Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője pénteki sajtótájékoztatóján Konrád Györggyel az oldalán arról próbálta meggyőzni az uniós vezetőket, hogy jövő hétfői informális csúcstalálkozójukon vegyék napirendre a magyarországi helyzetet. Az uniós csúcsot egyébként a gazdasági válság leküzdésére irányuló erőfeszítések összehangolása miatt hívták össze.

A flamand liberális politikus a magyar író tiszteletére rendezett brüsszeli eseményen felsorolta az Unió részéről a magyar kérdéssel kapcsolatos, több szálon futó intézkedéseit. Említette az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárását, a médiaszabadságot vizsgáló bizottsági munkacsoport felállítását, illetve azt, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága a minap úgy döntött, az eddigieken túl további öt magyar törvény véleményezésére kéri fel a Velencei Bizottság elnevezésű jogi szakértői testületet. Verhofstadt az újságíróknak elmondta, hogy a Benelux országok képviselői az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljáró pénteki EU-külügyminiszteri értekezleten is felvetették az Orbán-kormány törvénykezési gyakorlatával kapcsolatos aggályaikat.

A liberális frakció vezetője az Európai Parlament lépéseiről szólva elmondta, hogy a szabadságjogokkal foglalkozót szakbizottságában február 9-én tartanak meghallgatást, melyre a magyar civil társadalom képviselőit is meghívták. Verhofstadt szerint ezt követően, az EP február derekán esedékes plenáris ülésén kerülhet sor a döntésre a Magyarországgal szembeni uniós eljárás megindításáról. Uniós eljárást az Európai Parlament kétharmados többséggel kezdeményezhet olyan ország ellen, mely az EU alapszerződésében lefektetett alapértékeket „tartósan” megszegi.

Erre jelenleg nincs reális esély, ugyanis az EP-ben jelenleg csak a liberálisok és a zöldek támogatják a kezdeményezést, és a kétharmados többség még a kezdeményezés mögül időközben kihátráló szocialistákkal együtt sem lenne meg. Ráadásul az eljárásról való parlamenti döntés – ahogy azt újságírói kérdésre válaszolva Verhofstadt maga is elismerte – még csak az első lépés lenne, a valódi következményekkel járó döntés a Tanács kezében van.

A liberális frakcióvezető kemény pártpolitikai beszédét követően Konrád György a magyar demokrácia általános helyzetéről szólt a hallgatóságnak. Az író hangot adott azon aggodalmának, hogy Magyarországon ismét egy újfajta pártállam van kialakulóban – és nem csak a fékek és egyensúlyok demokratikus rendszerének visszaszorulása, hanem a kormányzat „dilettáns elképzelései” miatt is. Konrád György beszédében szomorúan állapította meg, hogy az elmúlt másfél évnek köszönhetően ma ugyanabban a légkörben érzi magát, mint amit Magyarország 1989-ben hátrahagyott.  Éppen ezért ma is liberálisnak érzi magát, de nem párthovatartozása – az SZDSZ egyik alapítójaként 2009-ben lépett ki a pártból – miatt, hanem azért, mert a szabadságot tarja a legfontosabb értéknek.