Orbán örök liberális ellenfelére bízták, hogy rúgja ki a briteket
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Pokolgépeket találtak egy mecset falában
- „Ha meg kell halnom, tegye azt Adolf maga” – 90 éve volt a XX. század egyik legvéresebb leszámolása
- Újabb kormányválságba futott a legnagyobb katolikus ázsiai ország
- Deutsch Tamás szerint „cicaharc” alakult ki Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc között
- Felesége kampányol Joe Bidenért
- Lázár János újabb feladatot kapott, miniszterelnöki határozat is készült róla
- A kormány olyan dolgot védene meg delegációval, ami nincs is Magyarországnak
- Mentené politikai örökségét, de lehet, épp most löki a szakadékba Emmanuel Macron
- „Oroszország nem legyőzhetetlen” – alaposan odaszúrt Putyinnak az egyik külügyminiszter
- Újraválasztották az AfD társelnökeit
Az Európai Parlament (EP) elnöksége a liberális frakció vezetőjét, Guy Verhofstadtot bízta meg, hogy az EP nevében tárgyaljon a brit kormánnyal az Egyesült Királyság uniós kilépéséről.
Verhofstadt onnan lehet ismerős, hogy Orbán Viktor strasbourgi szereplései alkalmával soha nem bánt kesztyűs kézzel a magyar miniszterelnökkel. Egy alkalommal azt vágta a fejéhez: „liberálisnak lenni nem betegség, Orbán úr, korábban ön is az volt!”
„Megtiszteltetés, hogy én képviselhetem az Európai Parlamentet a brexit-tárgyalásokon. Mint az Európai Unió közvetlenül választott testülete, a Parlament központi szerepet játszik majd a kilépésről szóló megbeszéléseken és a jövőbeli megegyezések tető alá hozatalában is az EU és az Egyesült Királyság között” – kommentálta a volt belga miniszterelnök a kinevezését az EUrologusnak. A föderalista elveket valló politikus korábban többször hangoztatta, hogy arra szeretné kihasználni a brit kilépést, hogy a bentmaradó tagok gondolják újra az EU szerepét, és az uniós alapszerződések átírásával húzzák szorosabbra az integrációt.
A január-februári tárgyalásokon is ő beszélt a parlament nevében a brit kormánnyal: akkor még a brit–EU-s kapcsolatok új alapokra helyezése volt a téma, és abban egyeztek meg, hogy az Egyesült Királyság csökkentheti az uniós munkavállalóknak járó szociális juttatásokat, és berekesztheti a munkavállalók fogadását, ha egyszerre túl sokan szeretnének Nagy-Britanniában letelepedni.
Pozitív a véleményem a kinevezéséről
– mondta az EUrologusnak Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője. – Úgy gondolom, hogy egyrészt az Európai Parlament, másrészt az Európai Unió érdekeit fogja képviselni.” Schöpflin úgy látja, hogy ezek az érdekek egyelőre cseppfolyósak, és semmit nem lehet biztosra mondani, még azt sem, hogy mikor indul el egyáltalán az egyeztetés. „Azt is el tudom képzelni, hogy a tárgyalások 2022-ben kezdődnek. Minden lehetséges, és ki tudja, hogy az a parlament, amelyik akkor már a következő lesz, hogyan fogja ezt a kérdést fölfogni.”
Parlamenti forrásból úgy tudjuk, hogy Theresa May brit miniszterelnök jövő év elején tervezi beadni a kilépési kérelmet. Ezután az uniós államfők és kormányfők útmutatásai alapján az EU „kormánya”, az Európai Bizottság egyeztet majd az elválás jogi részleteiről, de az Európai Parlamentet sem küldhetik el az asztaltól, mert a végső megegyezést az EP-képviselők többségének is jóvá kell majd hagynia. A Bizottságot a volt európai néppárti francia biztos, Michel Barnier képviseli majd, a tagállamok minisztereinek tanácsát a belga diplomata Didier Seeuws. A britek részéről a keményvonalas euroszkeptikus, David Davis brexit-ügyi miniszter tűri föl az ingujját a várhatóan évekig tartó huzavonán.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !