Nem teszi közzé egyelőre a brit kormány azt a tanulmányt, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a bevándorlók rendszerszerűen nyerészkednek az ország szociális ellátórendszerével. Ez éppen kapóra jött az EP képviselőknek. De miért is?

Nagyon jól jött szerdán az EP-képviselők többségének a Financial Times híre, mely szerint David Cameron brit kormányfő egyelőre nem hozza nyilvánosságra azt a tanulmányt, melyet Theresa May belügyminiszter tárcája készített és azt hivatott alátámasztani, hogy rendszerszerű visszaélés történik a polgárok szabad mozgásának uniós alapelvével. Úgy tűnik, nem sikerült bizonyítani, hogy kihasználják a kedvezőbb szociális rendszereket a gazdagabb tagállamokban, mert a brit kormány csak az EP-választások után hozza nyilvánosságra a dokumentumot.

Az EP-ben szerdán vitát rendeztek a szabad mozgás alapelvéről, amit nem meglepő módon az EP-képviselők többsége hevesen védelmezett, bizonyítékot követelve az euroszkeptikus képviselőktől. Többek között arról, hogy a migráns munkavállalók nem hozzájárulnak a fogadó gazdasághoz, hanem lenyúlják azt.

Ráadásul elmaradt a nagy show, mert Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártának (UKIP) vezetője, aki az egész kérdést politikai napirendre tűzte, nem vett részt a vitán. Pedig délelőtt még újabb kirohanást rendezett, és beolvasott Antonisz Szamarasz görög miniszterelnöknek, mondván nem ő, hanem a hitelezők, a nagy bankok, Brüsszel irányítja Görögországot. Kár, Farage-t mindig izgalmas hallgatni, de azért abban biztosak vagyunk, hogy felvette a strasbourgi plenáris ülésekért is járó költségtérítést az általa úgy gyűlölt unió büdzséjéből.

Na, de a "vita" részleteiről is ejtsünk szót: Viviane Reding igazságügyekkel foglalkozó EU-biztos, és Andor László, foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes EU-biztos kezdték, akik hangsúlyozták, az uniós állampolgárok dolgozni mennek más tagállamokba, nem lenyúlni a szociális rendszert. Reding emlékeztetett: a szabad mozgás az egyik legnépszerűbb jellemzője az EU-nak. Hangsúlyozta: a visszaéléseket komolyan kell venni, mert az sértheti a szabad mozgás uniós alapelvét. Andor is kiemelte: az más tagállamból érkezett munkavállalók nettó befizetők a fogadó állam jóléti rendszerében. Leszögezte: egyetlen tagállam sem mutatott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy széles körben elterjedt és rendszerszerű visszaélések történnének.

Hannes Swoboda, a szocialista EP frakció osztrák vezetője közölte: nem a szabad mozgás, hanem a szegénység a probléma Európában. Szerinte inkább a nemzeti kormányoknak kéne visszaszorítani a munkavállalók kihasználását, semmint Brüsszelre mutogatni. Emlékeztetett: mindössze az európai polgárok 2,7 százaléka él más tagállamban.

Érdemi vita nélkül a felszólalások egy rugóra jártak. Csak néhány emlékezetes momentum történt a strasbourgi ülésteremben. Timothy Kirkhope, a brit Konzervatív Párt EP-képviselője próbálta védeni miniszterelnökét, David Cameront, miközben mérsékelt hangnemre, józanságra szólított fel. Emlékeztette Swobodát, hogy már a brit Munkáspárt sem zárkózik el a szabad mozgás elvének felülvizsgálatától. Kirkhope "nesze semmi, fogd meg jól" típusú felszólalásába Sarah Ludford brit liberális politikus kötött bele, aki arról érdeklődött, vajon konzervatív kollégája hogyan értékeli, hogy Cameron megpróbálja visszatartani a tényeket. Kirkhope erre szemérmesen bevallotta: Ludford tudhatná, hogy nem ő sem örül ennek.

Az egyik UKIP-es EP-képviselő (akinek a nevét az EUrologus sajnos nem csípte el) azért elmondta mindennek a bevándorlókat: alkoholisták, koldusok, kábítószerfüggők. "Ezt tette értünk, őket hozta nekünk az EU" - mondta. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front otthon rettentő sikeres vezetője sem maradhatott ki: szerinte a szabad mozgás elérte a korlátait, a romák, a kiküldött munkavállalók (posted workers) beérkezése szociális dömpinghez vezet, állította, s így nem csoda, hogy az emberek euroszkeptikussá válnak.

Egy lengyel EP-képviselő találóan úgy fogalmazott: a berlini fal még mindig él a nyugati emberek fejében. Elmar Brok német EP-képviselőt többen is megfedték, amiért korábban a BILD napilapnak azt nyilatkozta, ujjlenyomatot kell venni azoktól, akik visszaéltek a rendszerrel, hogy ki lehessen szűrni őket, és ne tudjanak belépni Németországba. Brok felszólalásában próbált enyhíteni a káron, hangsúlyozva, hogy a szabad mozgás olyan alapérték, amit meg kell védeni. De nem sikerült mindenkit meggyőzni, egy másik lengyel MEP úgy kontrázott: örül, hogy nem kell ujjlenyomatot adnia Broknak, pedig szívesen megtette volna.

Göncz Kinga, szocialista EP-képviselő szellemes beszédet tartott, melyben leírta milyen a "jó kelet-európai munkavállaló": fiatal, egészséges, felsőfokú végzettségű, dolgozik, amennyit bír, ha kell, több műszakban, szigorúan minimálbérért (de nem is kevesebbért), hogy se szociális dömpinget ne okozzon, se extra kiadást a munkaadójának. Gondozza a nyugat-európaiak idős szüleit, neveli a gyerekeit, ápolja őket magukat, ha betegek, de a saját gyerekei után nem kér juttatást, egyébként is hátrahagyja őket, s fizetését sem utalja haza, hanem elkölti a fogadó országban, hadd nőjön a fogyasztás.

Kicsivel később feladtuk, mert akkor már másfél órája tartott a vita. Megoldást persze nem hoz egy ilyen csoportterápia, de kihordja a kérdést, igaz, nem sok európai polgár követte vélhetően a vitát élőben az online és szatellit adás ellenére. Azzal, hogy Cameron visszatartja a számokat (melyek valószínűleg nem őt igazolják), most már egyre nyilvánvalóbb, hogy ismét zsákutcába lavírozta magát.