Nevezetesen, hogy az Európai Parlament havonta ingázik Brüsszel és Strasbourg között. Drága, környezetszennyező, szinte mindenkinek elege van belőle, de tagállami önzés miatt mégse lehet vele mit kezdeni, pedig vannak ötletek. Két EP-képviselő videón mondta el nekünk, mit gondol a mostani helyzetről.
Majdnem minden hónapban ZS-kategóriás akciófilmekből ismerős, megerősített dobozok lepik el az Európai Parlament brüsszeli épületét.
Nem háború. Strasbourg
– válaszolta egy parlamenti képviselő asszisztense arra, mire készülnek. A hangsúly alapján az első lehetőséget se feltétlenül tartotta annyira rossznak, mint a másodikat.
Michael Dudikoff gránátvetője helyett a plenáris üléshez szükséges parlamenti iratokat teszik a ládákba. A csomagokat teherautókkal hurcolják a légvonalban 350 kilométerre lévő Strasbourgba.
Az Európai Parlament főtitkárságának Luxemburg ad otthont, bár a többség Brüsszelben dolgozik. Az 1960-as és '70-es években plenáris üléseket is tartott a miniállamban az EU elődjének közgyűlése.
A testületnek hivatalosan Strasbourgban van a székhelye, és évente 12 plenáris ülést tart itt az EP. Strasbourgban indult az Európai Parlament története az ötvenes években, a többi fontos uniós intézmény azonban Brüsszelbe került, ezért idővel az EP-képviselők is egyre több időt töltöttek a belga fővárosban.
Mostanra már az év nagy részében Brüsszelben tanyáznak, és havonta csak három és fél napra vándorolnak át Strasbourgba az asszisztenseikkel, gyakornokaikkal, az EP titkárságával, és a többi uniós intézmény alkalmazottaival együtt. 1999-ben az elzászi városban is külön épületet emeltek a parlamentnek, ami évente több, mint háromszáz napon át szinte teljesen üres.
Az Európai Unió első tagországai az EU alapszerződésében fektették le, hogy Strasbourg legyen az EP székhelye. A Rajna-parti város a német-francia megbékélés szimbóluma: a képviselők abban a határ menti térségben ülnek össze, amelyért évszázadokon át viaskodtak a németek és a franciák, legutóbb a második világháborúban. Itt székel az EU-tól független, szinte minden európai országot tagjai közt tudó Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A helyi gazdaságnak sem jön rosszul, hogy a plenáris ülés hetén több ezer vastag pénztárcájú eurokratát kell ellátni és elszállásolni. Franciaország ragaszkodik hozzá, hogy Strasbourg maradjon az Európai Parlament székhelye, és nem szeretnék, ha hivatalosan is átköltözne Brüsszelbe.
Strasbourgnak van egy kicsi reptere, és ha valaki sietni akar, uniós biztosok, képviselők között röpülhet át a kevéske közvetlen járat egyikén. Vonat is jár, amire gyakran külön plakátokkal hívják fel a figyelmet az EP brüsszeli épületében. A legtöbben mégis az autót választják. Hiába ülnek általában többen össze, hogy „ki vesz észre több kollégát”-ot játszhassanak az autópályán, nem ritkán egyedül vagy ketten-hárman vágnak neki az útnak.
Nem kell magyarázni, hogy az utazgatás milyen feleslegesen terheli a környezetet és az uniós adófizetők pénztárcáját. Az autót, a repülőt vagy a vonatot természetesen az Európai Parlament fizeti az alkalmazottainak. Az Európai Számvevőszék 2014-ben kiszámolta, hogy évi 113,8 millió eurót (nagyjából 35 milliárd forintot) spórolnának, ha Brüsszelben maradnának.
Maguknak a képviselőknek is elege van az idejüket pazarló „utazó cirkuszból”, de tehetetlenek az ügyben. Hiába hoztak róla többször határozatot, hogy hadd választhassanak egyetlen székhelyet, a strasbourgi plenáris ülések megtartására az uniós alapszerződés kötelezi őket. Ezen csak a tagállamok egyhangú döntésével lehetne változtatni, de a franciák foggal-körömmel elleneznek bármilyen változtatást. Még azzal is hiába trükköztek a képviselők, hogy két négynapos ülést egymás utánra időzítettek: az egyiket hónap végére, a másikat a következő hónap elejére.
Marad a remény, hogy bereped a plafon, mint 2008-ban. Akkor a javítással együtt is 1,7 millió eurót spóroltak, mert amíg tartott a strasbourgi ülésterem felújítása, mindenki maradhatott Brüsszelben. Újabban Emmanuel Macrontól és a brexittől várják a megváltást: hátha egy, eddig a briteknél lévő uniós ügynökségért cserébe a franciák lemondanak Strasbourgról. Természetesen az ötlet miatt a francia EP-képviselők automatikusan kiverték a hisztit.
A svéd Maria Corazza Bildt az egyik hangadója azoknak az európai parlamenti képviselőknek, akiknek elegük van a kétlakiságból. A legnagyobb frakcióba, a jobbközép Néppártba tartozó politikus nyolc éve vezeti a kampányt azért, hogy egyetlen székhelyük legyen. Neki köszönhető, hogy többször is szavaztak erről. Szerinte Brüsszelnek rengeteg előnye lenne, hiszen ott székel a többi fontos uniós intézmény. Ennek ellenére akár arra is nyitott, hogy végleg Strasbourgba költözzenek, csak érjen véget ez az őrület.
Strasbourgnak kisebb, de annál erősebb tábora van. Főleg francia politikusok érvelnek amellett, hogy az elzászi város ne csak az EP hivatalos székhelye, hanem az egyetlen munkahelye legyen. Constance Le Grip néppárti képviselő szerint nagyon jót tenne az EP-nek, ha eltávolodna Brüsszeltől, amelyik a technokrata Európai Bizottsággal forrt össze a köztudatban.