A jövőben is számítani lehet arra, hogy a magyar belpolitikai témák az Európai Parlamentben landolnak. Az ellenzéki képviselőkkel folytatott beszélgetéseink alapján úgy tűnik, hogy az alkotmányos rendszert érintő változások, a Fidesz kormányzati módszerei, a magyar társadalom elszegényedése, illetve a paksi erőmű bővítése lehetnek az ütközési pontok. A konfliktusokat lényegében az összes beszélgetőpartnerünk természetesnek vélte, ugyanis a magyar és az európai politikai témák egyre több ponton találkoznak, az Európai Parlament pedig a politikai viták lefolytatásának egy újabb lehetséges terepévé lépett elő az utóbbi négy évben.

Kinek jó ez?

A Fidesz nem különösebben bánja a csatározás folytatását. Úgy értékelik, hogy ebből komoly belpolitikai előnyt kovácsoltak az előző két választáson, sőt, fideszes beszélgetőpartnerünk szerint „az, hogy újra kétharmaddal nyertünk, köszönhető Verhofstadtnak, Cohn-Benditnek is.” Lehet, hogy pont ezt érzékelve az MSZP azt ígérte, hogy „nem helyezi ki a csatateret”, de ha a Fidesz vagy más kihozza a magyar ügyeket Brüsszelbe, akkor „vagyunk annyira tökösek, hogy felvállaljuk” ezeket.

A Demokratikus Koalíció viszont minden lehetséges fronton támadni fogja a kormány intézkedéseit. DK-s forrásunk odáig ment, hogy akár a kohéziós támogatások felfüggesztését is megszavaznák, ha újra felmerülne a kérdés, ugyanis „ezek a pénzek úgysem a magyar kis- és középvállalkozókhoz kerülnek, hanem a Simicska-birodalomhoz és a fideszes hátországhoz”.

Paks II. mindenkinek fontos

A Zöld Frakcióban ülő két magyar képviselő szintén kritizálja majd a kormányt. Az Együtt-PM-nél a paksi bővítés támadása a legfontosabb téma, olyannyira, hogy Jávor Benedek első munkanapján mindjárt két kérdést intézett az Európai Bizottsághoz. Egyrészt arról érdeklődött, hogy a magyar hatóságok tájékoztatták-e a brüsszeli testületet az ideiglenesen Pakson tárolt atomhulladék Ukrajnán keresztül tervezett szállításáról. Másrészt arról, hogy nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, hogy a paksi erőmű bővítésének költségei a kormány szerint nem fognak megjelenni az energiaárakban (míg például a zöld energiaforrások esetében igen).

Paks ügyében az MSZP is kérdezi az Európai Bizottságot, ők arról érdeklődnek, hogy mikor egyeztetett a magyar kormány a bővítésről Brüsszellel. Az LMP-s Meszerics Tamás inkább külpolitikai és foglalkoztatáspolitikai témákat követ majd, és a zöldgazdaságban rejlő munkaerő-piaci lehetőségek kiaknázása érdekében emel majd szót.

Jó nekünk az EU-tagság?

A Jobbikot leszámítva minden magyar párt azon az állásponton van, hogy az EU-tagság előnyös az országnak, igaz a Fidesznél lelkesedésről már rég nem beszélhetünk. „Ha nem ülsz ott az asztal körül, ne csodálkozz, ha rákerülsz az étlapra” – fogalmazott fideszes forrásunk, aki szerint az EU-val folytatott állandó csatározás nem vezetett a magyar mozgástér csökkenéséhez, sőt, inkább egyfajta elismerést sikerült kivívni. Nem meglepő módon az ellenzék pont ennek ellenkezőjét gondolja a kormánypárt brüsszeli megítéléséről.

A Fidesznél három fő csapásirányt jelöltek ki az európai parlamenti politizálásban:

• a határon túli ügy képviseletét,
• a gazdasági ügyekben való aktivitást, (elsősorban a rezsicsökkentés megvédését) nagyobb gazdasági mozgástér kivívása címszóval,
• és az ún. elvi kérdésekben való kiállást.

Beszélgetőpartnerünk szerint a Fidesz karakterét az olyan elvi kérdésekben képviselt markáns álláspont adja, mint az antikommunizmus és a családi értékek védelme. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a Fidesz többször ment szembe saját elvi álláspontjával, elég a volt ÁVH-s III/II-es ügynök, Tasnádi László állatitkári kinevezésére gondolni.

Nullaszázalékos élelmiszeráfa, jogsegélyszolgálat

Az MSZP egyik fő témája a nullaszázalékos élelmiszeráfa európai szintű elfogadtatása lesz. Jelenleg Nagy-Britannia, Írország és Málta alkalmaz zéró áfát az alapvető élelmiszerekre, Magyarországon egyes termékekre kedvezményes, 18 százalékos kulcs vonatkozik. Szanyi Tibor azzal érvelt a javaslat megvalósíthatósága mellett, hogy az szerinte kevesebb pénzbe kerülne, mint a közös agrárpolitika finanszírozása, és az élelmiszerár-csökkenés segítene az EU lakosságának 5-10 százalékára becsült alultáplált néptömegeken.

Az ötlet európai szintű megvalósítását viszont szinte lehetetlenné teszi, hogy a tagállamok széles körű önállóságot élveznek adózási kérdésekben. Egy másik MSZP-s kezdeményezés, amely Ujhelyi István keze alatt futna, európai jogsegélyszolgálatot állítana fel a külföldön dolgozó magyarok problémáinak megoldására, de a megvalósítás részletei egyelőre nem ismertek.

Totális föderáció

A DK azzal próbálja megkülönböztetni magát a többi párttól, hogy a teljes európai föderáció pártján áll, tehát minél szélesebb körben támogatja a tagállami döntések európai szintre vitelét, és „az Európai Egyesült Államok távlati vízióját.” A két DK-s EP-képviselő egyébként kiemelten akar foglalkozni a külföldön munkát vállaló magyarok munkajogi védelmével, a bevándorlással, a romaüggyel és a Tavares-jelentésben foglaltak nyomon követésével.

A DK is ellenzi a paksi erőmű bővítését. Molnár Csaba például azt állította, hogy 2009-ben a Gyurcsány-kormány még csak a hatástanulmányokat rendelte meg, és a Fidesz állításával ellentétben nem támogatta az erőmű bővítését. Erre mi máshogy emlékszünk, 2009 márciusában a Gyurcsány-kormány kezdeményezésére az akkori Országgyűlés 330 (MSZP-s és fideszes) szavazattal elvi hozzájárulását adta a bővítés előkészítéséhez.

Magyarok EP-s posztokon

Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar EP-képviselők nagyon ügyesen helyezkednek az európai parlamenti posztok szétosztásakor. A fideszes Pelczné Gáll Ildikó az EP alelnöke, Szájer József a néppárti frakció alelnöke, a DK-s Niedermüller Péter a szocialista frakció kincstárnoka lett. MSZP-s forrásaink szerint 2,5 év múlva a DK-tól az MSZP-hez vándorol ez a poszt.

Jávor Benedeket a környezetvédelmi bizottság, Gál Kingát az állampolgári jogi bizottság, Tőkés Lászlót az emberi jogi albizottság, Ujhelyi Istvánt a közlekedési és turisztikai szakbizottság, a kárpátaljai Bocskor Andreát  pedig a kulturális bizottság alelnökévé választották. A bizottsági alelnökségek egyébként inkább szimbolikus jelentőséggel bírnak, de kisebb beleszólást engednek a bizottság napirendjének alakításába is.

Juncker és a magyar biztos

A beszélgetések idején már biztosan lehetett tudni, hogy a luxemburgi Jean-Claude Juncker lesz az állam- és kormányfők jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára, akit a Tanácsban 26 ország támogatott, David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő pedig ellenzett. A Fidesz EP-delegációja Juncker ellen fog szavazni, és ezzel valószínűleg egyedül maradnak a néppárti frakcióban. Gyürk András, delegációvezető szerint ez nem fog törést okozni a kapcsolatukban, mert a frakcióban megértik a fideszes ellenérveket.

Az MSZP és a DK támogatja Junckert, az Együtt-PM és az LMP képviselője pedig Juncker meghallgatásától tette függővé álláspontját. Ugyanakkor mindketten minimális esélyt láttak arra, hogy a jelölt megfelel az általuk támasztott elvárásoknak. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a jobboldali jelöltet a magyarországi jobboldal elutasítja, a baloldal pedig támogatja.

Fideszes forrásokkal folytatott beszélgetéseink során az is nyilvánvalóvá vált, a kormánypártnál nem gondolják, hogy a Juncker kapcsán képviselt álláspontjuk gyengítette a pozíciót magyar biztos portfóliójáért folytatott küzdelemben. Arra számítanak, hogy bárki lesz is a magyar jelölt, támadni fogják őt. Ebben egyetértettek az ellenzéki képviselők is, de arról már megoszlottak a vélemények, hogy mennyire lesz nehéz dolga a magyar jelöltnek. Volt, aki szerint „ha Navracsics jön, akkor miszlikre szedik”, volt, aki óvatosabban fogalmazott.

Tény, hogy Navracsics Tibort a magyar alkotmányos kérdésekről és a médiaszabadságról folytatott EP-viták kapcsán is jól ismerhetik az EP-képviselők. A magyar biztosjelöltként emlegetett külügyminiszter levelezett az Európai Bizottsággal is, sokszor egészen kiélezett hangnemben. Jelölése ezért egyáltalán nem lesz konfliktusmentes, a Fidesznél viszont megerősítették, hogy egyelőre más jelölt neve komolyan nem merült fel.