A kedd esti európai parlamenti vitában Orbán Viktor határozottan védte azt a jogot, hogy bármilyen témáról lehet és kell is demokratikus vitát folytatni, beleértve a halálbüntetést is. Az ülés után a miniszterelnök az Európai Néppárt, a Fidesz pártcsaládjának frakciótalálkozóján vett részt, ahol – úgy tudjuk – tartotta az álláspontját, és nagyjából megismételte az érveit. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy

Információink szerint néppárti képviselők egy csoportja azt javasolta, hogy a június 4-5-ére Budapestre tervezett kihelyezett frakcióelnökségi ülést el kellene halasztani. Szerda délutánra azonban vélhetően megnyugodtak a kedélyek: most úgy tűnik, az elnökségi találkozó marad, és egyéb retorziót sem helyeztek kilátásba.

Vallotta volna be?

A miniszterelnök persze nem nagyon viselkedhetett másképp. Ha a több százezer ember által élőben követett vita után a saját párttársainak azt mondja, hogy ugyan már, ne vegyétek komolyan ezt az egészet, akkor ez a cikk most arról szólna, hogy  „Orbán beismerte: a halálbüntetés egy blöff ”.

Belső ellenzékének azonban így is adott muníciót. Parlamenti források egybehangzó véleménye szerint Orbán Viktor nem népszerű a 218 fős frakcióban, és a megítélése az elmúlt időszakban is sokat romlott. Általában a Benelux és a skandináv országok keresztény-konzervatív pártjai a legkritikusabbak vele szemben. Sokáig a lengyel Polgári Platform számított a Fidesz legmegbízhatóbb szövetségesének az Európai Parlamentben (EP), azonban a magyar kormány Oroszországgal szemben folytatott, a lengyelek által túlságosan megengedőnek tartott politikája megviselte ezt az összefogást is.

A magyar miniszterelnök leghangosabb párton belüli ellenfele a luxemburgi keresztény-szocialista Frank Engel. Ő volt a néppárti felelőse „Az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok” című riportnak, közismert nevén a Tavares-jelentésnek.

Orbán Viktor egy szánni való populista

– mondta az EUrologusnak, amikor szerda délután beszélgettünk vele. „Sokáig úgy gondoltuk a frakción belül, hogy időt kell adnunk neki, hogy megszokja, mi az a hozzáállás, ami az európai politikában elfogadható, de mostanra minden határon túlment, amit a Néppárt tolerálhat” – folytatta Frank Engel.

Amikor arról kérdeztük, hogy más pártokkal szemben is kifejtett-e már ellenállást a néppárti képviselőcsoport hasonló ügyekben, azt mondta: természetesen! Silvio Berlusconi Forza Italiájának túlkapásait és a francia kormány 2013-as lépését említette példaként, amikor a francia belügyminiszter romák kitoloncolását kezdeményezte Franciaországból.

A bajor Keresztényszocialista Unió (CSU) képviselője, Markus Ferber finomabban nyilatkozott. Azt mondta: szerinte

Orbán Viktor úgy viselkedik, mint egy gyerek, aki folyton próbálgatja, hogy a szüleinél meddig mehet el.

Túlzásnak tartja, hogy a miniszterelnök minden alkalommal, amikor az Európai Parlamentben jár, azt hangoztatja, hogy Magyarország egy szuverén állam. „A néppárti frakcióban unjuk már, hogy minden második hónapban Magyarországról tartanak vitát az EP-ben” – jelentette ki.

Azt is hozzátette, hogy a probléma gyökere szerinte az, hogy nincs valódi ellenzék Magyarországon, és ezért az Európai Parlamentbe tolódnak azok a viták, amelyeket otthon kellene lefolytatni.

A Fidesz és a CSU kapcsolatáról úgy beszélt a bajor politikus, mint ami korábban kiválóan működött, mostanra viszont nem sok maradt belőle. Orbán Viktor még Edmund Stoiberrel, a CSU korábbi vezetőjével, volt német belügyminiszterrel is jóban volt, mesélte. „Tanácsokat kért tőlünk, amiket sokszor meg is fogadott. Most már nem kér tanácsot” – mondta.

Szakmai szinten jó az együttműködés

Az Orbán Viktor szereplését fenntartásokkal fogadó politikusok is elismerik azonban, hogy a Fidesz EP-képviselőivel remekül együtt tudnak dolgozni. Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament fideszes alelnöke szerint ez kölcsönös. „A Néppárton belül mindenkivel jó az együttműködésünk, de itt szakmai alapú együttműködések vannak – mondta az EUrologusnak. – Amikor a belső piaci szakbizottságban van egy jelentésem, akkor én adom meg az irányát a tárgyalásoknak, amiből az egész frakció pozíciója kialakul. Ott nem lehet azt játszani, hogy megvezetem a képviselőtársaimat, mert az hiteltelenné teszi az embert. Egy nagy csapat vagyunk, akik a jelentés minden aspektusát végignézik, és amikor 28 országnak megfelelő, akkor kap végleges formát.”

Megkérdeztük, mit gondol arról a véleményről, hogy Orbán Viktor úgy viselkedik az Európai Parlamentben, mint egy vásott kölyök. „Ha úgy viselkedik, mint egy gyerek, akkor az inkább az érdeklődő gyerek hangja, aki képes arra, hogy beleszóljon a dolgokba, amik körülötte zajlanak” – mondta.

Nem először, nem utoljára

Úgy tudjuk, több alkalommal is előfordult már, hogy a frakcióülésen élesen kritizálták a kormányfő egy-egy lépését. Időről időre hallunk olyan megjegyzéseket, hogy a Néppártnak nem áll érdekében kizárni a Fideszt a frakcióból, mert a 12 képviselőjükre nagy szükségük van a szavazásoknál. És arra sem utalnak jelek, hogy a Fidesz a brit konzervatívok mellé szeretne beülni, mondják.

A mostani állás szerint tehát a Néppárt frakciójának kibővített elnöksége június 4-én találkozik Budapesten.