Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerint az Európai Unió az Egyesült Államokkal ellentétben folytatni kívánja az ukrajnai konfliktust – írja az MTI. Erre a bejelentésre azután került sor, hogy Oroszország ellen bevezették az újabb, tizenhatodik uniós szankciócsomagot.
Az európaiak folytatják a szankciós bukórepülés útját, annak a meggyőződésnek az útját, hogy szükséges folytatni a háborút
– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.
A szóvivő szerint Oroszország „nem látja az előfeltételét’ az Európai Unióval folytatott párbeszéd felújításának.
Karoline Leavitt fehér házi szóvivő kijelentésével kapcsolatban, miszerint már ezen a héten létrejöhet a két ország közötti megállapodás az ukrajnai konfliktus lezárásáról, kijelentette: „Ebben az esetben, úgy gondolom, valószínűleg lesz némi pontosítás a washingtoni kollégám részéről. Nekem még nincsenek ilyen információim.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ankarában folytatott tárgyalásai után elmondta, hogy „figyelembe kell venni a helyszínen kialakult realitásokat”, mint ahogy kategorikusan el kell utasítani Ukrajna NATO-felvételét. Emlékeztetett arra, hogy Kijevnek a szövetségbe való bevonását Trump nyilvánosan és többször is hibának nevezte, és kijelentette, hogy ha ő lett volna az elnök ezekben az években, ezt nem engedte volna meg.
Ukrajnának a NATO-ba való behúzása egyik kulcsfontosságú elsődleges oka annak, ami most történik, efelől nincs semmilyen kétség
– hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.
A német választások eredményéről szólva Peszkov azt mondta, hogy a Kreml meglátja, mi történik ezután, de reméli, hogy Berlin „józanabbul” fog viszonyulni a valósághoz.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke február 24-én reggel megérkezett Kijevbe – derült ki a politikusok közösségi oldalán megosztott bejegyzésekből.
Oroszország brutális inváziójának 3. évfordulóján Európa Kijevben van. Ma Kijevben vagyunk, mert Ukrajna Európa. A túlélésért folytatott küzdelemben nem csak Ukrajna sorsa forog kockán. Hanem Európa sorsa is
– írta X-re feltöltött videója mellé Ursula von der Leyen.
Az Ukrán Fegyveres Erők (ZSZU) veszteségei három év alatt, 2022. február 24. óta mintegy 1 millió 80 ezer halottat és sebesültet tesznek ki – derül ki a TASZSZ orosz állami hírügynökség számításaiból.
Az orosz katonai minisztérium napi és heti jelentései szerint Kijev az év eleje óta, nem egész két hónap alatt mintegy 80 ezer katonát veszített. Szintén az orosz védelmi minisztérium szerint az ZSZU veszteségei 2022-ben 118 500 embert, 2023-ban 405 400 katonát tettek ki.
Az orosz katonai tárca által az Orosz Föderáció fegyveres erői vezérkari főnökének összefoglalóiban és tájékoztatójában közzétett információk szerint 2024-ben az ukrán csapatok több mint 595 ezer halottat és sebesültet vesztettek, ami meghaladta a háború első két évének összes veszteségét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a kijevi születésű Kirill Dmitrijevet, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetőjét nevezte ki a külföldi befektetési és gazdasági együttműködésért felelős elnöki különmegbízottnak – derült ki egy, a Kreml oldalára feltöltött dokumentumból.
Megjegyzik, hogy a rendelet az aláírás napjától lép hatályba.
A nyugati média szerint Kirill Dmitrijev a Kreml legfőbb informális tárgyalója Donald Trump amerikai elnök belső körével.
A közel-keleti, a szíriai és az ukrajnai helyzetet is megvitatja Szergej Lavrov orosz és Hakan Fidan török külügyminiszter. Az orosz diplomata vasárnap, az esti órákban érkezett a török fővárosba.
Korábban Marija Zaharova azt nyilatkozta, hogy a két fél „a nemzetközi, regionális és kétoldalú napirenden szereplő témák széles körét fogja megvitatni”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövő héten aláírja azt a megállapodást, amely az ukrán ásványkincsek kitermelése és értékesítése feletti ellenőrzést az Egyesült Államokra ruházza át – közölte Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff a CNN televíziós csatorna műsorában vasárnap este.
Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij habozott a megállapodás aláírásával kapcsolatban, de Donald Trump „üzent neki”.
Már nem hezitál
– jelentette ki Witkoff.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az ukrajnai háború elmúlt három évéről olvasóinknak egy idővonallal is készültünk, amelyben a legfontosabb történéseket mutatjuk be időrendi sorrendben.
Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak, tartson velünk ezúttal is:
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én az orosz hadsereg három irányból is támadást indított a szuverén Ukrajna területe ellen:
A csapatok mozgása és felszereltsége alapján Vlagyimir Putyin egy villámháborúra készülhetett, aminek hivatalos célkitűzéseként Ukrajna „nácítlanítását” nevezte meg a Kreml. A villámháború terve hamar köddé vált, az elmúlt három év alatt sokszor változott a helyzet, hol az egyik, hol a másik fél volt optimistább. A Nyugat által támogatott ukrán vezetést az oroszok nem tudták két vállra fektetni, az ostromlott ország – és vele az ezernyi gondtól sújtott Európa – reménykedik, hogy hamarosan véget érhet a véres háború.
Mi, itt az Indexen, a háború kitörésének napjától ebben a szellemiségben és hitben percről percre tudósításban követjük az eseményeket. Kollégáim mintegy 50 ezer posztot írtak, legalább 10 ezer fotót használtak fel ez idő alatt, hogy olvasóink a háború minden órájáról, minden eseményéről objektív képet kapjanak.
A modern kori hadviselés velejárója, hogy sokkal több dezinformáció terjed. Ezek célja, hogy elbizonytalanítsa a befogadót, kételyt ébresszen a valós tényekkel szemben. Munkatársaimmal mindent megtettünk, hogy kiszűrjük az álhíreket, hogy ne adjunk teret az összeesküvés-elméleteknek.
Köszönöm, hogy az elmúlt években velünk tartottak, hogy az Indexet a nehézségek ellenére a háborús információk szempontjából is megbízható lapnak tartották. Piacvezető lap főszerkesztőjeként mi mást ígérhetnék, mint hogy igyekszünk Önöket továbbra is gyorsan és megbízhatóan informálni.