Egy lépéssel közelebb, hogy a törököket az EU-ba beengedjük
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Franciaország durva vádakkal illette Oroszországot
- Több mint ezeregyszáz szlovákiai intézményben volt bombariadó
- Valóra vált a nagy pénzrablás, ezt még a Professzor is megirigyelné
- Lecsukhatják Trumpot, ha továbbra sem tudja befogni a száját
- Romániában állomásozó katonák avatkozhatnak be az ukrajnai háborúba
- Házkutatást tartottak egy német EP-képviselő és kémkedéssel vádolt asszisztense irodájában
- Nagyon titkolják, mit jelent be Budapesten a kínai elnök, és ennek jó oka van
- 18+Csak a Garfieldet akarta megnézni a spanyol bokszoló, verekedés lett a vége
- Benjamin Netanjahu fojthatja meg Joe Bident
- Penge nélküli svájci bicskát dobnak piacra
Törökország közel harminc éve húzódó európai uniós csatlakozása jelentősen felgyorsult az elmúlt hónapokban, miután Ankara beleegyezett, hogy visszatartja az EU felé tartó bevándorlókat és menedékkérőket.
A török-uniós alku értelmében már idén eltörölhetik a turistavízumot a török állampolgároknak a Schengen-zónába való beutazásra, összesen hatmilliárd eurós támogatást kapnak az ott élő menekültek életkörülményeinek javítására, és egy újabb fejezetet nyitnak meg a török uniós csatlakozási tárgyalásokban. Erre került most sor: a 33-as, pénzügyi és költségvetési politikára vonatkozó fejezetnek csapják föl a fedelét.
Összesen 35 fejezet van. Öt másiknak is felgyorsították az előkészítését: az energiapolitikáról, az alapjogokról, az igazságügyről, az oktatásról és kultúráról, kül- és biztonságpolitikáról szóló fejezeteknek, derül ki az Európai Bizottság júniusi jelentéséből.
A soha véget nem érő török csatlakozás
Törökország 1987-ben jelentkezett teljes jogú tagságra, 1999 óta tagjelölt, 2005-ben kezdték meg a tárgyalásokat az uniós joganyag átvételéről. Eddig 16 fejezetet nyitottak meg, és csak egyet, a tudományos és kutatási együttműködésről szólót zárták le.
A csatlakozási folyamat részben a nem szűnő görög-török feszültség, elsősorban a megosztott Ciprus problémája miatt halad rendkívül lassan. Az EU-tag Ciprus északi része 1974 óta török megszállás alatt áll, a török országrész nem tagja az uniónak, és csak Ankara ismeri el önálló államként.
Fontos partner, de vállalhatatlan
A tárgyalások megkezdéséről döntő uniós Miniszterek Tanácsa az EU és Törökország közötti szoros kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az energiaellátás, a gazdaság és a kereskedelem területén. Kiemelték, hogy az unió kész támogatást nyújtani a török reformtörekvésekhez, amelyekre különösen a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében van szükség, írta az MTI.
A Törökországgal való együttműködés azonban éles viták tárgya. Legutóbb Soros György nevezte baljóslatú megállapodásnak Angela Merkel német kancellár és Recep Tayyip Erdoğan török elnök között. Június elején konzervatív európai néppárti EP-képviselők egy csoportja tervezett nyilatkozatot leadni az ország EU-csatlakozása ellen, mert aggodalommal töltötte el őket, hogy Ankara egyre inkább eltávolodni látszik az európai értékektől. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának néppárti elnöke szerint az EU-nak partnerségi viszonyra kell törekednie Ankarával, az uniós tagsághoz azonban először teljesítenie kell az ahhoz szükséges elvárásokat, nyilatkozta a Politiconak.
Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője a múlt hónapban azt írta az Ankarával kötött migrációs megállapodásról, hogy az „a Törökországgal való partnerségről szól, nem a függőségről, és még kevésbé a teljes jogú EU-tagságról”
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!