Matteo Renzi olasz kormányfő egy szerdai beszédében „nagyon kemény” állásfoglalást szorgalmazott az olyan európai uniós tagállamokkal szemben, amelyek sok forrást kaptak, de igyekeznek kihúzni magukat a migránsok áthelyezéséről vállalt kötelezettség alól, írja az MTI.

A miniszterelnök az olasz képviselőházban a kormány álláspontját ismertette az Európai Tanács október 20-án és 21-én esedékes brüsszeli ülése előtt, amelynek egyik témája a migráció lesz.

Matteo Renzi alapvetőnek nevezte, hogy nagyon kemények legyenek a jelentős EU-forrásokban részesülő, de a migránsok áthelyezésére hivatalosan vállalt kötelezettségektől magukat elhatároló országokkal szemben. Kijelentette, hogy az EU-hoz tartozás egyenlő kötelességeket ró a tagállamokra, és a következő európai költségvetésben figyelembe kell venni, „ki mond igent vagy nemet az áthelyezésekre”.

A fentiek alapján nem teljesen egyértelmű, hogy csak arról a korábban – többek között magyar ellenszavazattal – elfogadott átmeneti áthelyezésről van-e szó, amellyel 1294 menedékkérőt kellene fogadnunk. Az MTI szerint az olasz miniszterelnök a hivatalosan vállalt kötelezettségekről beszélt. A magyar népszavazás a kormány értelmezésében is csak jövőbeni, felső korlát nélküli áthelyezésről szól, és ez még messze van az elfogadástól (holnap a belügyminiszterek akár ki is nyírhatják). Vagyis valószínűleg nem a népszavazás eredményével kötözködik az olasz kormányfő.

Orbán: meglátjuk, ki hol lesz addigra

Nem ez az első eset, hogy Matteo Renzi beszól a kvóták miatt. Februárban az uniós csúcson akasztotta össze a bajszát Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök akkor így vágott vissza: „Ez egy olyan szakma, a mienk, hogy nagyon meg kell becsülni a következő napot is, ha az ember megérte a hivatalában. Ezért szerénységre inteném magunkat arra vonatkozóan, hogy milyen ígéreteket tegyünk meg vállaljunk 2020 utánra. Úgyhogy az ilyen típusú fölvetéseket a sok puskaport szagolt veteránok türelmével és nyugalmával szoktam fogadni.

Majd meglátjuk, ki hol lesz 2020-ban, és mit fog akkor csinálni.

Hamar be is igazolódhat, amire Orbán Viktor utalt: nemsokára népszavazást tartanak az olasz felsőház reformjáról, és Matteo Renzi korábban azt mondta, ha nem megy át a javaslat, lemond. Azóta igyekezett visszatáncolni az ígéretéből, mert az előrejelzések inkább a nemek győzelmét vetítik előre.

Másfajta büntetés jöhet

Az olasz miniszterelnök bukása viszont nem jelentené azt, hogy pénzveszteség nélkül megússza a magyar kormány. Az elfogadott, 1294-es áthelyezés végre nem hajtása miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat, figyelmeztetett még februárban Navracsics Tibor.

Ha egy tagállam nem hajt végre egy döntést, az Európai Bizottság tájékozódik, majd párbeszédet kezd a tagállamokkal, amiből eljárás és európai bírósági ügy lehet. „Gondolom, hogy a jelen esetben is hasonló a mechanizmus” – mondta. „Nem tudom, az Európai Bizottság emiatt a normális eljárást folytatja le, vagy rugalmasságot mutat,” de „az én ismereteim szerint a Bizottság ilyenkor mindig a végrehajtás fontosságát hangsúlyozza, úgyhogy számomra ez inkább a normál eljárást vetíti előre.”

Jövő szeptemberig 120 ezer menedékkérőt kellene széttelepíteni Olaszországból és Görögországból (ebből jut 1294 Magyarországra), ám eddig egyik tagállam sem csipkedte magát, és néhány még senkit sem vett át. Utóbbiak közt van Magyarország, sőt, a szeptemberi állás szerint hazánk az egyedüli, amely semmilyen lépést nem tett a végrehajtás felé.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!