Ennyi volt, bezárhatjuk a kemény EP-képviselő rovatunkat: Miloslav Ransdorf még a gyémántot is megkarcolná. Azért tartóztatták le december 4-én, mert három szlovák társával együtt 350 millió eurót (nagyjából szerény 110 milliárd forintot) próbáltak felmarkolni egy svájci bankban hamis papírokkal.

Ransdorf tagadta a vádakat. Egy munkatársai által kiadott nyilatkozat szerint azért ment a bankba, mert egy V. H. monogramú ismerőse nevében szeretett volna eljárni, amelyre teljes felhatalmazást kapott. Nem hamisította a dokumentumokat, mondta, hanem másolatokat kapott róluk nem sokkal azelőtt, hogy a bankba ment.

A Kantonalbank Zürich azonban nem foglalkozott az ügyével, hanem azonnal a rendőrséget hívta. Ransdorf azzal védekezett, hogy nem akart pénzt kivenni vagy átutalni. „Tiszta a lelkiismeretem, nem követtem el semmi törvényelleneset” – jelentette ki, hozzátéve, hogy soha nem is volt számlája a banknál. Két nappal később elengedték, egyelőre nem emeltek ellene vádat.

Dialektikus, materialista 

Nem ez lenne az első eset, hogy tisztességtelenül akar pénzhez jutni, mert úgy néz ki, kommunista létére nem veti meg az anyagi javakat. 2013-ban egy tévéstáb egy kamerával olyan képviselőkre vadászott, akik csak azért ugranak be az Európai Parlamentbe, hogy felvegyék a nagyjából 300 eurós (mostani árfolyamon 95 ezer forint körüli) napidíjat. Miloslav Ransdorf is horogra akadt. Délután hat körül libbent be az épületbe, hogy ugyanazzal a lendülettel, gyors szignózás után már húzza is hazafelé a gurulós bőröndjét. 

Mint igazi jólnevelt politikus, aki lebukott, még a helyszínen bocsánatot kért nekiállt vitatkozni, amikor a riporter az akciót firtatva a nyomába szegődött.

– próbálta elég sután lesöpörni a kérdéseket, bár a mondatban volt logika, mert a napidíjat elvileg a lakhatási költségekre kapják. Amikor nem bírta lepattintani az újságírót, a kezével odacsapott neki egyet. Később azzal magyarázkodott, hogy napközben sokat utazott és a munkáját végezte, egy konferencián vett részt. 

Azt nem tudni, pontosan kinek és mennyivel, de óriási, 6-20 millió koronásra (70-230 millió forintra) taksált összegű tartozást hozott össze, bár szerinte ezt már rendezte.

Karamboljaival is sikerült öregbítenie a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt hírnevét. 2007 és 2014 között összesen négy balesete volt.

Régi harcos 

Botrányai miatt 2014-ben a pártja megpróbálta kitúrni az Európai Parlamentből, ahol a cseh tagság kezdete óta, tíz éve politizál. Végül a magyartól eltérő cseh rendszerben, ahol a pártlistákon belül külön a jelöltekre is lehet voksolni, a preferenciaszavazatoknak köszönhetően jutott be.

A választók bizalmát nem hálálta meg, az EP-üléseken viszonylag ritkán látott vendég. Honfitársai közül csak két kommunista kollégája voksolt kevesebbszer, ami a 751 fős testületben – a klerikális reakció bosszantására – a 666. helyre elég.

Visszafogott teljesítménye ellenére az ipari bizottság alelnöke. Emellett többek között az EU-Ukrajna parlamenti bizottságban is tag, holott idén júniusban sikerült rendesen kiakasztania az ukrán kormányt azzal, hogy az orosz megszállás alatt álló, elcsatolt Krímbe utazott. Az EU által bojkottált területen kijelentette, hogy a Krím nem szakadt volna el, ha Ukrajna kevésbé lenne központosított.

Értelmiségi elhajló

Ha mégis sikerülne kitenni a politikai életből, akkor is van mivel foglalkoznia. Filozófiát és történelmet végzett, doktori címet is szerzett. A reformációtól kezdve az amerikai politikai kultúrán és Thomas Jefferson egykori elnökön át Marxig és Che Guevaráig számos témáról írt könyvet. Nem kevesebb, mint 15 nyelven beszél.

Csak a csehszlovák rendszerváltás, a „bársonyos forradalom” után kezdett el politikával foglalkozni, a kommunisták reformszárnyához csatlakozott. A későbbi, 2002-ben tetőző belvillongásokban is az újítás mellett állt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!