A magyar kormány elmúlt napokban folytatott figyelemfelkeltő, kerítéses, menekülttranszfer-felfüggesztő diplomáciája részleges sikert aratott az EU-csúcson. A csúcstalálkozó előtt és után is több vezető EU-s politikus azt hangsúlyozta, hogy ebben az évben eddig több menedékkérőt regisztráltak Magyarországon, mint bárhol másutt az unióban. A hajnali háromkor lezárt tanácskozás végén Donald Tusk, az állam- és kormányfők testületének elnöke a magyar álláspontban sokszor hallott érvet visszhangozta: „földrajzilag átfogó” megoldásra van szükség a bevándorlási nyomás kezelésére.

Némileg változott a hangvétel: az első pont, amit Tusk kiemelt, az volt, hogy megegyeztek róla: azokat a bevándorlókat, akiknek nincs joguk belépni az Európai Unióba, vagyis nem jogosultak nemzetközi védelemre, vissza kell fordítani. Ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal, ahonnan elmenekülnek, és meg kell erősíteni az uniós határőrizeti szervek összefogását segítő szervezetet, a Frontexet, mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden EU-s tagállamnak el kell látnia a feladatát, és regisztrálnia kell a területére lépő menedékkérőket. „Ha nem tartják be a szabályokat, Schengent veszélyeztetik” – figyelmeztetett. Azt az eljárást kritizálhatta ezzel, hogy a bevándorlási nyomásnak kitett államok hatóságai gyakran anélkül továbbengedik a határsértőket, hogy ujjlenyomatot vennének tőlük, így a menedékkérelmük elbírálása a következő EU-s ország – a sor végén általában Németország – feladata lesz.

Juncker: Teszek rá, hogyan jön össze a hatvanezer

Az állami vezetők hosszas vita után sutba dobták az Európai Bizottság (EB) elképzelését, hogy előre meghatározott kvóták alapján állapítsák meg, hogy melyik tagállamnak hány menedékkérő ügyét kell átvállalnia Olaszországtól és Görögországtól. Az viszont kötelező elem maradt a szövegben, hogy ezekből az államokból negyvenezer ember áthelyezéséről kell gondoskodni. Az EU-n kívüli, háború sújtotta területekről pedig húszezer menedékkérő biztonságos bejutását kell elősegítenie az uniónak. Hogy ezeket a számokat hogyan fogják teljesíteni, „melyik ország hány embert vállal”, azt az EU-s testület a tagállamok saját belátására bízta.

„Mindegyik tagállam megígérte, hogy szolidaritást vállalnak, és részt fognak venni a programban.

Egy kivétel van: Magyarország, és valamilyen szinten Bulgária

– jelentette be Donald Tusk. – Ők nagy bevándorlási nyomásnak vannak kitéve, ezért őket különleges esetként fogjuk kezelni.” Az ülésen részt vevő forrás szerint ez valószínűleg azt jelenti, hogy a korábban javasoltnál kevesebb menedékkérőt kell majd befogadnunk a hatvanezerből.

Mivel Nagy-Britannia, Írország és Dánia szerződésbe foglalt jogai alapján nem vesz részt a programban, Máltán fizikailag nincs hely több menekült befogadására, Magyarország és Bulgária különleges esetek, és az egész kezdeményezéssel Olaszország és Görögország megsegítésére álltak elő, a maradék húsz tagállamnak kell majd több menedékkérő ügyét elvállalnia, mint amennyit az EB által javasolt kvóták előírnak. Hogy pontosan hányat, arról július végéig fognak megegyezni az illetékes miniszterek. Fontos elem, hogy teljes egyetértésben kell majd dönteniük a számokról, tehát lehet vétóval élni. A tárgyalás hangulatából ítélve nem lesz vele gond, hogy összejöjjön a hatvanezres létszám, vélekedett egy tanácsi forrás.

A következő görög menet szombaton

Azért húzódott hajnalig a csúcstalálkozó, mert a holland pénzügyminiszter az ülés elején ismertette a görög adósság ügyében folytatott tárgyalások állását. A legfrissebb helyzet: továbbra sincs megállapodás a hitelezők és a görög kormány között, a pénzügyminiszterek szombaton folytatják a tárgyalást. Angela Merkel német kancellár szerint a szombat „döntő nap lesz”.

A pénzügyminiszterek csütörtöki megbeszéléséről néhány részlet kiszivárgott: a hitelező intézmények egyik javaslata állítólag az, hogy a görög szállodai szolgáltatásokra kivetett forgalmi adót kellene jelentősen megemelni, és ebből jöhetne be pluszbevétel. A görög kormány hallani sem akar erről. Egy másik forrás szerint az ír kormányfő kijelentette, hogy semmi szín alatt nem egyezik bele, hogy elengedjék a görög hitel egy részét.

Emlékeztetünk rá: június 30-án esedékes a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,6 milliárd eurós kölcsönének visszafizetése, tehát elvileg jövő keddig van még idő, hogy lebirkózzák egymást a felek. Ugyanakkor olyan véleményt is hallottunk, hogy az IMF nem feltétlenül veszi ilyen szigorúan a határidőt. Hosszú napokat jósolunk Cipraszéknak.

Brit EU-s reform: decemberre eredményeket várnak

David Cameron brit miniszterelnök állítólag a bevándorláspolitikai csomag vitája közben, pihentető közjátékként vázolta elképzeléseit az EU reformjáról. Itt írtunk róla, hogy nagyjából miről volt szó. Részletes javaslattal nem állt elő. Abban egyeztek meg a felek, hogy a felvetett témákban elkezdenek egy közös konzultációt az Európai Bizottsággal, és idén decemberre várják az első konkrét eredményeket.

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)