Az európai hitelezőktől

Három forrás szerepel a ma éjfélkor lejáró EU-s mentőcsomagban, és ennyi pénz száll el, ha nem egyeznek meg az utolsó pillanatban. A főszereplő itt Klaus Regling, a luxemburgi székhellyel rendelkező Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) igazgatója. Ő húzza be a kéziféket éjfélkor a görög kifizetésekre. Ezekről a pénzekről van szó:

1. 1,8 milliárd euró az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF) – ez az Európai Unió saját krízisalapja, amelyből a görög költségvetést finanszírozzák.
2. 10,9 milliárd euró a Hellén Pénzügyi Stabilitási Alapból (HFSF). Ezt az alapot is 2010-ben hozták létre EU-s és IMF tőkéből, hogy biztosítsa a görög bankrendszer működését – banki „pufferként” beszélnek róla a szakértők.
3. 1,85 milliárd eurót azokból a jövedelmekből, amelyeket az Európai Központi Bank 2014-ben az általa felvárásolt görög államkötvényekből keresett, az értékpapírpiaci program (Securities Market Programme – SMP) keretében. Ezt a pénzt is Klaus Regling kezeli.
4. Nagyjából 1,75 milliárdot a 2015-ös SMP jövedelemből, amit július első hetében kellene átutalni az EFSF-be, de erre nem is kerül sor, ha most leáll a program.

A Nemzetközi Valutaalaptól

Ezen kívül Görögország benne van a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjában is, amely 2016 első negyedévében jár le. Ez az EU-s forrásoktól függetlenül fut, és van benne még 16 milliárd euró. Az IMF 3,5 milliárdot odaadna azonnal, ha sikerrel meg tudnának egyezni. A 7,2 milliárdos azonnali segítség, amelyről már régóta cikkez a sajtó, így állna össze: SMP jövedelmek (1,85 milliárd) + az EFSF maradéka (1,8 milliárd) + az IMF gyors segítsége (3,5 milliárd).

Janusz Varufakisz pénzügyminiszter már bejelentette, hogy a kormány nem fogja átutalni az IMF-nek a ma esedékes 1,6 milliárdos törlesztőrészletet. Ez egyelőre csak annyit jelent, hogy az IMF nem fog többet fizetni a még nála maradó keretből, addig, amíg Görögország nem törleszt.

Arról van egy kis vita a nemzetközi hitelpiacon, hogy ha ma Görögország nem törleszt az IMF felé, az államcsődnek minősül-e, vagy nem. A hitelminősítő intézetek szerint nem, mert ez az elmaradás a privátszféra adósságfelhalmozását nem fogja gyorsítani. Itt a New York-i székhelyű Nemzetközi Swap- és Derivatíva Szövetség álláspontja a mérvadó – EU-s szakértők arra tippelnek, hogy nem fogják államcsődként értelmezni, ha elmarad a törlesztés.

A görög kormány persze nehezebb helyzetbe kerül. Egy európai bizottsági szakértő becslése szerint 11 millárd euróra van szüksége Görögországnak ahhoz, hogy a nyár végéig esedékes kölcsöneiket törlesszék, és fenn tudják tartani az állam működését.

Mi lesz éjfél után?

Az Európai Bizottság javaslatot tesz az európai hitelezőknek, hogy szerinte mit csináljanak. Háromfélét javasolhat:

1. Semmit, vegyék tudomásul, hogy a görögök az IMF-nek nem fizettek.
2. Srófolják föl az igényeiket, és kérjék azt, hogy a görögök fizessék ki minden adósságukat egy részletben.
3. Várjanak még.

Hitelleírás?

A hitelek elengedéséről már tárgyalt az Eurócsoport 2012 novemberében. Az akkor lefektetett feltételek (pdf) érvényesek ma is. Ha olyan reformokat tesz le az asztalra a kormány, amelyek az államadósságot 2020-ra a görög GDP 124 százalékára, 2022-re pedig 110 százalékára csökkentik, akkor a hitelezők megfontolják, hogy alacsonyabb kamatot szabnak, vagy kevesebb önrészt követelnek Athéntól a srukturális alapból megvalósuló projektjeikre. Ezek a számok mára tarthatatlannak tűnnek. Szakértők szerint idén ősszel tárgyalhatnak először új számokról.

Úgy tudjuk, hétfő este Alekszisz Ciprasz és Jean-Claude Juncker már beszélgettek a hitellazítás lehetőségéről.