Az Európai Néppárt (EPP) kongresszusa már szerdán elkezdődött Bukarestben. Az európai gyűjtőpárt tanácskozására 40 országból mintegy kétezer küldött érkezett. Kedden már hivatalosan regisztrálták, hogy Ursula von der Leyen a párt egyetlen listavezetője, tehát olyan nagy küzdelem nem várható. Csütörtökön délelőtt már meg is születhet a végleges döntés a jelöléséről.
Kedden már hivatalosan regisztrálták, hogy Ursula von der Leyen a párt egyetlen listavezetője, tehát olyan nagy küzdelem nem várható. Csütörtökön délelőtt már meg is születhet a végleges döntés a jelölésről – írja összefoglalójában a news.ro.
A bukaresti tanácskozás hivatalos feladata egyébként, hogy döntsön arról is, milyen stratégiával induljon neki a párt az európai választásoknak, illetve meg kell fogalmazni a Néppárt kiáltványát is. Na, ez utóbbival azért lehetnek gondok.
A tanácskozáson jelen lévő és Ursula von der Leyen újrázását támogató politikai pártok egy csoportja azt is sürgeti, hogy fogalmazzanak meg az európai migrációval kapcsolatos további reformokat, hasonlóan a briteknél óriási ellenállást kiváltó ruandai deportáláshoz. London terve az volt, hogy az illegálisan Nagy-Britanniába érkezett menekültáradat megállítása érdekében még a Johnson-kormány kötött két éve Ruandával egy áttelepítési megállapodást, amelynek része volt egy 140 millió fontos brit gazdaságfinanszírozási csomag is a közép-afrikai ország számára.
A tervet sokan bírálták, a bíróságok ellentmondásosan döntöttek, míg végül 2023 novemberében a brit legfelsőbb bíróság jogellenesnek minősítette a tervet, mert az nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket, ez viszont ellentétes a nemzetközi és a brit emberi jogi törvényekkel.
Rishi Sunak kormánya ezt nem fogadta el, egy határozattal próbálta megkerülni, amely törvényben rögzíti Ruanda biztonságos mivoltát, másrészt azzal, hogy decemberben új, átdolgozott megállapodást írt alá a ruandai kormánnyal. Végül idén januárban a londoni alsóház törvényben rögzítette, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország a menedékkérők számára, de ezt még a felsőháznak, vagyis a Lordok Házának is jóvá kell hagynia.
Az ötlet ragadósnak bizonyult, mert az olasz kormány is valami hasonlóval próbálkozott, hogy enyhítse az országra nehezedő migrációs nyomást. Róma azonban nem Afrikában kereste a megoldást, hanem Albániával állapodott meg. E szerint két menekülttábort építenek a balkáni, EU-tagjelölt államban, ahol migránsok ezrei várhatják meg menedékkérelmük olasz elbírálását.
Előzőleg hasonló intézkedéssel próbálkozott Dánia is, amely meg nem nevezett, vélhetően afrikai országgal tárgyalt a migránsok átmeneti elszállásolásáról, de az eljárást végül felfüggesztették. Mindezek után az Európai Bizottság arra hívta fel a figyelmet: ha egy menekültet egy tagállam felségvizein mentenek ki, kizárólag annak az országnak a területén kérhet menedékjogot. Ez a személy viszont nem szállítható harmadik országba.
A mostani bukaresti tanácskozáson vitatják meg a kiáltványukat, amelynek tervezetében már szerepel, hogy egy sor olyan, Európán kívüli „biztonságos” harmadik állammal kellene megállapodásokat kötni, ahová el lehetne szállítani az illegális menekülteket a kontinensről. Ezzel pedig alapvető változásokat szeretnének kezdeményezni az európai menedékjogot szabályozó törvényekben.
A kiáltvány tervezetében azt írják, hogy
be akarjuk vezetni a biztonságos harmadik állam koncepcióját. Bárki, aki az EU-ban folyamodik menedékkérelemért, legyen elszállítható egy biztonságos harmadik országba, ahol megvárja, míg lefolytatják menedékkérelmének elbírálását.
A brit tervtől eltérően a néppárti kiáltványtervezet azt is kimondja, hogy a biztonságos harmadik állam meghatározásának összhangban kell állnia a Genfi Egyezmény menekültekre vonatkozó szabályaival és az Emberi Jogok Európai Egyezményével is.
Gond abból származhat ebben az esetben, hogy ha ezt a Néppárt indítja el, amelynek bizottsági elnökjelöltje Ursula von der Leyen, viszont, akit ha ismét megválasztanak, akkor már nem csak egy politikai tömörülés akaratát kell képviselnie, hanem az egész uniós közösségét. Ezzel az elképzeléssel pedig nem mindenki ért egyet az EU-ban.
Brüsszeli források szerint, ha átmegy a javaslat a néppárti kongresszuson, akkor az a végtelenségig fel fogja bosszantani a szocilistákat, vagyis az Európai Parlament másik legnépesebb frakcióját. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a migrációs jogszabályok módosításának ötlete egyértelműen hívószó a szélsőjobbos szavazók irányába.
Erre mondta a The Guardian szerint egy holland európai parlamenti képviselő, hogy mindez nem más, mint egy újabb néppárti gumicsont. Viszont a korábbi hasonló néppárti elképzelések csak arra voltak jók, hogy azáltal növeljék a szélsőbb táborát. A liberális Renew frakció képviselője, Sophie in ‘t Veld, felteszi a kérdést, mi értelme mindig visszatérni ahhoz a taktikához, ami korábban sem működött.
(Borítókép: Nicolae Ciuca, a román Nemzeti Liberális Párt elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Maia Sandu, Moldova elnöke beszélget az Európai Néppárt (EPP) kongresszusának kezdetén Bukarestben 2024. március 6-án. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)