Hétfőn indul a török-EU menekültcsere
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Nem tetszik Észak-Koreának az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható emberjogi helyzet
- Külföldi állampolgárok is szerepelhetnek az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a pártlistákon
- Az USA szerint Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
- Jó hírt közölt a Buckingham-palota, III. Károly hamarosan visszatér közfeladataihoz
- Terítette a lapokat a Pentagon: ezekkel a fegyverekkel kell felvennie a harcot az oroszoknak
- Miért állnak az arab államok Izrael mellett a gázai háborúban?
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
Tüntetések előzték meg az EU és Törökország közötti megállapodás életbe lépését. A menekültek nem szeretnék, hogy visszatoloncolják őket Törökországba a görög szigetekről. A visszaszállításuk hétfő reggel kezdődött meg: az MTI szerint Leszboszról kettő, Híoszról egy török hajó indult el a török partok felé, összesen 131 migránssal. Többségük Pakisztánból és Bangladesből származik.
A törökök és az Európai Unió között március 18-án megkötött megállapodás alapján a görögök hétfőtől szerdáig 750 migránst küldenek vissza Törökországba. Azokat küldhetik vissza, akik illegálisan érkeztek Görögországba március 20. után. Viszont minden visszaküldött szíriai menekült után egy másikat törvényes úton betelepítenek az unió területére, legfeljebb 72 ezer főig. Ez tehát nem vonatkozik a nem szíriai állampolgárokra: őket – amennyiben az európai hatóságok nem tartják indokoltnak a menekültstátusz magadását – úgy toloncolják vissza, hogy Törökország is továbbküldi őket, az esetükben nincsen szó cseréről.
A megállapodás óta a menekültek érkezése lelassult a görög szigetekre, de továbbra is százával jönnek a migránsok. Szombatról vasárnapra 24 óra alatt több mint ötszáz menedékkérő érkezett Törökországból a görög szigetekre, jelezték a helyi hatóságok. Nagyjából 52 500 menekült rekedt Görögországban, mióta lezárták a Balkán irányába vezető útvonalat.
Civil szervezetek szerint időzített bombaként ketyeg Görögország több pontja is, kezdve Leszbosz szigetétől a görög-macedón határon fekvő Idomeniig, ahol a határ lezárása óta 11 ezren torlódtak fel.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerdai miniszteri találkozóján az ENSZ főtitkára, Ban Kimun arra szólította föl a viág országait, hogy a következő három évben legalább 480 ezer szíriait fogadjanak be.
Egyik pokolból a másikba
A menekültek közül sokan tüntettek a hétvégén Leszboszon és Kiosz szigetén is a „deportálások” ellen tiltakozva.
Szombaton több száz menekült, tartva az azonnali deportálástól, kitört egy befogadóközpontból, és a kikötőbe ment Kioszon.
Szabadság, szabadság, szabadság
Nem Törökország, nem Törökország
– skandálták. A rohamrendőrök sokkolóval és könnygázzal próbálták megállítani őket, kialakult káoszban három menekült megsérült. Le kellett állítani a kompokat, mert a hatóságok attól féltek, hogy megrohamozhatják azokat a menekültek.
„Ha visszaküldenek Törökországba, akkor a családommal együtt belevetem magam a tengerbe” – mondta az AFP francia hírügynökségnek egy Musztafa nevű szíriai férfi, aki Kioszon rekedt. „Egyik pokolból a másikba kerültünk eddig."
Nem felügyel elég ember
A Guardian szerint a görög kormány arra is felkészül, hogy erőszakos cselekmények robbannak ki, amikor hétfőn megpróbálják majd tömegesen visszaküldeni a szíriai menekülteket Törökországba. Azonban a hatóságok jelezték, hogy próbálnak emberségesen bánni mindenkivel. „Ezek az emberek a háború elől menekültek el, nem bűnözők” – mondta az Observernek a görög kormány migrációs ügyekért felelős szóvivője.
Egy izlandi önkéntes szerint azonban a hétvégi káosz is bizonyította, hogy nem küldtek ki elég rendőrt. A Deutsche Welle korábban azt írta, hogy a biztonsági intézkedések részeként minden migránsra egy rendőr fog figyelni.
Azonban alig egy nappal a visszaküldések kezdete előtt derült ki, hogy az EU-s határigazgatási ügynökség, a Frontex nem küldött elég szakembert és rendőrt a művelet felügyeletéhez. A görögök azt mondták, hogy a felajánlott 2300 tisztviselőből csak 200-an érkeztek meg egyelőre, hiány van a jogi szakértőkből, tolmácsokból is.
A Frontex egyik szóvivője azt is elmondta a Welt am Sonntagnak, hogy az uniós tagállamok a kért 1500 rendőr helyett csak 700-at ajánlottak fel a megállapodás végrehajtásához, írja az MTI.
A többi uniós ország az EU polgári védelmi műveletének a keretében is segíti a görögöket. A héten Svédországból érkezett két kamion elektromos kályhákkal, ágyakkal, sátrakkal, poroltókkal és takarókkal. Németország ezer darab párnát csomagolt a legutóbbi szállítmányba. Magyarország is küldött tárgyi segítséget az elmúlt héten, jelentette az Európai Bizottság. Ebben a táblázatban szedték össze, hogy melyik ország pontosan mit küldött az elmúlt időszakban. 2015 júniusa óta Horvátország, Szlovénia, Szerbia és Magyarország aktiválta a polgári védelmi mechanizmust.
Nincs kész a török fogadóközpont
A törökök azt jelezték, hogy hétfőn 500 menekültet tudnak visszafogadni, de a tervek szerint hétfő és szerda között 750 migránst küldenének vissza Leszboszról a török Dikili kikötővárosba. Ők mind olyanok, akik Görögországban nem adtak be menedékkérelmet.
Dikiliben egy sportcsarnokban fogadják majd az elsőként érkezőket, mivel egyelőre még nem készült el az eredetileg tervezett befogadóközpont. Itt regisztrálják őket, és a szíriaiak ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, mielőtt repülővel délkelet-törökországi menekülttáborokba, vagy kérésük esetén előző lakhelyükre küldik őket. Az afgánokat, pakisztániakat, irakiakat visszaküldik saját országukba.
Az AI szerint szíreket is visszaküldtek
Az Amnesty International pénteki közleményében arra figyelmeztetett, hogy január közepe óta a török hatóságok szinte mindennapos gyakorlatává vált, hogy összegyűjtenek és Szíria felé visszaküldenek körülbelül száz fős, szír férfiakból, nőkből és gyerekekből álló csoportokat. Az Amnesty International kutatói a múlt hét során három napon keresztül gyűjtötték a bizonyítékokat a Hatay tartományból történő tömeges visszaküldésre, megerősítve, hogy ez a gyakorlat nyílt titoknak számít a régióban. „A Szíriába történő visszaküldés bármely formája ellenkezik a török, az EU-s és a nemzetközi joggal is” – jelentette ki a szervezet.
A török külügyminisztérium vasárnap erre úgy reagált, hogy az AI állításai „egyáltalán nem tükrözik a valóságot". Szerintük Törökország a szíriai polgárháború öt évvel ezelőtti kitörése óta változatlanul a nyitott ajtó politikáját folytatja és a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban jár el a migránsok ügyében.
Bevándorlócsere
A megállapodás alapján minden visszaküldött szíriai menekültért cserébe az EU-nak be kell fogadnia egy Törökországban élő szíriai migránst. A menekülteket a török hatóságok javaslata alapján, az UNHCR-rel együttműködve választják ki. A szétszakadt családok egyesítése fontos szempont, és a fokozott védelemre szoruló, valamint a nagyobb eséllyel beilleszkedő menekültek előnyt élvezhetnek a kiválasztásnál.
Németországba már hétfőn megérkezik Törökországból a visszatérítettekért „cserébe” küldött menekültek első, 40 fős csoportja. A tervek szerint Németország első körben 1600, később pedig további 13500 embert fogad be. Év elején még napi nagyjából kétezer menekült érkezett Németországba, ez a száma mostanra napi száz körül alakul.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter közben arról beszélt, hogy szerinte fontos szerepet játszottak a menekültválságra adott válasz megtalálásában. Werner Faymann osztrák kancellár is azt mondta, hogy csak Ausztria felzúdulása után hozták meg a megfelelő lépéseket európai szinten. Kurz szerint néhány héten belül kiderült, hogy helyesen léptek, miután Macedónia, Szerbia és Horvátország is lezárta a határait.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!