Döntő fontosságú pillanat a menekültválság Európa történetében, hangsúlyozta Iratxe García Perez, az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának szocialista elnöke a menekült nők helyzetét bemutató panelbeszélgetésen. Eddig minden válságból erősebben került ki az Európai Unió, így most legfőbb ideje, hogy hallassa a hangját azon nők érdekében, akiket aránytalanul sújt a menedékkérők és menekültek kálváriája, fogalmazott. Kiemelte, hogy több empátiára és szolidaritásra van szükség, hiszen rengeteg esetben nemi és családon belüli erőszak, és a diszkrimináció legkülönbözőbb formáinak áldozatairól van szó.

Már a beszélgetés elején felmerült, hogy vajon mennyit segít egy kétségkívül valós probléma megoldásában egy EP-s bizottság saját kezdeményezésre készülő jelentése (melyről magyar EP-képviselőkkel is beszélgettünk). Európa nem képes végrehajtani a saját döntéseit, fogalmazott Dimitrios Papadimoulis, az EP alelnöke, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport elnöke, arra utalva, hogy a kvótarendszer az Európai Parlament és Tanács döntései ellenére finoman szólva sem működik gördülékenyen. Hozzátette: a Genfi Egyezményt sem tartják be az európai államok maradéktalanul, ami az euroszkeptikusok vitorlájába fújja a szelet. „Az EU nem á la carte étlap 28 különböző menekültügyi rendszerrel; a menekültek befogadása nem önzetlen jócselekedet, hanem nemzetközi kötelezettség” – jelentette ki.

Ha nem segítünk most az áldozatoknak, később sokkal több ráfordításba fog kerülni, hogy elmulasztottuk a segítségnyújtást, emelte ki a néppárti Teresa Jiménez-Becerril, az Európai Védelmi Határozat végrehajtási jelentésének európai parlamenti jelentéstevője. (Az európai védelmi határozat célja, hogy az egyik állam családon belül, nemi indíttatásból, pszichésen vagy egyéb okokból bántalmazott polgárai más uniós országba történő távozásuk esetén is jogi védelmet kaphassanak.) Hangsúlyozta, nem az a célja, hogy pár napig rosszul érezzék magukat azok, akik szembesülnek a nőket sújtó problémák súlyosságával, hanem a hosszú távú megoldások.

Hozzá hasonlóan Catherine Bearder, az EP jelentéstevője az embercsempészet megelőzésének és áldozatainak védelmének témájában azokról a jogi akadályokról beszélt, melyek megnehezítik az áldozatok jogainak érvényesítését. „A félelem politikája fenyegeti Európát” – mondta a menekültellenes populizmus mindennapi lecsapódásáról, mely gyakran a kísérő nélkül érkező gyerekeket is sújtja.

Nincsenek pontos adataink az áldozattá váló menekülő nők számáról, de az biztos, hogy a nők szenvedik el az áldozatokat sújtó erőszak oroszlánrészét, emelte ki Elena Valenciano, az EP emberi jogi albizottságának elnöke. „Ha nem oldjuk meg a menekültválságot, csak az EU és a szolidaritás ellenségeit erősítjük meg, ami katasztrofális helyzethez vezethet” – mondta. Hazugságnak nevezte, hogy az EU ne tudna néhány millió menekültet befogadni.

„Beszéltünk egy olyan nővel, aki arról számolt be, megütötte egy magyar rendőr, amikor megkérdezte, hogy a gyerekek kaphatnak-e több ételt” – hozott példát a nőket érő erőszakra az Amnesty International képviseletében Iverna McGowan. Mint elmondta, rengeteg nő számolt be arról, hogy csempészek, esetleg más menekültek ajánlottak fel nekik gyorsabb utat vagy más kedvezményeket (akár ruhát), szexuális szolgáltatásokat kérve cserébe. McGowan kiemelte, nagyon fontos, hogy a menekült nők is megkapják a méltóságot, ami megilleti őket.

Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy Magyarország szóba került. A zöldpárti Ulrike Lunacek, az Európai Parlament alelnöke azt emelte ki, hogy a visegrádi négyek rengeteg pénzt kaptak a rendszerváltás óta, mint fogalmazott, fejőstehénnek tekintették az EU-t. Hihetetlen, hogy most nem mutatnak szolidaritást – mondta.