Nagyjából kétmillió ember él Magyarországon, akik nem tudják kellő hőmérsékletűre fűteni az otthonukat, a lakásuknak beázik a teteje, vizesednek a falai, vagy tartoznak a közüzemi számláikkal, derül ki az Eurostat felméréséből.

Az európai átlag sem rózsás: a teljes lakosság 10-16 százaléka küszködik ezekkel a gondokkal, de hazánkban mindhárom mutató alapján elkeserítő a helyzet.

„Ezek már a háromszoros rezsicsökkentés utáni adatok” – mondta az EUrologusnak Meszerics Tamás LMP-s európai parlamenti képviselő, akinek az „energiaszegénységről” szóló jelentését csütörtökön fogadta el a strasbourgi testület.

A legszegényebbek a jövedelmük legnagyobb részét közüzemi számlákra költik el, és Magyarországon az ő számuk is megdöbbentően magas. A teljes lakosság 23 százaléka súlyos anyagi nélkülözésre kényszerül, ami a visegrádi országok között a legrosszabb arány.

Másik végén kellene megfogni

– magyarázta Meszerics Tamás. Másrészt nem azokat a tüzelőanyagokat támogatja, amelyekkel a legszegényebbek fűtenek. „Ők tűzifával, de egyre inkább már szeméttel, műanyaggal, vagy bármi olyasmivel fűtenek, ami elégethető.”

A harmadik gond, hogy a pénzt nem a probléma megoldására fordítja, ami első lépésben az elemi lakásszigetelés lenne. Ez pedig beruházást igényel, amit a leginkább rászorulók nem engedhetnek meg maguknak.

Ugyanez a helyzet a családi otthonteremtési kedvezménnyel: a középosztályt segíti leginkább. „Értem, hogy a szavazatmaximalizálás szempontjából az ilyen programok a leghasznosabbak, de költségesnek és pazarlónak gondolom.”

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő arra mutatott rá, hogy

Hozzátette, hogy „Magyarországon idén is folytatódik az Otthon Melege program, amellyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016. július 1-jétől ötmilliárd forint keretösszeggel induló vissza nem térítendő támogatást biztosít családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására”.

A lesújtó statisztikák kapcsán megjegyezte: „nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság objektív adatok alapján dolgozzon, amelyhez elengedhetetlen a jelenlegi – részben önbevalláson alapuló – felmérések helyett a tényleges vagyoni helyzet (például lakástulajdon megléte, tartozások nagysága) figyelembevétele”.

Télen ne kapcsolhassák ki a fűtést

A csütörtökön megszavazott határozat felszólította az uniós tagállamokat, hogy a téli hónapokban ne válasszák le a díjhátralékos fogyasztókat az energiaszolgáltató rendszerekről. Azt is kimondja, hogy növeljék az energiahatékonysági beruházásokat és fokozottan támogassák az alacsony jövedelmű családokat. Ezek egyelőre csak ajánlások, nem kötelezik a nemzeti kormányokat.

Hosszabb távon arra volna szükség, hogy a nemzeti és uniós támogatások oda jussanak el, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. „Nem arról van szó, hogy ne lenne a célhoz hozzárendelt eszköz” – mondta Meszerics Tamás. A támogatásokat viszont nem könnyű lehívni.

A panelprogram kiírása például nem engedte meg, hogy kistelepülések pályázzanak, pedig az energiaszegénység Közép- és Kelet-Európában kifejezetten falusi probléma. Az is a mi régiónk sajátossága, hogy nagyon kevés a közösségi tulajdonban lévő lakás. Az önálló tulajdonosok nem tudják előteremteni a felújításokhoz szükséges tőkét, egyedül pedig nem pályázhatnak támogatásra. „Ha kistérségi csoportok össze tudnának állni, az sokat segítene” – tette hozzá a zöldpárti képviselő.

Visszafelé haladunk a szegénység elleni küzdelemben

Az EU stratégiai célja az, hogy 2008-hoz képest húszmillióval csökkenjen a szegénységben élők száma. A csütörtöki határozatban a képviselő-testület elismeri, hogy a tagállamok nem közelítenek ehhez a célhoz, hanem egyre messzebb kerülnek tőle.

A képviselők arra kérték az uniós végrehajtó testületet, az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen hatékonyan működnek a háztartások minimum jövedelmét biztosító rendszerek a tagállamokban. Azt javasolták, hogy az összege a nemzeti mediánjövedelem legalább 60 százaléka legyen.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !