Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kézfeltartással, látható többséggel szavazták meg szerda este, hogy felfüggesztik Kovács Béla, a Jobbik Magyarországért Mozgalom EP-képviselőjének mentelmi jogát.

A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly májusban kérelmezte, hogy az EP „adja ki” a képviselőt a magyar igazságszolgáltatásnak. Súlyos – kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény miatt folytatnak ellene nyomozást. Azzal gyanúsítják, hogy az orosz titkosszolgálatnak kémkedett.

Az EP jogi szakbizottsága kevesellte az információt, amelyet a magyar ügyészség eljuttatott hozzájuk a nyomozásról, ezért kétszer is további indoklást kért az ügyészségtől írásban, majd személyesen is meghallgatta Polt Péter főügyészt Brüsszelben idén júliusban. Polt akkor sem árult el konkrétumokat, hogy milyen bizonyítékok alapján szeretnék vád alá helyezni Kovácsot, mert azok államtitoknak minősülnek.

Az EP szerint nem politikai támadás

Az Európai Parlament magyarországi képviselői Magyarországon ugyanazt a mentességet élvezik, mint az Országgyűlés tagjai. Az EP-nek azt kellett mérlegelnie Kovács mentelmi jogának felfüggesztése kapcsán, hogy politikai támadás áll-e a gyanúsítás mögött. Morvai Krisztina, a Jobbik másik EP-képviselője tavasszal amellett érvelt, hogy Kovács esetében pontosan erről van szó. Az EP jogi szakbizottságában Morvai akkor arra utalt, hogy szándékos kormánypárti lejáratókampány zajlott Kovács ellen.

Az Európai Unió elleni kémkedés Magyarországon 2014-ben lett bűncselekmény – emlékeztetett. A kémtevékenységgel kapcsolatos botrány nem sokkal később, „egyik napról a másikra, bombaként robbant 2014. május 15-én, az európai parlamenti választási kampány utolsó napjaiban”. Morvai Krisztina gyanúsnak tartotta azt is, hogy „a kormányközeli Magyar Nemzet újság, illetve Hír TV csatorna tette közzé az információt a szigorúan titkos kém-üggyel kapcsolatban”.

Ettől még nem bűnös

Hétfőn az EP szakbizottsága azt javasolta, hogy  függesszék föl Kovács Béla  mentelmi jogát, de parlamenti képviselőként továbbra is dolgozhasson, vagyis a magyar hatóságok ne vehessék őrizetbe. A lengyel konzervatív (polgári platformos) Tadeusz Zwiefka készített részletes jelentést az ügyről, amelyben azt írta: nem áll fenn komoly és megalapozott gyanú arra vonatkozóan, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a képviselővel szembeni politikai kár okozása szándékával kezdeményezték volna. Mindazonáltal felhívta rá a figyelmet, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozik, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselőnek mentesülnie kell bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.

Idén volt már rá példa, hogy az EP azt kérte, ne vehessék őrizetbe a mentelmi jogától megfosztott képviselőt. A francia néppárti Jérôme Lavrilleux esetében született hasonló döntés, akit azzal vádoltak, hogy számlákkal trükközött Nicolas Sarkozy 2012-es elnökválasztási kampányában.

„A képviselő mentelmi jogának felfüggesztése [...] nem a bűnösség kimondását jelenti. Pusztán lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás megkezdje vizsgálatát vagy elinduljon a bírósági tárgyalás” – írja az Európai Parlament az eljárással kapcsolatban.

Kovács Béla ügyeiről az Index számolt be részletesebben, ezt a cikkünket itt olvashatja.