Hatvanra emelkedett az EU által szankcionált személyek száma, miután a tagállamok külügyminiszterei hétfőn újabb embereket és cégeket büntettek a Krím megszállása miatt, de a neveket csak később teszik közzé. Az uniós külügyérek leszögezték: nem ismerik el a vasárnapi kelet-ukrajnai referendumokat.

A külügyminiszterek általános támogatásukról biztosították az EBESZ-missziót, igaz, komoly vita folyt arról, vajon jó ötlet-e az Oroszországot is tagjai között tudó Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megbízni az ukrajnai nemzeti párbeszéd lebonyolításával. Több tagállam vonakodott attól, hogy Oroszországnak lapot osszanak a rendezésben, de végül megkapta az EBESZ az unió áldását. A szervezet egyébként egy német diplomatát, Wolfgang Ischingert bízta meg a párbeszéd társ-moderálásával. Ischinger annak idején kulcsszerepet játszott a német kül- és biztonságpolitika kialakításában, jól ismeri az orosz gondolkodást.

Gazdasági szankciókról nem esett szó, ezt majd az állam-, és kormányfők vitatják meg. A külügyminiszterek azonban annyit leszögeztek: a május 25-re tervezett ukrajnai elnökválasztásnak zavartalanul, szabadon kell megtörténnie, és ebben Moszkvának is van felelőssége. A külügyminiszteri ülésről kiadott nyilatkozat arra engednek következtetni, a szankciók következő körét akkor léptetik életbe, ha Moszkva megpróbálja aláásni az elnökválasztást. 

Martonyi János egyébként utoljára szerepelt brüsszeli külügyi tanácson külügyminiszterként. Egy horvát újságíró arról faggatta, hogyan kell értelmezni, hogy Orbán Viktor kormányfő a hétvégén beiktatási beszédében a magyar kisebbségek autonómiája mellett állt ki. (Egy horvát lap szerint Orbán vissza akarja szerezni Baranyát és Muraközt.) Martonyi szerint Orbán semmi újat nem mondott, amit ne képviselt volna az elmúlt 25 évben a magyar külpolitika.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!