Budapesten épp több száz taxis tüntet, mert a sofőrök úgy látják: a kormány ígéretei ellenére változatlanul működnek olyan vállalkozások az országban, amelyek nem tartják be a jelenlegi személyszállítási törvényt, és kiszorítják a hagyományos taxikat a piacról. A legismertebb ezek közül az Uber, amely ellen nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte tiltakoznak a fuvarozók.

„Azt üzenném a magyar sofőröknek, hogy ne csinálják, mert amikor a londoni taxisok tüntettek, még többen kezdtek Ubert használni, olyanok, akik korábban nem ismerték a céget. Szóval valójában önmaguknak ártanak vele” – mondta a januári taxistüntetés alatt Kaja Kallas, az Európai Parlament észt képviselője, aki az egységes digitális piacról adott be jelentést a strasbourgi testületnek. Szerinte átalakulóban van a gazdaság, ami egy természetes folyamat, viszont ha Európa nem harap rá időben az internetes újításokra, le fog maradni a világszintű üzleti versenyben.

A kötőgépet is be akarták tiltani

Az internetes cégekre adott mostani reakciók hasonlítanak arra, ahogy a történelemben az összes újítást fogadták korábban, magyarázta Kaja Kallas az EUrologusnak. „Amikor a kötőgépet fölfedezték 1589-ben, William Lee szabadalmaztatni akarta I. Erzsébetnél. A királynő megnézte a gépet, és azt mondta: »kizárt, hogy megadom erre a szabadalmat, mert az összes mesteremberemnek elvenné a munkáját.« A következő angol király, I. Jakab hasonlóképpen válaszolt.”

„A probléma viszont az, hogy nem lehet megtiltani az embereknek a kötőgép használatát, ha már egyszer kitalálták. A közösségi gazdaságot szeretik az emberek és használják. Akármit tesz a kormány, ezek a vállalatok és ötletek már benne vannak az emberek fejében, és megtalálják a módját, hogy használják őket, nincs értelme küzdeni ellenük.”

A foglalkoztatási szabályokat, az adózást, és a felelősségvállalást át kell alakítani, de ez a természetes változás része.

Az ipari forradalom tele volt azzal az „alkotó rombolással”, amit a start-upok végeznek a mostani rendszerrel: így halad előre a fejlődés

– érvel Kaja Kallas. Az első reakció mindig a harc és a tiltakozás, a B-terv viszont már arról szól, hogy a hagyományos cégek is hogyan tudják digitalizálni a saját szolgáltatásukat. „A hagyományos sajtó is megpróbálta kicsinálni az internetes portálokat, mielőtt rájöttek, hogy abból tudnak többet profitálni, ha ők is elektronikusan jelentetnek meg cikkeket.”

Az emberek félnek attól, amit nem ismernek. Nem bíznak meg az online vásárlásban, de csak addig a percig, amíg nem rendeltek valamit az interneten. Utána egy pillanat alatt eltűnik a bizalmatlanság.

A forradalom három hulláma

Kallas úgy látja, hogy a gazdaság gyökeres átalakulása az internet létrejöttével és a közösségi hálók megjelenésével kezdődött. A második hullám a közösségi gazdaság: ahogyan az emberek és cégek szolgáltatásokon keresztül megosztják az erőforrásaikat. Egyik újítást sem európaiak vezetik.

A harmadik hullám „a dolgok internete” (internet of things) lesz, a nagy adatbázisok (big data), adatvezérelt technológiák. Ebben kell vezető szerepre törekednünk. Ha folyton az adatmegosztással járó kockázatok miatt aggódunk, azzal azt jelezzük a befektetőknek, hogy Európa veszélyes hely a tőkéjük forgatására. Pedig a big data hatalmas fejlődést hozhat például az egészségügyben. Néhány év alatt eljuthatunk oda, hogy az okostelefonunk jelezni tudja, hogy menjünk be a kórházba, mert öt órán belül esélyes, hogy szívinfarktust kapunk.

Az első lépés ehhez, hogy Észtországban az egészségügyben teljesen áttértek a digitális vényekre. Az orvosok nem papírra írják föl a recepteket: a gyógyszerek egy adatbázisba kerülnek a beteg neve mellé, amihez a gyógyszertárak is hozzáférnek. Kallas szerint ez a rendszer az egyik bizonyítéka annak, hogy a fiatalok és az idősek közötti digitális szakadék egy humbug, mert az idősek is gond nélkül használják ezt a vívmányt.

„Európában pontosan ebben a tudásalapú gazdaságban, például robotikában, mesterséges intelligenciában van nagy lehetőség. Nagy volumenű ipari termelésre a hely és az olcsó munkaerő is hiányzik nálunk, ezért máshol kell versenyeznünk.”

Szemléletváltás kell

A Magyar Telekom vezérigazgatója, Christopher Mattheisen is a dolgok internetében rejlő lehetőségekről beszélt az Indexnek április közepén. Azt mondta, világszerte hiánycikk az a szaktudás, ami a már elérhető új technológiát működtetni tudná, például a mezőgazdaságban.

„A szenzorok mindenbe bekerülnek. A mezőgazdaságban a föld alá akár minden fél méterre szenzorok kerülhetnek, és rengeteg adat fog keletkezni. Most is vannak már érzékelők a vasútállomásoknál, amelyek mérik a hőmérsékletet. Ebből kiderül majd, hogy milyen az időjárás, és előre megjósolható lesz, hogy hol milyen kukoricatermés várható” – mondta Mattheisen. A jövőben azok az országok lesznek versenyképesebbek, ahol legfejlettebb az informatika, foglalta össze. „Hogy tíz év múlva legyen elég adattudós, a mai fiataloknak érdeklődniük kell az informatika iránt.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !