Ha Törökország visszatartja az Európába igyekvő közel-keleti bevándorlókat, kap pénzt, vízumkönnyítést, és az uniós csatlakozási tárgyalásokat is felpörgetik Ankarával – erről egyeztek meg a vasárnap esti villámcsúcstalálkozón az EU-s kormányok vezetői a török miniszterelnökkel, Ahmet Davutoğluval.

Nem volt nehéz dűlőre jutni, mert az európai nagyhatalmak már korábban megállapodtak arról, hogy ez a szöveg meglesz, és Törökországgal le is tárgyalták, mondta az ülés után Orbán Viktor.

Pénz a szíriai menekültek ellátására

Ha a törökök jeleskednek az Unió határainak védelmében, 3,2 milliárd eurónyi pénzügyi támogatásra számíthatnak két éven keresztül, amelyet részben a közös uniós büdzséből állnak, részben a tagállamoknak kell összedobnia. „Magyarországra mintegy 18 millió euró jut, ez egy vállalható összeg – vélekedett Orbán Viktor. – A ránk nehezedő migránsnyomás enyhítése ennyit megér, ráadásul erkölcsi szempontból is helyesnek gondolom, hogy Magyarország a nemzeti össztermékének arányában ráeső pénzügyi terhet vállalja.”

Törökországban 2,2 millió szíriai menekült él, és már 8 milliárd amerikai dollárt elköltött a helyzet kezelésére, ezért fontos, hogy az EU átvállaljon valamennyit a terhekből, áll az állami vezetők vasárnap esti közös nyilatkozatában.

„Cserébe azonnali és jelentős csökkenést várunk a határt szabálytalanul átlépő migránsok számában, és elvárjuk Törökország új kormányától, hogy legyen a segítségünkre” – nyilatkozta a találkozó előtt az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk. Az ülés utáni sajtótájékoztatón igyekezte finomítani ezt a kijelentését: „Nem egy egyszerű, »menekülteket pénzért cserébe« kereskedelemről van szó, erkölcstelen lenne, ha így gondolkodnánk.”

A török miniszterelnök is sietett leszögezni, hogy

a pénzt nem Törökország kapja, hanem a Törökországban élő és oda érkező szíriai menekültek.

A forrásokat 2016. január 1-jétől azokra a célokra lehet fölhasználni, amelyeket lefektettek egy közös EU–Törökország cselekvési tervben. A pénzügyi csomag egyik célja, hogy a Törökországban menedéket kérő szíriaiak mindennapjainak és társadalmi-gazdasági életkörülményeinek további javítását támogassák, szögezte le még múlt héten az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans. A hivatalos közlemény ugyanakkor azt is hozzátette: a forrásokat az EU a lehető legrugalmasabban és leggyorsabban biztosítja.

A másik cél, hogy megfékezzék az „irreguláris migrációt”, áll a vasárnapi nyilatkozatban. Az lesz Törökország feladata, hogy az EU-val együttműködésben megakadályozza a védelemre nem szoruló migránsok beutazását, aki pedig bejutott, azokat lehető leghamarabb küldjék vissza a származási országukba.

Magyarországra nem telepítenek menekülteket Törökországból

Orbán sikerként könyvelte el, hogy az uniós-török „nagyhatalmi megállapodásba” került egy olyan mondat, amely világosan rögzíti, hogy ennek a megállapodásnak nem része az, hogy Törökországból áthozott migránsokat kötelező erővel szét lehetne osztani az európai uniós országok között.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker megerősítette, hogy olyan menekült-betelepítési terven dolgoznak Törökországból az EU-ba, amelybe az uniós országok önkéntes alapon jelentkezhetnek. „Nem tudni, hány ország fog részt venni benne, de remélem, hogy minél több” – mondta. December 15-ig fog előállni a Bizottság ennek a betelepítési programnak a részleteivel.

„Hogy a nagyhatalmak jó megállapodást kötöttek-e, ebben reménykedünk, hiszen mindannyiunknak az az érdeke, hogy Törökország megfogja a migránsokat a saját határain belül” – vélekedett az ülés eredményéről Orbán Viktor.

Nagyobb érdekek mozoghatnak itt, mint a menekülteké

A szíriai háború és az unióba igyekvő bevándorlók lettek a hajtóerő, amely új lökést adott Törökország EU-csatlakozásának. 11 éve nem fogadták EU-s csúcstalálkozón a török kormányfőt, emlékeztetett Ahmet Davutoğlu, akinek óriási elismerés, hogy pártjának választási győzelme után alig egy hónappal Brüsszelben Angela Merkellel és a többi uniós vezetővel tárgyalhat. A vasárnapi összejövetelen pedig nemcsak a menekültekről volt szó.

Megegyeztek róla, hogy energiaügyben stratégiai együttműködést indítanak el az EU és Törökország között. Ez azért fontos, mert tavaly ilyenkor jelentette be a Gazprom, hogy lehúzzák a rolót a Déli Áramlat nevű gázvezeték-projektjükre, amely Európát Ukrajna megkerülésével látta volna el földgázzal. A közben beütött görög pénzügyi válság, majd a bevándorlók miatt indult hisztéria elvonta a figyelmet az energiaügyekről, a kérdés viszont azóta is nyitva áll: fog-e valaki gázvezetéket építeni a térségben, az orosz vagy a kaszpi-tengeri forrásokhoz? Ha igen, abban a befektetésben Törökország kulcsszereplő lesz.

Az is szóba került, hogy az EU-nak a Törökországgal közös vámuniójában 2016 végére „minőségi váltást” készítenek elő. Nem fejtették ki, hogy ez pontosan mit jelent, de jó észben tartani, hogy Törökország egy 80 milliós piac az uniós vállalatok számára. Újraindul Törökország EU-csatlakozási tárgyalása is. Az első fejezet, amelyet megnyitnak, a gazdasági és pénzügyi politikát érinti majd (17. fejezet).

Ezen kívül írásba foglalták a vezetők azt a tervet, hogy ha minden jól megy,

jövő októbertől a török állampolgárok a schengeni térségen belül vízummentességet élvezhetnek.

A kettészakított Ciprus helyzete is varázsütésre megoldódni látszik: a török miniszterelnök vasárnap arról beszélt, hogy hónapokon belül a végére járhatnak azoknak a kérdéseknek, amelyek negyven éven keresztül áthidalhatatlannak tűntek Ciprus görög és török anyanyelvű közösségei között. A földközi-tengeri sziget északi részét Törökország 1974-ben megszállta, és a területen létrehozott egy köztársaságot, amelyet csak Ankara ismer el. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!