Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy a kormány népszavazásra bocsátja a kérdést: kötelezheti-e az Európai Unió Magyarországot, hogy menekülteket fogadjon be, az Országgyűlés hozzájárulása nélkül.

Az Európai Bizottság szóvivője, Natasha Bertaud csütörtökön délben azt mondta: „Hallottunk a népszavazás ötletéről a médiából. Nem értjük, hogyan illene bele az európai uniós döntéshozatali eljárásba, amelyet minden tagállam, Magyarország is elfogadott.” Ugyannakkor hozzátette: tudomásuk szerint a népszavazásról még folyik a vita Magyarországon. Megvárják, amíg további felvilágosítást kapnak az ügyről.

Miről szól a kérdés?

Egyelőre nem világos, mondta egy EU-s forrásunk, hogy pontosan mire vonatkozik a kérdés: a menedékkérőket Olaszországból és Görögországból áthelyező rendkívüli műveletre, amelyet szeptemberben hagyott jóvá az Európai Unió Tanácsa, vagy egy jövőbeli, még kidolgozás alatt álló mechanizmusra. Az Európai Bizottság jogi szolgálata vizsgálja a problémásnak tűnő ügyet, de egyelőre nem árulják el, mi az álláspontjuk.

Az EB általában nem kommentálja a tagállamokban kiírt népszavazásokat, de ha a jog nem teszi lehetővé, hogy egy ügyben kikérjék a nép véleményét, kivételt tesznek. Ilyen lenne, ha egyértelműen nemzetközi jogba ütköző kérdés, például a halálbüntetés bevezetése kerülne a választók elé.

Felfigyeltek a hírre

A népszavazás bejelentése megmozgatta az európai sajtót, több kérdést is föltettek a Bizottságnak az ügyben, melyekre az EU-s végrehajtó testület szóvivői igen szűkszavúan és óvatosan válaszoltak.

Néhány politikai szereplőnek beindította a fantáziáját a népszavazás ötlete: Pasi Rajala, a finn pénzügyminiszter, Alexander Stubb uniós politikai tanácsadója felvetette a Twitterén, hogy az uniós támogatásokról is meg kellene kérdezni az embereket. „Mi is tartsunk népszavazást? – írta. –

Egyetért vele, hogy Finnország és mások 22 milliárd eurót fizetnek Magyarországnak strukturális alapokban és 3,45 milliárdot vidékfejlesztésre?

– szólna a kérdés.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén felhívta a többi EU tagállam polgárait is: kövessék a magyar példát, és érjék el, hogy hazájukban népszavazással döntsenek a bevándorlás kérdéseiről. Közleményében azt írta: a szokásosan lagymatag ülést »megzavarta« a felszólalása, amikor meghökkentő javaslatot tett: „mi lenne, ha a migránsügyben az EU meghallaná az európai polgárok többségének véleményét, és nem azzal szögesen ellenkező döntéseket hozna.”

A spanyol belügyminiszter azzal reagált a Magyarország által tervezett kvótareferendumra, hogy az Európai Unió „halálát” vonhatja maga után a népszavazások használatának általánossá válása, számolt be róla az MTI.

Az EU-jog nem tiltja a népszavazásokat – mondta csütörtökön újságíróknak Klaas Dijkhoff, az Európai Unió soros elnökségét képviselő Hollandia bevándorlási minisztere a magyar kormány bejelentéséről. Megjegyezte: az egyes országokra tartozik, milyen módot találnak arra, hogy megvitassák a Brüsszelben hozott döntéseket.

Nem egyértelmű

A népszavazással kapcsolatban két jogi aggályról is beszámolt az Index. Az Alaptörvény szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Az uniós döntéshozatal során az országot azonban nem az Országgyűlés, hanem a kormány képviseli. A kötelező kvótákról döntő uniós testületben, az Európai Unió Tanácsában sem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselői ülnek, a döntéssel egyetértő Európai Parlamentben pedig szabadon választott képviselők.

A másik, hogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet országos ügydöntő népszavazást kiírni. Magyarország európai uniós csatlakozási szerződése lefekteti, hogy milyen kötelezettségei vannak a kormánynak és a magyar parlamentnek az uniós jogszabályok magyar jogrendbe való átültetésében.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !