98 százalékkal kevesebb bevándorló érkezett a Földközi-tenger keleti medencéjén keresztül Európába, mint tavaly, jelentette ki Donald Tusk, az EU miniszterelnökeit plusz a francia, a litván, a ciprusi és a román államfőt összefogó csúcsszerv, az Európai Tanács vezetője péntek hajnalban. „Ezért

már arról beszélhetünk, hogyan térjünk vissza Schengenhez,

és idővel fel lehet oldani az ellenőrzéseket az unió belső határain.”

Hozzátette azonban, hogy a migráció jövőbeli kezelésében nem lesz „à la carte” szolidaritás. Ehelyett „hatékony szolidaritáson fognak dolgozni”. Egyelőre nem világos, hogy mit ért hatékony szolidaritás alatt. Abban például egyetértés mutatkozik egy ideje Brüsszelben, hogy a menekült-áthelyezési programok nem működnek hatékonyan. Tusk megfogalmazásába az is belefér, hogy a lengyel politikus támogatja a magyar megközelítést, amely a menedékkérők elosztása helyett az unió külső határainak védelmével és a háborús zónák közelében fekvő országok pénzügyi támogatásával fejezné ki a szolidaritását.

Minden lehetőség szóba jöhet a szíriai agresszió ellen

Az egyre brutálisabb szíriai háborúval kapcsolatban az uniós vezetők leszögezték, hogy határozottan elítélik a szíriai rezsim támadásait, és felszólították a hadban álló feleket, hogy azonnal hagyjanak fel az atrocitásokkal. Minden lehetséges válaszlépést mérlegelni fognak, ha az agresszió tovább folytatódik, áll az este zárónyilatkozatában. Arról azonban nem ejt szót a szöveg, hogy a szíriai rezsimet támogató főkolompos Oroszországgal szemben életbe léptetnek-e újabb gazdasági szankciókat.

„Nem az a célunk, hogy növeljük a feszültséget, egyszerűen csak reagálunk Oroszország lépéseire” – nyilatkozta Tusk. „A legfontosabb, hogy megőrizzük az EU egységét az Oroszországgal szembeni fellépésben” – emelte ki.

Még bizonytalan, hogy lesz-e Kanada–EU szabad kereskedelem

Vallónia továbbra sem hajlik rá, hogy áldását adja az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásra. A belga régió attól tart, hogy a megállapodás túlzottan előnyös helyzetbe hozná a nagy multinacionális vállalatokat. Félnek tőle, hogy a mezőgazdasági termékeik versenyhátrányba kerülnek. A cégek és az államok közötti vitarendező mechanizmust is szívesen megerősítenék az európai kormányok javára, és biztosítékokat szeretnének, hogy a Kanadán kívüli cégek nem húzhatnak majd hasznot a szabad kereskedelemből, magyarázza a belga Le Soir.

Péntek reggel folytatódik a vita a vallón parlamentben, az európai vezetők tűkön ülve várják majd az eredményeket a délelőtt folyamán.

UK: Amíg nem lép ki, teljes jogú tag marad

Az állami vezetők nem beszélgettek a brit kilépésről, Theresa May brit miniszterelnök csak rövid felszólalásban vázolta a kormánya terveit a brexit levezénylésére.

Angela Merkel német kancellár szerint a közelgő kilépési tárgyalások Nagy-Britannia és az EU között nem lesznek könnyűek. A brit kormányfő mindenesetre arról biztosította a tanácskozás résztvevőit csütörtök este, hogy az Egyesült Királyság egészen a tényleges kilépésig teljes jogú tagja kíván lenni az uniónak, idézte az MTI.

Donald Tusk meghatódva beszélt Nagy-Britannia küszöbön álló kilépéséről, amikor a Sky News riportere megkérdezte tőle, hogy a következő csúcstalálkozókon részt vesz-e majd az Egyesült Királyság. „Én lennék a legboldogabb, ha nem csak a következő hónapokban, hanem a következő években, évtizedekben is 28 állam vehetne részt a találkozóinkon, ha vissza lehetne fordítani a folyamatot. De ez a döntés brit kezekben van.”

Nem lesz több hajnali sajtótájékoztató

A legelőremutatóbb fejleménye a találkozónak, hogy az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker bejelentette: véget ér az a szokás, hogy a hajnalba nyúló munkavacsora után számolnak be a vezetők a tanácskozás eredményeiről. Ezentúl egy korábbi időpontban állnak majd a nyilvánosság elé. „Ez volt az utolsó alkalom, hogy fél kettőkor találkozunk ebben a teremben. Komoly emberek vagyunk, önök is komoly emberek, ez pedig nem egy komoly eljárás.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !