket” – áll a kiadványban.
Ben Hodges volt amerikai hadseregfőnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a brit és francia csapatok egy csoportjának közép- és nyugat-ukrajnai városokba való telepítése nem fogja megakadályozni Oroszországot abban, hogy bármilyen akciót hajtson végre, kivéve, hogy rakétatámadást indítson az adott városok ellen.
Oroszország korábban már közölte, hogy számukra elfogadhatatlan a NATO-tagállamok katonai kontingenseinek telepítése Ukrajna területére.
Az Egyesült államok elnöke Donald Trump, az amerikai konzervatívok éves konferenciája, a CPAC záró szónokaként tartott beszédet szombaton.
Beszédében kitért arra, hogy közel állnak egy megállapodáshoz Ukrajnával, arról, hogy milyen formában kapnák vissza az elmúlt három évben nyújtott támogatásokat. Hozzátette, hogy az Európai Unió is kölcsönként folyósította a segítséget.
Az elnök a támogatásokért cserébe ritkaföldfémeket szeretne kapni, ezzel „visszaszerezni” a szerinte közel 350 milliárd dolláros összeget.
Rakétatámadás érte Krivij Rihet szombat este az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint. Egy ember meghalt, négy pedig megseberült.
Szerhij Liszak, a Dnyipro területi katonai közigazgatás vezetője Telegram bejegyzésben tette közé, hogy az orosz hadsereg megtámadta Krivij Rihet.
Tűz ütött ki. Megsérült egy infrastrukturális létesítmény
– tette hozzá Szerhij Liszak.
Később közölte, hogy egy férfi súlyosan megsérült a támadásban, s a kórházban életét vesztette.
Karoline Leavitt a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette szombaton, hogy az amerikai elnök bízik abban, hogy sikerül egyezséget kötnie Oroszországgal az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében. A The Hill beszámolója szeint ez arra utal, hogy a három éve tartó háborúnak a héten vége lehet.
Az elnök és csapata nagy hangsúlyt fektet arra, hogy folytassa a tárgyalásokat mindkét féllel a konfliktus befejezése érdekében, és az elnök nagyon bízik abban, hogy még ezen a héten sikerülhet
– nyilatkozta Leavitt újságíróknak, miután visszatért a Konzervatív Poltikai Akciókonferenciáról.
Donald Trump azt javasolta Volodimir Zelenszkijnek, hogy el kellene hagynia a nemzetközi vezetőkkel folytatott, béketárgyalásokat érintő megbeszéléseket, mivel már „nincsenek lapjai”.
Karoline Leavitt hozzátette, hogy Matt Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó „éjjel-nappal” dolgozik majd a hétvégén egy megállapodáson, és megosztotta, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter részt vett az ukránokkal a nyersanyagok hasznosításáról szóló javasolt megállapodással kapcsolatos megbeszéléseken.
Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5161 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Ukrajnának központi szerepet kell kapnia a béketárgyalásokon. A munkáspárti brit kormányfő a Downing Street szombat esti tájékoztatása szerint telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek megerősítette, hogy Nagy-Britannia továbbra is „sziklaszilárdan” támogatja Ukrajnát. Starmer hangsúlyozta:
London elkötelezte magát az igazságos és tartós ukrajnai béke megteremtése mellett.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a két vezető a háború kezdetének harmadik évfordulója közeledtével áttekintette „a konfliktus legutóbbi fejleményeit”, és egyetértettek abban, hogy a szövetségeseknek folytatniuk kell együttműködésüket „az erő pozíciójából elért béke” megteremtéséért.
Starmer és Zelenszkij egyetértőleg megállapította azt is, hogy a jelenlegi időszak jelentős Ukrajna jövője és egész Európa biztonsága szempontjából. Starmer az ukrán elnökkel tartott telefonos megbeszélésen megerősítette azt a brit álláspontot, hogy
Ukrajnának központi szerepet kell kapnia a háború befejezését célzó tárgyalásokon.
Ezt a brit kormány többször is hivatalosan hangoztatta azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten telefonbeszélgetést tartott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel az ukrajnai háború befejezését célzó szakértői egyeztetések azonnali megkezdéséről állapodott meg.
Szombaton késő este, több robbanásról is beszámoltak Ukrajna fővárosban, Kijevben. Az Unian ukrán hírügynökség Vitalij Klicsko kijevi polgármester beszámolója szerint arról ír, hogy továbbra is drónok támadják a fővárost, a légvédelmi erők ezért folyamatos készültségben vannak.
Nem csendesednek a robbanások Kijev területén, az orosz drónok roncsait egyszerre több kerülteben is megtalálták.
A KHVA vezetője közölte, hogy a Szolomenszkij kerületben lehulló törmelék következtében fák gyulladtak ki, s egy közeli ház ablakai is megrongálódtak, azonban senki sem sebesült meg.
Viszont a Golosevszkij körzetben keletkezett tűzben már több ember is érintett. A sérültek és áldozatok száma egyelőre nem tisztázott.
A 24-es csatorna állítása szerint már van halálos áldozata a támadásnak. Egy 60 éves vasúti átjáróőrként dolgozó férfi vesztette életét a Boriszpil körzetében.
Az orosz légvédelmi erők három ukrán drónt semmisítettek meg a Krím felett – közölte az orosz védelmi minisztérium szombat este.
Moszkvai idő szerint 20:00 és 20:45 között a szolgálatban lévő légvédelmi eszközök megsemmisítettek három ukrán pilóta nélküli légi járművet a Krími Köztársaság területe felett
– olvasható a közleményben.
Több robbanásról is beszámoltak Ukrajna fővárosában, Kijevben szombaton késő este. A helyi sajtó szerint a légvédelmi erők is igyekeztek kivédeni az ellenséges dróntámadást.
A légvédelmi erők dolgoznak. Maradjanak az óvóhelyeken
– szólította fel a kijevi lakosokat Vitalij Klicsko, a város polgármestere, aki szerint Sahíd drónokkal támadtak az oroszok a fővárosra.
„Az ukrajnai neonáci elemeket kíméletlenül meg kell tisztítani, ha békét akarunk teremteni Ukrajnában” – fogalmazott közösségi oldalán Douglas Macgregor az Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott ezredese.
Ami még fontosabb, Washingtonnak hivatalosan és nyilvánosan fel kell hagynia ezeknek a neonáci bűnözőknek a támogatásával
– tette hozzá. Szerinte „az ukrajnai neonácik valódi bűnözők, akik mögött véres atrocitások hosszú sora húzódik”.
„Washingtonnak szégyellnie kellene magát, hogy valaha is amerikai pénzt és támogatást nyújtottak az ukrajnai neonáciknak” – fogalmazott kemény hangvételű bejegyzésében Macgregor.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!